Nyílt tartalom

A nyílt tartalom (vagy szabad tartalom) általánosan nem ingyenességet (vagyis a felhasználás díjmentességét) jelenti, mellyel gyakran összekeverik. Az ingyenes felhasználás jogilag csupán annyit jelent, hogy egy mű (tartalom) tulajdonosa megengedi, hogy a művet az általa megadott módon, az általa meghatározott kör, az általa meghatározott időben térítés nélkül megtekintheti, vagy azzal egyéb a művet érintő tevékenységeket végezhet (például többszörözheti, előadhatja, vagy abból gyűjteményes művet hozhat létre, például szerepeltetheti az évkönyvében). A mű azonban a szerzőé (vagy szerzői jogtulajdonosáé) marad, és ő bármikor bármilyen módon megváltoztathatja a felhasználásra vonatkozó engedélyét.

A nyílt tartalom esetén a szerző (jogtulajdonos) olyan nyilatkozatot tesz, hogy a mű felhasználását lehetővé teszi olyan visszavonhatatlan módon, hogy az a lehető legszélesebb kör számára elérhető legyen, és a lehető legszélesebb felhasználási módokat engedélyezze; ezen jognyilatkozatok neve felhasználási szerződés vagy licenc, mely pontosan meghatározza a felhasználás feltételeit, az esetleges korlátozásokat.

A szerzői jog az alábbi felhasználási fajtákat különbözteti meg:

• a mű megismerése (olvasás, megtekintés, meghallgatás stb.),
• a mű többszörözése (másolás),
• a mű terjesztése (előadás, nyilvánosságra hozatal, terjesztés),
• a mű átdolgozása (módosítás, „származékos mű” létrehozása),
• gyűjteményes műbe illesztés.

A „valódi” szabad tartalom esetén a licenc mindenkinek (tekintet nélkül arra, hogy az magánszemély, cég vagy egyéb jogi vagy nem jogi személy), minden felhasználási módra (a fentiek alapján, függetlenül a felhasználás céljától, vagyis akár magán, akár oktatási, akár üzleti célra) engedélyezi a mű felhasználását, és ezen felül tartalmazhat egyedi megkötéseket (például biztosítani, hogy a mű felhasználása során abból keletkezett új szerzői műveknek is hasonlóan szabad licenc alá kell esniük) vagy további engedélyeket (például az érintett művekkel kapcsolatos védjegyek, szabadalmak vagy személyiségi jogok tekintetében, melyek a szerzői jogon túl korlátozhatják a felhasználást).

Léteznek olyan felhasználási módok, melyek nem tekinthetőek teljesen „szabad tartalomnak”, mert a fentiekhez képest korlátozásokat tartalmaznak: korlátozzák az igénybe vevők körét (például megtiltva a kereskedelmi célú felhasználást) vagy a felhasználási módokat (például megtiltva a mű átdolgozását), de mégis jelentősen korlátozottabban akadályozzák meg az egyes művek felhasználását a teljes szerzői jogi védelemhez képest.

A nyílt tartalom sajátosságai folytán a szokásos védett művektől lényegesen eltérő felhasználási módot tesz lehetővé.

• Mivel az engedély visszavonhatatlan, a felhasználók biztosak lehetnek abban, hogy az adott időpontban megengedett felhasználási mód a jövőben is rendelkezésre fog állni, így hosszú távon tudnak tervezni az általuk választott alkalmazási móddal.
• Mivel az engedély nem személyre szóló, nem szükséges egyedi engedélyezést intézni, ami nagyon meggyorsítja egy új alkalmazási mód indítását.
• Mivel az engedély nem köti meg a felhasználók körét, a tartalomra lehet üzleti modellt építeni, azt új alkalmazási formákban felhasználni anélkül, hogy ennek bármilyen (licencelési) költsége lenne. A kisebb kockázat miatt könnyebb új módozatokat kipróbálni, és így jelentősen könnyebben megjelenhetnek a művön alapuló új, széles körben elérhető technológiák.
• Mivel az engedély nem köti meg a felhasználási módokat, nem szükséges minden új felhasználás esetén jogi és kereskedelmi egyeztetés, utánajárás, ami lehetővé teszi a teljesen új jellegű felhasználások gyors megjelenését, ezzel tovább gazdagítva a széles körben elérhető szolgáltatásokat, lehetőségeket.
• Mivel a többszörözés, átdolgozás és terjesztés kötetlen, a felhasználás nem függ egy adott szolgáltató által biztosított lehetőségektől sem anyagi, sem erőforrásbeli szempontból: ha egy szabad tartalomra épülő szolgáltatáshoz jelentős erőforrások kellenek, akkor a tartalom bármikor átköltöztethető saját tulajdonú erőforrásokra; a tartalom megjelenítése és felhasználási módja egyedi igényre szabható.

