Sármellék

Sármellék a Balatontól nyugatra, a Kis-Balaton melletti síkságon terül el. A község északi részén a Zalai-dombság keleti nyúlványa található.

 

A település déli részén áthalad a 76-os főút, melyen intenzív forgalom bonyolódik Zalaegerszeg és a Balaton déli partja, valamint Budapest között. Észak-déli irányban a Hévíz térsége és Zalakomár között futó, forgalmas mellékút keresztezi a községet, ez utóbbi Alsópáhoktól idáig a 7509-es, innen tovább dél felé a 6831-es útszámozást viseli.

Sármellék autóbuszon elsősorban Keszthely felől érhető el, de Nagykanizsa–Zalakaros felől is rendszeresen járnak buszok. Napi háromszor Budapest és Zalaegerszeg is közvetlenül elérhető a községből. A település vasúállomását teherszállításra alkalmas vasútvonal köti össze a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalal. Közlekedési kapcsolata az északi parttal nem megoldott.

A község déli részén üzemel a Nyugat-Dunántúl legforgalmasabb repülőtere, ahova teherszállító gépek, illetve menetrendszerű és charterjáratok is érkeznek. A legfontosabb desztinációk: London, Zürich, Stuttgart, Koppenhága, Berlin, Frankfurt am Main, Hamburg, Düsseldorf és Moszkva.

Sármellék Zalavár szomszédságában, viszonylag későn tűnt fel. Bár feltehető, hogy a zalavári alapítólevélben szereplő Kis-Devecser és Hugenfelde (Égenföld) a mai település helyén feküdt, az első írásos emlék Sármellékről csak 1356-ból maradt ránk. A nemesi települést ekkor nagyrészt a Kustyán család lakta, ám később újabb nemesi famíliák költöztek Sármellékre.

Mivel a település a vázsony–zágrábi főhadiút mentére esett, sűrűn érték támadások 1531-től folyamatosan. Sármellék lakosságszáma folyamatosan csökkent, 1618-ra teljesen elnéptelenedett.

Sármellék újjáéledése 1731-ben kezdődött meg, amikor Simoncsics János jobbágy szerződést kötött a közbirtokosokkal, mely értelmében Sármelléken földet művelhetett és a Zala folyóban halászhatott, teherként pedig a tized megfizetésével tartozott. Példáját többen is követték, így a település hamar jelentős lakosságra tett szert. Ám mivel a földbirtokosok nem tartották be a szerződést, és robotra kényszerítették a jobbágyokat, a parasztok 1754-ben Mária Terézia császárnőhöz fordultak, akinek a hatására 1762-ben új szerződés kelt, melyben a robotot felszámolták. A lakosság azonban ezzel nem elégedett meg, és mivel azt a híresztelést kapták, hogy a királynő szabadságjogot osztott a parasztoknak, megtagadták a szolgálatot. Végül a szentgyörgyvári katonák hatására a lázadás lecsillapodott, és a földesúri szolgáltatások az új szerződés alapján történtek.

1786-ban Sármellék is a kiterjedt keszthelyi Festetics-birtok része lett. Mint a környező településeknél, a mezőgazdaság itt is nagyban fejlődött, a népességszám tovább nőtt. 1839-ben a lakosság önerőből építtetett magának templomot. 1894-ben kapcsolódott a település a vasúthálózatba a Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonallal, melyet 1909-ben meg akartak hosszabbítani Szombathelyig, Türje, Bérbaltavár, Rum irányába, azonban a terv meghiúsult.

A vasút közelsége ellenére a település komolyabb fejlődést nem mutatott, így a 20. század elejére egy szegényes külsejű falu vált belőle, ahol nagy számban éltek nincstelenek. 1940-ben a szomszédos, még szegényebb Égenföldét is a településhez csatolták. Az 1945-ös földosztás keretében bőven jutott föld a falu lakosainak, és a Kis-Balaton kiszáradásával párhuzamosan a megművelhető területek nagysága is nőtt. 1952-re épült ki Zalavár és Sármellék között egy szovjet katonai repülőtér, a mai kereskedelmi reptér elődje. 1959-ben megalakult a falu nagy részét tömörítő Biztos Jövő Termelő Szövetkezet, amely jelentősen hozzájárult a község gyarapodásához. Mindazonáltal a lakosság egyre nagyobb számban Keszthelyen és Hévízen keresett munkát, a település elnéptelenedése megindult.

Az 1990-es években, miután a község repülőtere közforgalmúvá vált, illetve a Kis-Balaton iránt is megnőtt az érdeklődés, a lakosságszám csökkenése is megszűnt.

• 1990–1994: Szabó Vendel (független)^[4]
• 1994–1998: Szabó Vendel (független)^[5]
• 1998–2002: Szabó Vendel (független)^[6]
• 2002–2006: Szabó Vendel (független)^[7]
• 2006–2010: Szabó Vendel (független)^[8]
• 2010–2014: Horváth Tibor (független)^[9]
• 2014–2019: Horváth Tibor (független)^[10]
• 2019–2024: Horváth Tibor (független)^[11]
• 2024– : Dr. Mismás Biri (független)^[1]

A település kulturális, szabadidős és sportprogramjainak szervezésében nagy szereppel bír a Sármellék Művelődéséért Alapítvány és a Sármelléki Ifjúsági Kulturális Kör. A község saját televízióadással is rendelkezik a Sármellék Kábel Televízió (SKTV) keretében.

A község egy óvodával és egy általános iskolával rendelkezik. Az utóbbi épülete ad otthont az Általános Művelődési Központnak, amely keretében művelődési ház és könyvtár működik.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,3%, cigány 3,55%, német 1,98%, román 0,3%, arab 0,23%, orosz 0,23%. A lakosok 70,8%-a római katolikusnak, 1,68% reformátusnak, 1,14% evangélikusnak, 7% felekezeten kívülinek vallotta magát (18,3% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 3% cigánynak, 2,7% bolgárnak, 2,2% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és horvátnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,1% volt római katolikus, 1,8% református, 0,7% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,2% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (38,4% nem válaszolt).^[13]

• Kis-Balaton
• FlyBalaton repülőtér ([1])

 

• Németh Ferenc versenylovas, idomár. Többek között a legendás Imperiál lovasa volt.
• Wimberger Anna (1901-1992) csehszlovákiai magyar költő, író, kritikus.

•   Csernáton, (Románia)
•   Nußdorf ob der Traisen, (Ausztria)
•   Törökfalu, (Szerbia)^[14]

• Sármellék az utazom.com honlapján
• Térkép Kalauz – Sármellék
• Sármellék.lp.hu - linkgyűjtemény