Szabolcsi Bence

Budapesten tanult jogot, irodalomtörténetet és filozófiát (1917–20), Lipcsében pedig zenetudományt, művészettörténetet és történelmet (1921–23).

Társszerkesztője volt a Zenei Szemlének (1926–29), Tóth Aladárral a Zenei lexikonnak (1930–31). Tagjává választotta őt 1936-ban a londoni Royal Asiatic Society, 1938-ban a Nemzetközi Zenetudományi Társaság, 1940-ben a Nemzetközi Népzenei Tanács, 1960-ban a finn Kalevala Társaság, továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaság.^[1]

1945-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetörténet-tanára. 1951-ben megalapította és haláláig irányította a zenetörténész-képzés legelső magyarországi műhelyét, a zenetudományi tanszakot. 1950–1956 között az Új Zenei Szemle, 1960-tól 1973-ig a Magyar Zene, haláláig a Studia musicologica c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja volt. Ez utóbbinak (Kodály Zoltán 1967-ben bekövetkezett halála után) szerkesztője lett. 1951–1956, valamint 1959–1961 között elnöke volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Bartha Dénessel együtt szerkesztették a Zenetudományi tanulmányok tízkötetes könyvsorozatát (1953–62).

1961-ben megalapította és 1973-ig igazgatóként irányította az MTA Bartók Archívumát, amely 1969 (más forrás szerint 1974) óta az MTA Zenetudományi Intézeteként működik. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán ő alapította meg a Zenetudományi Tanszéket.

Az 1920-as, 30-as években bejárta a Duna menti országokat, hogy összegyűjtse, majd közzétegye a régi magyar zene történeti emlékeit. Útjainak eredményeképpen 1928–1954 között tíz alapvető tanulmányt írt a magyar zene történetéről, a középkortól kezdve a 19. századig. E tanulmányok A magyar zene évszázadai c. gyűjteményes kötetekben jelentek meg 1959 és 1961 között. Ugyanennek az anyagnak más elvű, antológia-szerű összefoglalása A magyar zenetörténet kézikönyve (1947).

Az 1930-as évek közepétől terjesztette ki kutatásait az egyetemes zenetörténet jelenségeinek és összefüggéseinek vizsgálatára. Ekkor megjelent művei: Bevezetés a zenetörténetbe (Budapest, 1936); A zene története (Budapest, 1940); Beethoven (Budapest, 1947); Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig (Budapest, 1948).

Kétirányú – „keleti” és „nyugati” – kutatásainak eredményeit monumentális szintézisbe foglalta fő művében: A melódia történeté-ben (Budapest, 1950). Szabolcsi írta az első, tudományos hitelű magyar Bartók-életrajzot (1955).

Új kutatási területet nyitott meg a Liszt kései alkotói korszakát vizsgáló tanulmánya is: Liszt Ferenc estéje (Budapest, 1956). Élete utolsó hónapjaiban adta közre válogatott Kodály-tanulmányait: Úton Kodályhoz, (Budapest, 1972).

Kutatásainak két fő területét egy-egy hanglemez-antológia formájában is közreadta: Musica Hungarica (Budapest, 1965); Musica mundana (Budapest, 1975), Zsidó kultúra és zenetörténet (szerkesztette Komoróczy Géza, Tankönyvkiadó, 1999).

A Szabolcsi-életmű kiadása Bónis Ferenc szerkesztésében 1977-ben indult meg, de az 5. kötet után (1987) megszakadt. Herder-díjjal (1971) tüntették ki.

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Nevét viseli a kiemelkedő zenetudományi és zenei ismeretterjesztő tevékenységért évente odaítélt állami kitüntetés, a Szabolcsi Bence-díj.

Szintén róla nevezték el a Szabolcsi Bence Zeneiskolát (Budapest, V. kerület, Vármegye utca 9.).

Szabolcsi Bence a magyar kultúrában kiemelkedő szerepet játszó híres Szabolcsi-dinasztia sarja. Ismert rokonai: Testvérbátyja Szabolcsi Lajos, író, költő, újságíró, a zsidó asszimiláció élharcosa. Leánya, Szabolcsi Éva, műfordító, irodalomtörténész; fő szakterülete az olasz irodalom. Unokaöccse, Szabolcsi Miklós, Szabolcsi Lajos fia, irodalomtörténész, a jeles József Attila-kutató.

