Közönséges búza

Közönséges búza
	Éretlen kalászok
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Perjevirágúak (Poales);
Család:	Perjefélék (Poaceae);
Alcsalád:	Perjeformák (Pooideae);
Nemzetség-; csoport:	Triticeae;
Nemzetség:	Búza (Triticum);
Faj:	T. aestivum;
Tudományos név
	Triticum aestivum; L.
Szinonimák
Szinonimái
	*Homotypic Triticum sativum Lam., Fl. Franç. 3: 625 (1778), nom. superfl.; Triticum vulgare Vill., Hist. Pl. Dauphiné 2: 153 (1787), nom. superfl.; Triticum aristatum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 11 (1818), nom. superfl.; Triticum aristatum aestivum (L.) Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 12 (1818), nom. superfl.; Triticum vulgare var. aestivum (L.) Spenn., Fl. Friburg. 1: 163 (1825); Triticum vulgare var. aristatum Döll, Rhein. Fl.: 70 (1843), nom. inval.; Triticum sativum var. aestivum (L.) Alph.Wood, Class-book Bot., ed. 2a: 619 (1847); Triticum vulgare convar. aristatum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866), nom. inval.; Triticum sativum var. vulgare Hack. in H.G.A.Engler & K.A.E.Prantl, Nat. Pflanzenfam. 7: 85 (1887), nom. inval.; Frumentum triticum E.H.L.Krause, Bot. Centralbl. 73: 339 (1898), nom. superfl.; Triticum aestivum subsp. vulgare Thell., Fl. Adv. Montpellier: 142 (1912), nom. inval.; ; Heterotypic Triticum hybernum L., Sp. Pl.: 86 (1753); Triticum quadratum Mill., Gard. Dict. ed. 8: n.º 4 (1768); Triticum cereale Schrank, Baier. Fl. 1: 387 (1789), pro syn.; Triticum album Gaertn., Fruct. Sem. Pl. 2(1): 8, t. 81, f. 1, a, g-i (1790); Triticum segetale Salisb., Prodr. Stirp. Chap. Allerton: 27 (1796), nom. superfl.; Triticum cereale Bernh., Syst. Verz. Erf.: 46 (1800), nom. illeg.; Triticum caeruleum Ard. ex Bayle-Bar., Monog. Agron. Cereal.: 39 (1809), nom. nud.; Triticum erinaceum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813); Triticum pilosum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813), nom. illeg.; Triticum pubescens Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 107 (1813), nom. illeg.; Triticum pulverulentum Hornem., Hort. Bot. Hafn. 1: 106 (1813); Triticum linnaeanum Lag., Gen. Sp. Pl.: 6 (1816); Triticum aristatum hybernum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 12 (1818), nom. nud.; Triticum horstianum Clemente in G.A.de Herrera, Agric. Gen. 1: 81 (1818); Triticum koeleri Clemente, Herrera, Agric. 1: 77 (1818); Triticum muticum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818), nom. superfl.; Triticum muticum aestivum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818); Triticum muticum hybernum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 10 (1818), nom. superfl.; Triticum velutinum Schübl., Diss. Char. Descr. Cereal.: 13 (1818); Triticum clavatum Seidl ex Opiz, Naturalientausch 9: 106 (1825); Triticum bicolor Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362, 473 (1826); Triticum ghelfa Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826); Triticum hexangulare Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 361, 473 (1826); Triticum martius Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826); Triticum mauritanicum Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 363 (1826); Triticum siliginum Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362 (1826); Triticum tustella Risso, Hist. Nat. Prod. Eur. Mérid. 