Ponferrada
Ponferrada (kiejtése [pomfeˈraða]) város Spanyolországban, León tartományban.
Ponferrada | |||
A 12. században épült templomos vár | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Tartomány | León | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | Ponferrada | ||
Polgármester | Marco Morala (2023. június 17. – ) | ||
Irányítószám | 24401–24404 | ||
Körzethívószám | 987 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 62 963 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 222,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 512 m | ||
Terület | 283,17 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 42° 32′ 46″, ny. h. 6° 35′ 27″42.546111°N 6.590833°WKoordináták: é. sz. 42° 32′ 46″, ny. h. 6° 35′ 27″42.546111°N 6.590833°W | |||
Ponferrada weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ponferrada témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nevének eredete
szerkesztésA római eredetű város a 11. században épült zarándokhídról kapta a nevét, amely vassal megerődített hidat (pons ferrada) jelent. (spanyolul "vashíd").
Fekvése
szerkesztésAz ország északnyugati részén, a Sil folyó partján, Bembibrétől 13 km-re, 543 m-re a tengerszint felett.
Története
szerkesztésA település első lakói rómaiak voltak, akik borászattal foglalkoztak. A Római Birodalom korában fontos bányászati központ volt. Számos római bányatelek még látható Ponferradában, azokat az UNESCO a világörökség részének nevezte ki 1997-ben. A 20. században szénbányákat nyitottak a városban és a környező településeken. 1949-ben itt nyitották meg Spanyolország első széntüzelésű erőművét. 1980-ban bezárták a bányákat. A lakosság újra elkezdett foglalkozni a borászattal.
Látnivalói
szerkesztés- Basilica de la Virgen de la Enclina, reneszánsz stílusú templom
- Római kori bányatelkek
- El Bierzo Múzeum
- Romanikus stílusú templom
- A 12. században épült, romos vár (Castillo de Templarios), a templomos lovagok egykori székhelye. a zarándokok védelmére épült vár a középkorban az északnyugati országrész legnagyobb erődje volt.
- Tölgyes Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa Maria de la Encina), gótikus; 17. századi retablóval és Gregori Fernández Magdolna-szobrával.
- A királynői menhely (a 15. századtól fogadja a zarándokokat)
- Szent Tamás-templom (Iglesia de Santo Tomás de las Ollas), 10. századi mozarab alkotás, nyugati gót stílusjegyekkel. (A város falusias északi külvárosában található.)
- Városháza (Ayunatmiento) - barokk; a főtéren áll, közelében középkori falmaradványok
- Fiestas de La Encina szeptember első hetében. A városnak ilyenkor 14. századi hangulatot adnak.
- Torre de la Rosaleda, 107 méter magas felhőkarcoló, amely 2009-es elkészültekor az egész autonóm közösség legmagasabb épülete lett.
Kultúra
szerkesztésOktatás
szerkesztésA város ad otthont a Leóni Egyetemnek (Universidad de León). Magát az épületet a 19. században építették, de egyetem csak 1979-től működik itt.[forrás?]
Sportélete
szerkesztés2014 szeptemberében a város adott otthont az országútikerékpár-világbajnokságnak.[2]
Testvérvárosai
szerkesztésNépesség
szerkesztésA település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 63 233 | 65 111 | 66 824 | 68 736 | 68 508 | 67 367 | 66 447 | 65 239 | 63 747 | 62 963 |
2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Források
szerkesztés- Szentirmai József: Spanyolország. Panoráma. 3. kiadás, 1995. 536-537. old.
- Spanyolország. Panemex - Grafo kiadó, 2000. 333. old.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ No uphill time trial at Ponferrada Worlds (angol nyelven). Cycling News, 2013. november 21. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
- ↑ Manuel Félix: Ponferrada diversificará su relación social y empresarial con Pachuca (spanyol nyelven). Diario de León, 2005. december 2. [2014. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 6.)