Oránia–Nassaui-ház

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Az Oránia–Nassaui-ház (holland nyelven: Huis van Oranje-Nassau), Hollandia uralkodóháza. A dinasztia tagjai helytartóként (stadhouder) központi szerepet játszottak a holland történelemben 1581 és 1795 között, de szélesebb európai körben is. 1815 óta ez a család adja a Holland Királyság uralkodóit.

Oránia–Nassaui-ház

A Wikimédia Commons tartalmaz Oránia–Nassaui-ház témájú médiaállományokat.

A Nassaui-ház(wd) egyik leágazásaként ez a nemesi család jelentős szerepet játszott Hollandia és más európai államok történelmében, különösen azóta, hogy I. Vilmos orániai herceg megszervezte a spanyol uralom elleni németalföldi szabadságharcot (1568–1648), ami létrehozta a független holland államot. Leszármazottja, az uralkodóház nemzetközileg legjelentősebb alakja, III. Vilmos angol király vezette Hollandia és Európa ellenállását a XIV. Lajos francia király hódító politikájával szemben, és megszervezte a dicsőséges forradalmat(wd) Angliában, amely létrehozta a parlamenti uralmat. Hasonlóképpen, Vilma holland királynő is fontos szerepet játszott az antifasiszta ellenállásban a második világháború alatt.

A ház több tagja volt vezető politikus a németalföldi szabadságharc idején, majd helytartóként (hollandul: stadhouder) az holland Egyesült Tartományokban. Hollandia 1815-ben, hosszú köztársasági időszak lett királyság az Oránia–Nassau-ház uralkodói alatt.

A dinasztia a németországi III. Henrik nassaui gróf(wd) és a francia burgundiai Claudia orániai hercegnő(wd) 1515-ös házassága eredményeként jött létre. Fiuk, a chaloni René 1530-ban örökölte anyja testvérétől a független és szuverén Orániai Hercegséget. René 1544-ben bekövetkezett halála után unokatestvére, Nassau-Dillenburg Vilmos örökölte minden földjét. Ő lett I. Vilmos orániai herceg, az Oránia–Nassaui-ház tényleges megalapítója.^[1]