2: 362 (1826); Triticum imberbe Desv., Mém. Soc. Agric. Angers 1: 270 (1833); Triticum vulgare var. hybernum (L.) Kunth, Enum. Pl. 1: 438 (1833); Triticum aristatum Haller f. ex Steud., Nomencl. Bot., ed. 2, 2: 715 (1841), pro syn.; Triticum vulgare var. muticum Döll, Rhein. Fl.: 70 (1843), nom. superfl.; Triticum pilosum Dalzell & A.Gibson, Bombay Fl., Suppl.: 97 (1861), nom. illeg.; Triticum arundinaceum Schur, Enum. Pl. Transsilv.: 806 (1866), nom. illeg.; Triticum vulgare var. albidum Alef., Landw. Fl.: 329 (1866); Triticum vulgare var. antiquorum Heer, Neujahrabl. Naturf. Ges. Zürich 68: 13 (1866); Triticum vulgare var. barbarossa Alef., Landw. Fl.: 330 (1866); Triticum vulgare var. caesium Alef., Landw. Fl.: 330 (1866); Triticum vulgare var. ferrugineum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866); Triticum vulgare var. fuliginosum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866); Triticum vulgare var. lutescens Alef., Landw. Fl.: 330 (1866); Triticum vulgare var. miltura Alef., Landw. Fl.: 329 (1866); Triticum vulgare convar. muticum Alef., Landw. Fl.: 328 (1866); Triticum vulgare var. pyrothrix Alef., Landw. Fl.: 329 (1866); Triticum vulgare var. velutinum (Schübl.) Alef., Landw. Fl.: 330 (1866); Triticum vulgare var. villosum Alef., Landw. Fl.: 329 (1866); Triticum vulgare var. vulpinum Alef., Landw. Fl.: 330 (1866); Triticum vulgare var. xanthura Alef., Landw. Fl.: 329 (1866); Triticum vulgare var. erythrospermum Körn. in F.A.Körnicke & H.Werner, Handb. Getried. 1: 47 (1885); Triticum aestivum var. hybernum (L.) Fiori, Fl. Italia 1: 107 (1896); Triticum vulgare subvar. inflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 3: 144 (1910), nom. nud.; Triticum amylosum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum bucharicum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum duriusculum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum hieminflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum inflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 500 (1915), nom. nud.; Triticum labile Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum lutinflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum poltawense Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum rossicum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum rufinflatum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum sibiricum Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum sunpanii Flaksb., Trudy Byuro Prikl. Bot. 8: 501 (1915), nom. nud.; Triticum aestivum var. muticum (Alef.) Farw., Rep. (Annual) Michigan Acad. Sci. 21: 356 (1920), nom. superfl.; Triticum vulgare subsp. hadropyrum Flaksb., Izv. Gosud. Inst. Opit. Agron. 6(2): 47 (1928); Triticum vavilovii Jakubz., Sotzialst. Rast. 7: 222 (1933); Triticum vulgare subsp. irano-asiaticum Flaksb., Kulturnaya Fl. SSSR 1: 42 (1935); Triticum asiaticum Kudr., Bot. Mater. Gerb. Inst. Uzbekskistansk. Fil. Akad. Nauk S.S.S.R. 4: 16 (1941); Triticum inflatum Kudr., Bot. Mater. Gerb. Inst. Uzbekskistansk. Fil. Akad. Nauk S.S.S.R. 4: 18 (1941); Triticum aestivum subsp. vavilovii (Jakubz.) Sears, Handb. Pflanzenzucht, ed. 2, 2: 164 (1959); Triticum aestivum subsp. transcaucasicum Dorof. & Laptev, Vestn. Sel'skohoz. Nauki 11: 111 (1963); Triticum aestivum var. vavilovianum Yakubts., Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 19: 25 (1971); Triticum aestivum var. ramifera Koric, Sborn. U. V. T. I.,Genet. Slechtení 8: 301 (1972 publ. 1974); Triticum aestivum var. erythrospermum (Körn.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972); Triticum aestivum var. ferrugineum (Alef.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972); Triticum aestivum var. japschorvi Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 15(12): 47 (1972); Triticum aestivum var. lutescens (Alef.) Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972); Triticum aestivum var. milturum Velican, Fl. Republ. Social. Român. 12: 636 (1972); Triticum aestivum var. ruchczianum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 15(12): 47 (1972); Triticum aestivum subsp. hadropyrum (Flaksb.) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 10: 43 (1973); Triticum aestivum subsp. inflatum (Kudr.) Tzvelev, Novosti Sist. Vyssh. Rast. 10: 43 (1973); Triticum aestivum convar. tetraristatum Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 78 (1976); Triticum vavilovii var. munuru Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 77 (1976); Triticum vavilovii var. mupuru Gandilyan, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 65: 78 (1976); Triticum aestivum var. meridionale-inflatum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 20(12): 42 (1977); Triticum aestivum var. quasimeridionale-inflatum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 20(12): 42 (1977); Triticum aestivum var. albinflatocapitatum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978); Triticum aestivum var. australianum Udachin & Schachm., Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978); Triticum aestivum var. subfalseerythroleucon Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978); Triticum aestivum var. subfalsegraecum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 75 (1978); Triticum vavilovii var. vavilovomilturum Udachin, Byull. Vsesoyuzn. Inst. Rasteniev 84: 73 (1978); Triticum aestivum var. quasiheraticum Nigmat., Dokl. Akad. Nauk Tadzhiksk. S.S.R. 21(12): 44 (1979); Triticum aestivum subsp. tibeticum J.Z.Shao, Acta Genet. Sin. 7: 155 (1980); Triticum vavilovii var. lorenze Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 522 (1986); Triticum vavilovii var. ramocoeruleum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 522 (1986); Triticum vavilovii var. ramomuticum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 521 (1986); Triticum vavilovii var. sisianicum Galst.-Avan., Biol. Zhurn. Arm. 39: 521 (1986); Triticum aestivum var. uralicum L.V.Semenova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 127 (1988); Triticum aestivum var. vavilovianum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 129 (1988), nom. illeg.; Triticum aestivum var. vigorovii L.V.Semenova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 117: 127 (1988); Triticum aestivum var. ramosoalborubrum Udachin & M.V.Novikova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 127: 147 (1989); Triticum aestivum var. ramosomilturum Udachin & M.V.Novikova, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 127: 147 (1989); Triticum aestivum var. brezhnevii Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 53 (1991); Triticum aestivum var. dorofeevii Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991); Triticum aestivum var. ischkaschimicum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991); Triticum aestivum var. subtadjicorum Udachin & Shakhm., Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 54 (1991); Triticum antiquorum (Heer) Udachin, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 52 (1991); Triticum antiquorum var. vavilovianum Udachin, Sborn. Nauchn. Trudov Prikl. Bot. Genet. Selekts. 40: 52 (1991); Triticum spelta subsp. vavilovii (Jakubz.) L.B.Cai, Acta Bot. Boreal.-Occid. Sin. 11: 222 (1991); Triticum aestivum subsp. yunnanense King ex S.L.Chen, Novon 7: 230 (1997); ;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges búza témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges búza témájú médiaállományokat és Közönséges búza témájú kategóriát.

