Mongolok
A mongolok (mongolul 
| Mongolok | |||||||||
 | |||||||||
| Dzsingisz mongol nagykán emlékműve a mongol sztyeppén | |||||||||
| Teljes lélekszám | |||||||||
| 10 millió (becsült) | |||||||||
| Régiók | |||||||||
 A mongolok lakta területek piros színnel kiemelve | |||||||||
| Lélekszám régiónként | |||||||||
| |||||||||
| Nyelvek | |||||||||
| mongol | |||||||||
| Vallások | |||||||||
| buddhizmus, sámánizmus, kereszténység | |||||||||
| Rokon népcsoportok | |||||||||
| halha, burját, kalmük, csahar, dariganga, ölöt, belső-mongolok, üzümcsin, zahcsin, dörvöd, ojrát, bajid, tümet, dahur, hazara | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mongolok témájú médiaállományokat. | |||||||||
Történetük
szerkesztésA mongol nyelvű népek az 1. évezred második felében török népek birodalmainak alattvalóiként vagy azok perifériáján éltek. Mongólia területét 745-ig a Türk Birodalom, majd 840-ig az ezt megdöntő Ujgur Birodalom uralta. Az oguz török ujgurok ezután Turkesztán felé húzódtak, s lehetőség nyílt a mongol törzsek és törzsszövetségek (népek) felemelkedésére. [1] Az eredetileg is mongol nyelvű szűkebb értelemben vett mongolok mellett – akik az Onon és Kerülen folyók vidékén éltek – mongol nyelvűek voltak még a tatárok – Mongólia keleti részén, a Kerülen folyó vidékén a Hingán hegységig –, merkitek – a Bajkáltól délre –, ojrátok– a Bajkáltól nyugatra és elmongolosodott törökök a najmanok – Nyugat-Mongóliában – és a kereitek – Mongólia középső részén, az Orhon, a Tola és az Ongin folyók vidékén. [2]
A szűkebb értelemben vett régi mongolok
szerkesztésA szakirodalom, még egyetlen írás sem következetes abban, hogy az olyan csoportokat, mint az eredeti mongolok, tatárok, kereitek, merkitek hogyan nevezzék. Van, amikor törzseknek nevezik őket, van amikor törzsszövetségeknek vagy a törzseikről beszélnek. Dzsingisz mongol nagykán (Temüdzsin) például a mongolok bordzsigin törzsének kijan (kijat) nemzetségéből származott, de a bordzsigint is hol törzsnek, hol nemzetségnek mondják, de előfordul a köztes altörzs megnevezés is. A bordzsiginek mellett más, mongolokon belüli törzsek voltak még többek között a tajcsiutok – akik apja halálakor cserbenhagyták nemzetségét és elrabolták a gyermek Temüdzsint – és a dzsadzsiratok, akik közül Dzsamuka, Temüdzsin andája, azaz fogadott testvére és vetélytársa származott – az olkunuutok – Temüdzsin anyjának, Höelünnek a törzse. [3]
A mongol nyelvű népek egyesítése
szerkesztésA Mongol Birodalom
szerkesztésFöldrajzi elhelyezkedésük
szerkesztésHíres mongolok
szerkesztésKépek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 25. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 27. o.
- ↑ Vásáry: Az Arany Horda 28. o.
Források
szerkesztés- ↑ Vásáry: Az Arany Horda: Vásáry István. Az Arany Horda. Kossuth Könyvkiadó (1986). ISBN 963 09 2792 6