Vancouver

 

Nevét George Vancouver (1757–1798) brit felfedezőről kapta. A város először az 1860-as években népesült be, a Fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. 1887-ben ideérkezett a transzkontinentális vasút és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panama-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.^[21] Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.^[22]

Az 1950-es és 1960-as évek várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a West End városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester Sam Sullivan EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturális központok kialakítását is célozta.^[23]

Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neighbourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.^[24] Történelmileg az angol, skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,^[25] a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.^[26] Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.

A kínaiak beáramlása az 1980-as évektől gyorsult fel: sokan érkeztek Hongkongból, mielőtt az Egyesült Királyság átadta Kínának és magából Kínából, előzőleg pedig Tajvanból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja Toronto után hagyományosan Vancouver.^[27] A városban jelentős számban élnek dél-ázsiaiak (főleg pandzsábiak, akiket általában indo-kanadai néven emlegetnek), filippínók, indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a latin-amerikaiak száma is, ők főleg Peruból, Ecuadorból és újabban Mexikóból érkeznek.

A hongkongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az írek és a németek alkottak, utánuk a skandinávok, olaszok, az ukránok, illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az 1950-es évek közepe és az 1980-as évek közt sok portugál érkezett Vancouverbe és Toronto és Montréal után most is Vancouverben él a legnagyobb portugál népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül).

Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).^[28]

Vancouvernek jelentős meleg népessége van. Ontario után Brit Columbia volt a második kanadai állam, amely alkotmányos jogként legalizálta az azonos neműek házasságát.^[29] A belváros (Downtown) területén a Davie Street körül sok a "melegek klubja". Minden évben Vancouver tartja Kanada egyik legnagyobb melegfelvonulását.^[30]

 

 

Megjegyzés: A város adatai 1929 előtt nem tartalmazza Point Greyt és South Vancouvert, a nagyvárosi övezet adatai a kanadai statisztikai hivatal népszámlálási adatait tükrözik.^[31]

 

Vancouver 23 kerületre oszlik, melyeket ott „szomszédságnak” (neighbourhood) neveznek:

Más brit columbiai önkormányzatoktól eltérően Vancouver státuszáról egyedi jogszabály, az 1953-ban elfogadott Vancouver Charter rendelkezik,^[32] amely egy 1921-es – szintén külön – törvényt írt felül és amely szélesebb körű és más jogokat ad a városnak, mint azok a jogok, amelyeket az állam többi települése az önkormányzati törvény alapján élvez.

A második világháború óta többnyire a jobbközép Nem-Párt Egyesület (angolul Non-Partisan Association, NPA) kormányozza a várost, bár 2008-ig azért voltak jelentős középbal irányítású időszakok is. Az NPA 2002-ben drogpolitikai nézeteltérések miatt szétszakadt, és ezután a Haladó Választók Koalíciója (Coalition of Progressive Electors, COPE) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Ezt követően megalapították a heroinfüggők számára Észak-Amerika első „biztonságos injekcióközpontját”, az Insite-ot.

A város irányító önkormányzati testületei a tíztagú Vancouveri Városi Tanács, a kilenctagú Iskolabizottság és a héttagú Parkbizottság. Mindezek tagjait három évre bízzák meg és közvetlenül választják. Az eddigi tapasztalatok szerint a város módosabb nyugati része többségében konzervatív vagy liberális, a keleti oldal pedig inkább baloldali jelöltekre szavaz. Ezt megerősítették a 2005-ös tartományi és a 2006-os szövetségi választások eredményei is.^[33]

 

Bár a helyi politika polarizált, sok kérdésről konszenzus alakult ki, például a helyi parkok védelméről, a gyorsvasút (és nem a közúti közlekedés) fejlesztésének szükségességéről, kábítószerügyben a kármérséklő megközelítésről és a kommunális fejlesztések ügyeiről.

Larry Campbell 2002-ben részben annak köszönhette polgármesterré választását, hogy drogügyben hajlandó volt elfogadni alternatív megoldásokat, mint amilyen a felügyelt injekciós központ. A város négypillérű drogstratégiát fogadott el, ennek fő elemei a kármérséklés, a kezelés, a jogalkalmazás és a megelőzés.^[34] Ez jórészt arra a problémára válasz, hogy a város Downtown Eastside negyedében az injekciót használó drogosok közt jelentős mértékben elterjedt a HIV és a hepatitis C. Ez a terület tulajdonképpen nyomornegyed, amelyre jellemző a prostitúció és az elterjedt utcai kábítószer-kereskedelem. Egyes szervezetek és csoportok, mint a From Grief to Action („Fájdalomtól a Cselekvésig”) és a Keeping the Door Open („Nyitva Tartva az Ajtót”) további alternatív megoldások után kutatnak.^[35][36]

Campbell nem indult újra a polgármesteri székért, és később a kanadai Szenátus tagja lett. A 2005-ös önkormányzati választáson a vancouveri inga visszalendült jobbra, és az NPA polgármesterjelöltje, Sam Sullivan győzött. A Tanácsba öt NPA-, egy COPE-jelölt került, a maradék négy hely a centrista Vision Vancouver szervezetnek jutott.

Brit Columbia Törvényhozó Gyűlésében a 2005-ös választások alapján tízen képviselik Vancouvert (öt liberális és öt baloldali), köztük a jelenlegi tartományi miniszterelnök, Gordon Campbell. A kanadai Képviselőházban Vancouvernek öt képviselője van a 2004-es választások alapján. Eredetileg négy liberális és egy baloldali képviselője volt, de 2006-ban az egyik liberális képviselő a Kanadai Konzervatív Párthoz csatlakozott. A 2008-as választásokon az NDP két helyet, a vancouveri liberálisok három helyet szereztek.

 

Gazdasága sokáig Brit Columbia hagyományos erdészetére, bányászatára, halászatára és földművelésére támaszkodott, később azonban több lábra állt, és mára virágzó szolgáltatóipara, gyorsan fejlődő turizmusa van, emellett itt van Észak-Amerika harmadik legnagyobb filmgyártó központja Los Angeles és New York City után.^{[37][38][39][40][41]} A high-tech iparágak közül különösen a videójátékfejlesztés jelentős Vancouverben.

Híres jégkorongcsapata a Vancouver Canucks. A város volt a 2010-es téli olimpia házigazdája.

•   Odessza, Ukrajna (1944)
•   Jokohama, Japán (1965)
•   Edinburgh, Egyesült Királyság (1978)
•   Kanton, Kína (1985)
•   Los Angeles, USA (1986)

• Hayden Christensen
• Noel Fisher
• Jason Priestley
• Ryan Reynolds
• Cobie Smulders
• Finn Wolfhard
• Natasha Calis

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A város honlapja (angolul)
• A város bemutató honlapja (magyarul)
• Turizmus és Bevándorlás : Vancouver (angolul)
• Official Travel and Tourism Information Archiválva 2015. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Turisztikai honlap (angolul)
• Vancouver 2010 Archiválva 2010. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – A 2010-es téli olimpia és paralimpia hivatalos honlapja (angolul és franciául)
• Arts and Culture – Alliance for Arts and Culture
• Vancouver History Site – Chuck Davis
• Vancouver's Mountain Playground – Illustrated Historical Essay and movie clip (McCord Museum, Montreal)