Uborka
Az uborka vagy népiesen ugorka (Cucumis sativus) a tökvirágúak (Cucurbitales) rendjébe, a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növényfaj. Ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a sárgadinnye. Számos nemesített változata létezik. Termését fogyasztják.
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Uborka
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Cucumis sativus L. | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uborka témájú médiaállományokat és Uborka témájú kategóriát. |
Az uborka lédús és sok ásványi anyagot (főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat) tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó, és kalóriatartalma is különösen alacsony: 10 kcal (42 kJ) 100 g-ban. Sokféle vitamint tartalmaz (a B-csoport összes vitaminját, C-vitamint (8 mg 100 g-ban), némi A-elővitamint és E-vitamint). Rostjai könnyebben emészthetők, ha fogyasztás előtt kissé lesózzuk, vagy egyszerűen alaposan megrágjuk.
Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják (maszk vagy lemosó formájában), így segít a pirosodás, a viszketés és a hámlás gyógyulásában. Fajtától függően az uborka több vagy kevesebb keserű aromás anyagot tartalmaz (amely a szárhoz közeli részben koncentrálódik). A fajtaválogatás során a cél a nem keserű, finom, gyenge és ropogós húsú, kevés magot tartalmazó uborkák termesztése.
Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású.
Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat.
Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják.
Eredete
szerkesztésModern genetikai vizsgálatok szerint Dél-Ázsiából, a Himalája déli lejtőiről származik, de már nagyon régen, az i. e. 10. évezredben is termesztették.
Víztartalma a 97 százalékot is elérheti, a belsejében mért hőmérséklet akár 6 °C fokkal is hűvösebb lehet, mint a környező levegőé, ezért száraz és forró területeken nagy népszerűségnek örvend. A régi Egyiptomban szomjoltó uborkát kaptak a kőfejtő rabszolgák, Tiberius császár gyógyszerként fogyasztotta. Régen még sokkal keserűbb volt az uborka, ezen hosszas nemesítéssel javítottak. Az ókori görögök és rómaiak is szívesen fogyasztották. Termesztéséhez a császári kertekben a melegházak elődjét használták: szekérre ültették az ágyásokat, s ezeket – időjárástól függően – hol a napra gurították, hol mély gödrökbe, ahol csillámpalával fedték le őket. A hordozható ágyásokat Tiberius még hadjárataira is elvitte, mert orvosa az év minden napjára előírta neki egy darab uborka elfogyasztását. Európában hivatalos említést először a 9. században találunk róla, amikor Nagy Károly elrendelte, hogy birtokain termesszenek uborkát. XIV. Lajos francia király nagy kedvelője volt az uborkás leveseknek és salátáknak. Az Újvilágba Kolumbusz Kristóf vitte át, 1494-ben már bőségesen ültetett belőle Haitin.
Magyarországon valószínűleg a 13. században jelent meg, és főúri és kolostorkertekből került a paraszti termesztésbe. Legfontosabb termőtája Nagykőrös és Kecskemét környéke, ahol termesztése a kertészkedő parasztságnak fontos jövedelmi forrása. Nagykőrösön már a múlt század első felében jelentős volt az uborkatermesztés. A két világháború között a hagyma után az uborka a második helyen állt a magyar zöldségkivitelben.
A piacot uraló hosszú, egyenes, sima és nem keserű kígyóuborkát a második világháború után Hollandiában kezdték termeszteni.
Termesztése
szerkesztés| 1. |
75 |
| 2. |
1,8 |
| 3. |
1,6 |
| 4. |
1 |
| 5. |
1 |
| 6. |
1 |
| 7. |
0,8 |
| 8. |
0,7 |
| 9. |
0,6 |
| 10. |
0,5 |
| – | |
| 76. |
0,02 |
| .. | |
| Föld összesen | 95 |
Az uborka a világ számos részén termesztett növény, és fontos szerepet tölt be az élelmiszer-termelésben és fogyasztásban. 2021-ben az uborkát több mint 130 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 95 millió tonnát.
A világ legnagyobb uborkatermelői közé tartozik Kína, Törökország, Oroszország, Ukrajna és Bolívia. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ uborkatermésének a 79%-át adta.
| Energia 16 kcal 65 kJ | |
| Szénhidrátok | 3.63 g |
|---|---|
| - Cukrok 1.67 g | |
| - Étkezési rostok 0.5 g | |
| Zsír | 0.11 g |
| Fehérje | 0.65 g |
| Tiamin (B1-vitamin) 0.027 mg | 2% |
| Riboflavin (B2-vitamin) 0.033 mg | 3% |
| Niacin (B3-vitamin) 0.098 mg | 1% |
| Pantoténsav (B5-vitamin) 0.259 mg | 5% |
| B6-vitamin 0.040 mg | 3% |
| Folsav (B9-vitamin) 7 μg | 2% |
| C-vitamin 2.8 mg | 3% |
| Kalcium 16 mg | 2% |
| Vas 0.28 mg | 2% |
| Magnézium 13 mg | 4% |
| Foszfor 24 mg | 3% |
| Kálium 147 mg | 3% |
| Cink 0.20 mg | 2% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
Jegyzetek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Uborka lap
- Uborkafaló: ötletek uborkára szabva Archiválva 2013. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Uborka az LHP oldalain
- Uborka termesztése, felhasználása
- http://terebess.hu/tiszaorveny/zoldseg/uborka.html
- http://aldos.blog.hu/2012/07/23/uborka_eredete
- http://www.mindmegette.hu/hatarozo/22
- http://naturahirek.com/10-ok-arra-hogy-ujabban-miert-nevezik-szuperetelnek-a-kigyouborkat/ Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben [Tiltott forrás?]
- József, Sz: Uborka termesztése (magyar nyelven). Kertészkedj, 2023. május 21. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
Lásd még
szerkesztés- Uborka – televíziós bábkabaré-műsor