Felesége Győző Klára (1900–1975),^[2] Győző Adolf és Neu Gizella lánya, akivel 1928-tól annak haláláig élt együtt.^[3]

Fia, a tízéves Gábor a holokauszt során életét vesztette. Az ő sorsát dolgozza fel Keszi Imre Elysium című regénye,^[4] a vészkorszak történéseinek első művészi színvonalú megörökítése. (A kisgyermek gyümölcsöt akart szedni egy kertben, ám sárga csillagját látva a csendőrök elhurcolták. Gábor megmentése érdekében mind szülei, mind azok jóbarátai minden követ megmozgattak, ám nem értek célt: Auschwitzban előbb orvosi kísérletek alanya lett, a háború vége felé pedig a gázkamrákban lelte halálát.)

• Mozart. Kísérlet; Dick, Budapest, 1921
• A XVII. század magyar főúri zenéje; Franklin Nyomda, Budapest, 1928 (Magyar zenei dolgozatok)
• A középkori magyar énekmondók kérdéséhez; Egyetemi Nyomda, Budapest, 1928
• Tinódi Sebestyén dallamai; Pesti Nyomda, Budapest, 1929
• Tinódi zenéje. Tinódi dallamok hasonmásával és átirataival; Tipográfiai Műintézet Nyomdája, Budapest, 1929 (Magyar zenei dolgozatok)
• A 18. század magyar kollégiumi zenéje; Budapest, 1930 (Magyar zenei dolgozatok)
• Zenei lexikon 1–2.; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Budapest, 1930-1931
• A XVI. század magyar históriás zenéje. A Hofgreff-énekeskönyv dallamainak kritikai kiadásával; Pallas, Budapest, 1931 (Magyar zenei dolgozatok)
• A magyar zene története rövid összefoglalásban a magyar zenetörténet irodalmának áttekintésével; Somló Béla, Budapest, 1934 (Népszerű zenefüzetek)
• Népvándorláskori elemek a magyar népzenében; Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935
• Pótlás a zenei lexikonhoz; szerk. Szabolcsi Bence–Tóth Aladár; Győző Andor, Budapest, 1935
• Bevezetés a zenetörténetbe; Franklin, Budapest, 1937 (Kultúra és tudomány)
• Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok; Magyar Néprajzi Társaság, Karcag, 1937 (Az „Ethnographia” füzetei)
• A zene története; Rózsavölgyi, Budapest, 1940
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Mozart élete és művei; Győző Andor, Budapest, 1941
• Daloskönyv az izraelita ifjúság számára. 174 magyar és héber dallam hangjegyével és szövegével; szerk. Káldi László, Szabolcsi Bence; Singer és Wolfner, Budapest, 1942

