Palánka (Szerbia)

	Palánka; (Бачка Паланка / Bačka Palanka)
	A római katolikus templom
	; Palánka; címere
	; Palánka; címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Palánka
Rang	városi jellegű település
Irányítószám	21400; 21401; 21402
Körzethívószám	+381 21
Rendszám	BP
Testvérvárosok	Lista Otradny; Kalus; Liptószentmiklós (2017–); Vágbeszterce;
	Népesség
Teljes népesség	25 476 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	228 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	81 m
Terület	129,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 15′ 02″, k. h. 19° 23′ 19″45.250556°N 19.388611°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 02″, k. h. 19° 23′ 19″45.250556°N 19.388611°E
	Palánka; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Palánka; témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Palánk (Szerbia).

Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Három település egybeolvadásával jött létre, ezek: Palánka (régebben: Német-Palánka, szerbül Palanka, németül Palanka vagy Plankenburg), Ópalánka (szerbül Stara Palanka, németül Alt-Palanka) és Újpalánka (szerbül Nova Palanka, németül Neu-Palanka). Palánka és Újpalánka a második világháború végéig német többségű volt, ezután kitelepítették a német lakosságot, és szerbeket költöztettek helyükre, míg Ópalánka mindig is szerb többségű volt.

A község települései

Bővebben: Palánka község (Szerbia)

A községet Palánkán kívül 13 település alkotja (zárójelben a települések szerb neve szerepel):

Bácstóváros (Товаришево / Tovariševo)
Bélamajor (Карађорђево / Karađorđevo)
Boróc (Обровац / Obrovac)
Dunabökény (Младеново / Mladenovo)
Dunacséb (Челарево / Čelarevo)
Füzegy (Визић / Vizić)
Nyest (Neszt, Нештин / Neštin)
Parrag (Параге / Parage)
Pincéd (Пивнице / Pivnice)
Szépliget (Гајдобра / Gajdobra)
Szilbács (Силбаш / Silbaš)
Úrszentiván (Úriszentiván, Деспотово / Despotovo)
Wekerlefalva (Нова Гајдобра / Nova Gajdobra)

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
12 830	13 625	16 475	21 104	25 001	26 780	29 449^[2]	28 239^[3]

Etnikai összetétel 2002-ben

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	23 864	81,03
Szlovákok	1194	4,05
Magyarok	1160	3,93
Horvátok	618	2,09
Jugoszlávok	607	2,06
Cigányok	231	0,78
Montenegróiak	110	0,37
Albánok	70	0,23
Németek	68	0,23
Muzulmánok	41	0,13
Macedónok	27	0,09
Ruszinok	25	0,08
Szlovének	24	0,08
Oroszok	14	0,04
Csehek	9	0,03
Bunyevácok	8	0,02
Ukránok	7	0,02
Bosnyákok	7	0,02
Bolgárok	2	0,00
Románok	1	0,00
Egyéb/Ismeretlen^[4]

Etnikai összetétel 2011-ben

Nemzetiség	Szám
Szerbek	23 155
Szlovákok	1055
Magyarok	1003
Horvátok	520
Cigányok	262
Jugoszlávok	117
Németek	74
Montenegróiak	73
Albánok	58
Muzulmánok	41
Macedónok	32
Ruszinok	28
Szlovének	25
Oroszok	18
Bunyevácok	11
Ukránok	6
Bosnyákok	4
Románok	3
Bolgárok	2
Egyéb	60
Nem nyilatkozott	1272
Régió	363
Ismeretlen	57

Látnivalók

Szent István-szobor Palánkán. Kallós Ede 1897. augusztus 20-án felavatott alkotása koronázási díszben ábrázolja a királyt

Római katolikus templom: már 1237-ből származó iratok említik ezt a plébániát Peszt néven. 1755-ben újraalapították Dunabökény (Mladenovo) területéről és Újlakról (Ilok) irányították. A templomot 1787-ben építették, belső felújítását 1925-ben és 1966-ban végezték, kívülről pedig 1927-ben és 1967-ben újították fel. A templom névadója Szűz Mária szeplőtelen fogantatása. A templom méretei: hossza 33 m, szélessége 15 m, a hajó belmagassága 11 m, a torony 32 m magas. Öt harangja közül a legnagyobb 1080 kg, a legkisebb 30 kg. Az anyakönyvet 1755 óta vezetik. A plébánia területén van Ópalánka vikariátusának imaháza, 1927-ből. Névadója Páduai Szent Antal. 1959-ben alaposan föl lett újítva. Az újpalánkai (Nova Palanka) fiókegyházat 1920-ban alapították, és neogótikus stílusban új templomot építettek. A templom névadója: Árpád-házi Szent Erzsébet. A második világháború után teljesen lerombolták. 1814-ben emelték a Jézus Szíve-kápolnát a Kálvárián, 1844-ben kibővítették, majd 1896-ban és 1903-ban is felújították. 1889-ben épült a Szent Rókus-kápolna a temetőben.

Itt születtek

1856. március 24-én Petar Cvetković magyarországi szerb ügyvéd
1877. május 11-én Baranski E. László magyar festőművész, főiskolai tanár
1894. augusztus 13-án Konrád Jenő magyar labdarúgó
1896. május 26-án Konrád Kálmán magyar labdarúgó
1982. június 24-én Dusev-Janics Natasa horvát származású háromszoros magyar olimpiai bajnok
1984. december 7-én Marko Vujin szerb kézilabdázó
1986. június 16-án Žarko Šešum szerb válogatott kézilabda-játékos