Staropramen Sörgyár

 

Gustav Noback 1869. október 23-án mutatta be az alapítóknak a Prága Smíchov városrészében felépítendő sörgyár terveit. A jéggyár 1870 telén, a malátázó 1871. februárban kezdte meg működését. Május elsején pedig már megtartották az első csapolást.

Az új smíchovi sör hivatalosan 1871. július 15-én mutatkozott be a nagyközönség előtt. Az évi 22500 hektoliterre tervezett termelést érdemben túlszárnyalták: 1891-ben már 140 200 hektoliter sört főztek. A termelés növekedésével a gyár is bővült, a századfordulón új főzőházat, erjesztőtermeket és ászkolópincéket építettek.

A növekedés az első világháború, majd a gazdasági világválság idején torpant meg. A sörgyár vezetése nagy súlyt fektetett a legjobb alapanyagok kiválasztására és a minőség ellenőrzésére. 1937-re a smíchovi sörgyár Európa egyik legkorszerűbb üzeme lett, és a termelés is meghaladta az évi 800 ezer hektolitert.

A II. világháború és az azt követő évek ismét visszavették a termelést, és csak 1950-re sikerült ismét elérni a háború előtti szintet. Az egymillió hektoliteres éves termelést 1960-ban érték el, azóta egy évben sem készítenek ennél kevesebbet.

A „bársonyos forradalom” után a smíchovi sörgyárat magánosították, először az angol Bass cég, majd azzal együtt a belga érdekeltségű InBev tulajdonába került.

 

A Staropramen a Pilsner Urquell (Plzeňský Prazdroj), a Budweiser Budvar (Budějovický Budvar), a Radegast és a feltörekvő Krušovice mellett ismertségben a legnagyobbak közé tartozik a cseh komlóitalok közt. Ma már a privatizációnak és multinacionális jellegnek köszönhetően főznek a Staropramen sörgyáraiban Braník, Velvet, Ostravar, Kelt, Stella Artois, Hoegaarden White, Leffe Blond és Belle-Vue Kriek söröket.

• Staropramen Lager (Ležak)
• Staropramen Pale (Světlý)
• Staropramen Dark (Černý) – (barna sör)
• Staropramen Garnet (Granát)
• D beer

Egy 2004-es felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a prágai sörkedvelők előnyben részesítik-e a székesfővárosban főzött sörfajtákat az ország többi komlóitalával szemben, mindössze 19 igenlő válasz érkezett, 471 nemmel szemben. Ezzel úgy tűnik lezárult egy 3 évtizedes korszak, amikor a főváros lakosai igazi lokálpatriótaként viselkedtek. Ez a változás a prágai Staropramen sajtószóvivője szerint nem a minőség romlásával, hanem a prágaiak kozmopolitává válásával magyarázható, szemben a dél-csehekkel, akik tartják magukat a tradícióikhoz, és csak helyi söröket fogyasztanak. Tény, hogy sem a szakértők, sem a sörkedvelő laikusok nem helyezték dobogós helyre a Braníkot vagy a Staroprament. Ugyanakkor ez utóbbi márkanév jegyzi minden negyedik megivott korsót, és ezzel az aránnyal még a Pilzen főzött márkák is csak nehezen képesek konkurálni. A Staropramen ugyanakkor a legnagyobb exportőr a Budvar után; termelésének mintegy negyedét szállítja külföldre.

A Magyarországon kapható világos Staroprament 2013 óta licenc alapján gyártja a Borsodi Sörgyárak Zrt.

• Kocsis Péter, Kovács Gábor, Marton Jenő, Szentesi Antal, Szokolay Zoltán, Vétek György: Sörmentén Prága (Hibernia, 2002) ISBN 963-202-452-4
• A Staropramen története Archiválva 2008. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

• http://www.staropramen.com/ (német, angol, orosz nyelven)
• http://www.pivovary-staropramen.cz/web/en/znacky/staropramen Archiválva 2008. október 18-i dátummal a Wayback Machine-ben