• Régi muzsika kertje. Kétezer év kínai, görög, latin, francia, angol, olasz, német, orosz, magyar irodalmából összeválogatta Szabolcsi Bence; Márk Tivadar rajzaival; Magyar Kórus, Budapest, 1946
• Beethoven. Művész és műalkotás két korszak határán. Hangjegypéldákkal; Új idők, Budapest, 1947
• A magyar zenetörténet kézikönyve; szerk. Szabolcsi Bence; Magyar Kórus, Budapest, 1947 (A zenetörténet kézikönyvei)
• A régi nagykultúrák dallamosság. Az ötfokúságtól a diatonáig; szerzői, Budapest, 1947
• Dolgozók hangversenykalauza; írta a Bartók Béla Szöv. Munkás-karnagyképző Iskolájának Munkaközössége; szerk. Szabolcsi Bence; Népszava, Budapest, 1949
• Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig; Új Idők, Budapest, 1949
• A melódia története. Vázlatok a zenei stílus múltjából; Cserépfalvi, Budapest, 1950
• A XVII. század magyar világi dallamai; Akadémiai, Budapest, 1951
• A XIX. század magyar romantikus zenéje. Hangjegyfüggelékkel; Zeneműkiadó, Budapest, 1951
• Adatok az új magyar népdalstílus történetéhez; szerzői, Budapest, 1951
• Arany János népdalgyűjteménye. Közzéteszi Kodály Zoltán, Gyulai Ágost; szerk. Szabolcsi Bence; Akadémiai, Budapest, 1952
• A művész és közönsége. Zeneszerző, társadalom és zenei köznyelv a polgári korszak küszöbén; Zeneműkiadó, Budapest, 1952
• Emlékkönyv Kodály Zoltán 70. születésnapjára; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1953 (Zenetudományi tanulmányok)
• Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1954 (Zenetudományi tanulmányok)
• Népzene és történelem. Tanulmányok; Akadémiai, Budapest, 1954
• A magyar zene történetéből; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1955 (Zenetudományi tanulmányok)
• Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete; Bónis Ferenc: Bartók élete képekben; Zeneműkiadó, Budapest, 1956
• Liszt Ferenc estéje; Zeneműkiadó, Budapest, 1956
• Régi muzsika kertje. Kétezer év irodalmából; vál. Szabolcsi Bence; 2., bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1957
• W. A. Mozart emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1957 (Zenetudományi tanulmányok)
• Zenetudományi tanulmányok Kodály Zoltán 75. születésnapjára; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1957 (Zenetudományi tanulmányok)
• Szabolcsi Bence: Bartók Béla élete; Bónis Ferenc: Bartók élete képekben; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1958
• Bartók Béla megjelenése az európai zeneéletben. 1914–1926. Liszt Ferenc hagyatéka; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1959 (Zenetudományi tanulmányok
• Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből; Akadémiai, Budapest, 1959
• A magyar zene évszázadai 1–2.; sajtó alá rend. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Budapest, 1959–1961
• Haydn emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1960 (Zenetudományi tanulmányok)
• Az opera történetéből; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1961 (Zenetudományi tanulmányok)
• Bartók Béla emlékére; szerk. Szabolcsi Bence, Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1962 (Zenetudományi tanulmányok)
• A válaszút és egyéb tanulmányok; Akadémiai, Budapest, 1963
• A művész és közönsége; 2., bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1964
• Szabolcsi Bence–Tóth Aladár: Zenei lexikon 1–3.; átdolg., új kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1965
• A zenei köznyelv problémái. A romantika felbomlása; Akadémiai, Budapest, 1968 (Korunk tudománya)
• Beethoven. Művész és műalkotás két korszak határán; 4. átdolg. kiad.; Gondolat, Budapest, 1970
• Úton Kodályhoz; Zeneműkiadó, Budapest, 1972
• Vers és dallam. Tanulmányok a magyar irodalom köréből; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Budapest, 1972
• Bevezetés a zenetörténetbe; Zeneműkiadó, Budapest 1977 (Szabolcsi Bence művei, 1.)
• A magyar zenetörténet kézikönyve; sajtó alá rend. Bónis Ferenc; 3. átdolg. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1979 (Szabolcsi Bence művei, 2.)
• Európai virradat. A klasszikus zene kialakulása Vivalditól Mozartig; 3. rev. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1982 (Szabolcsi Bence művei)
• A zene története. Az őskortól a XIX. század végéig; 6. rev. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1984 (Szabolcsi Bence művei, 4.)
• Kodályról és Bartókról; közread. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Budapest, 1987 (Szabolcsi Bence művei)
• Zsidó kultúra és zenetörténet. Tanulmányok; sajtó alá rend. Kroó György, szerk. Komoróczy Géza, szöveggondozás és bibliográfia Wilheim András; Osiris–MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1999 (Hungaria Judaica, 13.)
• Szabolcsi Bence válogatott írásai; szerk. Wilheim András; Typotex, Budapest, 2003
• Arany János népdalgyűjteménye. Közzéteszi Kodály Zoltán, Gyulai Ágost; hasonmás kiad.; szerk. Szabolcsi Bence; Kodály Archívum–Argumentum, Budapest, 2011

• Részlet Szabolcsi Bence válogatott írásaiból
• Szabolcsi Bence 70. születésnapjára; szerk. Bónis Ferenc; Zeneműkiadó, Budapest, 1969 (Magyar zenetörténeti tanulmányok)
• Bence Szabolcsi septuagenario; szerk. Bartha Dénes; Akadémiai, Budapest, 1969
• Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence emlékezete; szerk. Bónis Ferenc; Kodály Intézet, Kecskemét, 1992 (Magyar zenetörténeti tanulmányok)
• Kroó György: Szabolcsi Bence; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1994
• Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 413. o. ISBN 963-9257-15-X  
• http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC14240/14379.htm
• https://web.archive.org/web/20070930014831/http://www.hhrf.org/nepujsag/99aug/9nu0807.htm
• http://adsl171.231.axelero.hu/Portal/Archives/Hegy/2004/23/he05.pdf^{[halott link]}
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 818. o.  Online elérés
• Halász Péter: Szabolcsi Bence, a magyarországi zsidó zene kutatója = A hagyomány kötelékében. Szerk. Kríza Ildikó. Budapest, 1990. Akadémiai K. ISBN 9630557614 pp. 177–183.