(ábécésorrendben)^[1]

• Aozora Bunko – (japán nyelvű) ingyenes digitális könyvek
• Asian Open Source Centre – nyílt tartalmú GFDL wikit tartalmaz nyílt forrással
• CapitanCook – nyílt és ingyenes útikönyv
• Creative Commons
• ExtinctionLevelEvent.com – nyílt webképregény [2]
• Jake [3] – kutatási szoftver és adatbázis, ahol a tartalom nyílt forráskóddal készült
• GNUtemberg [4] – olasz nyelven
• Linux dokumentációs projekt [5] – A Linux részére dokumentáció létrehozására irányuló projekt
• Nupedia [6] – nyílt szerkesztésű enciklopédia, a Wikipédia elődje.
• Opencode [7] – konzorcium a nyílt kutatásért és tartalomért
• OpenContent [8] Archiválva 2003. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – nyílt forrás engedélyezési séma információs tartalomra
• Open Content for Education [9]
• Open-education.org [10] – Nyílt Tartalmú Tananyag közös kidolgozását népszerűsítő oldal és portál.
• OpenCourseWare [11] – főiskolai és egyetemi kurzusok tananyagának nyílt cseréje
• Openlaw [12] – kísérlet jogi érvelések nyílt kidolgozására
• Open Music Registry [13] – Zene szabad cseréje Open Audio License felhasználásával .^[2]
• Open Directory Project [14] Archiválva 2006. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – netes tartalomjegyzék mint a Yahoo!.
• Project Gutenberg [15]
• Public Library of Science [16]
• PlanetMath [17] – matek az embereknek, az emberektől.
• Wikipédia [18] – Nyílt tartalmú lexikon
• Woochi – Wine Encyclopaedia
• World Lecture Hall [19] – Online tananyagok
• The Worldwide Lexicon

Lásd még public domain resources, semi-public domain resources, public domain image resources, collaborative writing

• Design Science License
• GNU Szabad dokumentáció licenc
• October Open Game License (OOGL) – az Open Game License még nyíltabb verziója
• Open Publication License – Licenc az Open Content Project-re
• Open Directory Project License – ezt alkalmazza az Open Directory Project
• Open Game License – az Open Gaming Foundation licence, írta a Wizards of the Coast.
• Open Content License

• – alqua.com, Ingyenes dokumentumok
• A nyílt tartalom fogalma és kreatív művek: Creative Commons
• Design Science License
• Nyílt tartalom könyvtára: ibiblio
• Copyleft és az információs forradalom
• Jan Newmarch, „Open Content Licenses,” http://jan.netcomp.monash.edu.au
• http://www.opencontent.org/ Archiválva 2003. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nyílt tartalomjegyzék kategória: Nyílt tartalom
• Nyílt tartalom források és levelezési lista az OpenContentList.com
• Nyilvános Tudományok Könyvtára
• Open Educational Practices and Resources: OLCOS Roadmap 2012. Nyílt Elektronikus Tananyag Felmérő Szolgáltatások (OLCOS projekt)
• OER Tutorial Az OLCOS projekttel együttműködve kifejlesztett (angol nyelvű) elektronikus útmutató nyílt tananyagtartalom létrehozásáról, újra felhasználásáról és megosztásáról
• Dokumentáció licencek a gnu.org
• Ez a Google keresés, amely GFDL licences dokumentumokat keres, garantált csúcsforgalmat fog eredményezni.