A közönséges búza vagy kenyérbúza (Triticum aestivum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A közönséges búzát számos változatban és fajtában csaknem minden kultúrállamban termesztik, világszerte mintegy 210-220 millió hektáron.

Alfajai

Triticum aestivum subsp. aestivum
Triticum aestivum subsp. compactum
Triticum aestivum subsp. macha
Triticum aestivum subsp. spelta (L.) Thell., 1918
Triticum aestivum subsp. sphaerococcum

Megjelenése

Erőteljesen gyökerező, hosszú nappalos növény. Felálló, üreges szára többnyire 40-120 centiméter magas, korábban, a rövid szárú búzafajták bevezetése előtt a 150 centimétert is elérte. A levélnyelvecske rövid és egyenesen levágott. A levélhüvely rásimuló, felső végén pillás, hosszan túlnyúló fülecskéje van. A levéllemez kopasz vagy gyengén szőrös, sötétzöld vagy sötét kékeszöld. A szárcsomók olykor szőrösek. A kalász általában 8-10 centiméter hosszú, rendszeresen négyoldalú. A kalásztengely szívós, nem törékeny. A füzérkék 2-5 virágúak, körülbelül olyan hosszúak, mint szélesek, némileg lapítottak.

Életmódja

A közönséges búza egyéves vagy áttelelő egyéves fű. A közönséges búzát őszi vagy tavaszi vetésű gabonaként termesztik meleg nyarú területeken. Elsősorban mérsékelten száraz, tápanyagban gazdag, pH-semleges, vagy enyhén lúgos vályog- és lösztalajokon ad megfelelő termést.

A virágzási ideje Magyarországon május–június között van.

Története

A legidősebb régészeti csupaszbúzaleletek Törökország déli részéből származnak (pl. Çatal Hüyük), továbbá Izraelből, Szíriából és Irakból, a kőkorszaki települési rétegekből. Mindez a Kr. e. VII. évezredre tehető. Közép-Európában a legidősebb csupaszbúzalelet szántóföldi művelésből, a vonaldíszes kerámia kultúrájából csak szórványosan mutatható ki, pl. Göttingen környéki leletekből. Az első tisztán csupaszbúza-tenyészet mai ismereteink szerint Kr. e. 3600-ból, Magdeburg környékéről került elő. (a rösseni kultúrából). Kellő bizonyossággal nem állapítható meg, hogy termesztett búza vagy esetleg a keménybúza alakkörébe tartozó leletekről van-e szó.

Az i. e. 2. évezred kezdetére már mindenhol általánosan elterjedtek a búzafélék. Asszíroszban legalább négy féle búza és még több más kalászos egyidejű termesztésére találtak bizonyítékot.

A búza napjainkban a világgazdaság legfontosabb gabonája. Emellett az emberiség történetében (az árpa után) a második legrégebbi, máig is termesztett gabona.

Egyéb

Az érett búzaszem szénhidrát (keményítő)-tartalma 70% feletti, 10-12%-a fehérje. A liszt eléggé gazdag sikérben, elsősorban kenyér és finom pékáruk előállítására alkalmas. Egyes vidékeken sört is főznek a búzából.
A termesztett búza a csupaszbúzák egyike. Csépléskor vagy a kombájnos aratás során a búzaszemek nagyon könnyen kiszabadulnak a toklászok közül, miközben a kalászorsó nem törik szét, hanem egészben marad.

A manapság leginkább termesztett hosszú kalászú búzák mellett vannak rövidebb, akár gömbös kalászú fajták is. Genetikai szempontból mindegyiket a Triticum aestivumhoz sorolják, de a gyakorlatban megkülönböztetik Triticum sphaerococcum vagy törpe-, ill. tönkebúza, Triticum compactum néven. Ezek a búzaalakok nem egyetlen vadon élő fajból vezethetők le, hanem az utolsó 10 000 évben keletkeztek különböző búza (Triticum) fajok többszöri kereszteződésével. A mai termesztett búzafajták hexaploidok, 2n = 42 kromoszómát tartalmaznak. Közöttük különböző, így az AABBDD formulával kifejezhető genompárok szerepelnek. Mai ismereteink szerint az A az egyszemű búzából (Triticum monococcum) ered, míg a D az egyik kecskebúzafajnak (Aegilops sguarrosa = Triticum tauschii) tulajdonítható. A G genom eredete nem teljesen bizonyított. Feltételezik egy további vadon élő fű (Aegilops speltoides) részesedését, amelynek SS genomjai genetikailag módosultak BB-re.

Képek

Búzatarló aratás után
Fiatal növények
Érett növények
Búzaszemek
Búzaszárak a fülecskékkel
Anyarozs (Claviceps purpurea) fertőzéssel
Búzaszalma körbálába kötve
Rajz a növényről
Rajz a szemtermés felépítéséről

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
Grau/Kremer/Möseler/Rambold/Triebel. Füvek. Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963-548-620-0
Triticum aestivum L., Sp. Pl.: 85 (1753 The World Checklist of Selected Plant Families
A növény szinonimái
Triticum aestivum in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. USDA, ARS, National Genetic Resources Program. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 5.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap