Leiningen-Westerburg Károly
Altleiningeni gróf Leiningen-Westerburg Károly Ágost (Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg, Ilbenstadt, 1819. április 11. – Arad, 1849. október 6.)[1] honvéd vezérőrnagy,[2] az aradi vértanúk egyike.
| Leiningen-Westerburg Károly | |
 | |
| Született | 1819. április 11. Ilbenstadt, Hesseni Választófejedelemség |
| Meghalt | 1849. október 6. (30 évesen) Arad, Habsburg Birodalom |
| Állampolgársága | Hesseni Nagyhercegség |
| Rendfokozata | honvéd vezérőrnagy |
| Csatái | 1848–49-es forradalom és szabadságharc |
| Halál oka | akasztás |
| Szülei | Friedrich I. zu Leiningen-Westerburg-Altleiningen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leiningen-Westerburg Károly témájú médiaállományokat. | |
Élete, vértanúsága
szerkesztésHessen nagyhercegségben született, olyan család gyermekeként, amelynek több tagja is katonaként szolgált,[3] így szinte természetes, hogy testvéreivel, Lajossal (1807-1864),[4] Viktorral (1821-1880) és Györggyel (1815-1850)[5] együtt a császári hadsereg szolgálatába állt. Édesapja Frigyes, Leiningen-Westerburg hercege (1761-1839), édesanyja Eleonore Maria Breitwieser volt.[6]
1844-ben nősült, felesége, Sissányi Erzsébet révén magyarországi (törökbecsei) nagybirtokos lett. 1848 őszén Temesvárra rendelték ezredének törzskarával együtt, ahol is önként jelentkezett a szerbek ellen vívott hadjáratba. 1848 decemberében őrnagyi, 1849 márciusában alezredesi, áprilisban ezredesi rendfokozattal tüntették ki. A tavaszi hadjáratban további érdemeket szerzett, amik elismeréséül július 1-jén tábornokká léptették elő. Július 2-án kiverte Benedek Lajost Szőnyből. Július 28-án volt gesztelyi győzelme. Görgei Artúr jó barátja volt.
A kivégzés előtti utolsó mondata: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját." Kötél általi halálra ítélték, tizedikként végezték ki (hatodik volt a kötél által kivégzettek sorában).
Családja
szerkesztésFelesége, törökbecsei Sissányi Erzsébet (1827. április 26.–1898. november 2.[7][8]), aki két gyermeket szült neki:
- Erzsébet „Liza” Viktória Konstancia Friderika Eleonóra (1844.–1913. január 26.),[9] aki William Barwell angol tábornok felesége lett, s kitől Lilien († 1894.), Henriett és Richard nevű gyermeke született.[10]
- Ármin (Hermann Casimir) (1848. július 11.–1900. december 27.[11]). A magyar királyi honvédségben szolgált, de egészségügyi okok miatt századosi rendfokozattal nyugdíjazták. Ezek után Titelen dolgozott, miniszteri biztosként a Tisza-Duna belvizszabályozó-társulatnál. Kiadta édesapja naplóját és levelezését, melyeket Marczali Henrik rendezett sajtó alá. 1903. január 2-án helyezték örök nyugalomra Titelen.[12]
Az özvegy Leiningenné 1854-ben újra férjhez ment. Második férjétől, Bethlen Józseftől (Kolozsvár, 1824. január 12. – Budapest I. ker, 1896. június 30.) négy gyermeke született (István, Béla, Miklós, Anna).
1911-ben Törökbecsén állították fel a hős vértanú szobrát, melyet Radnai Béla készített.
1999-ben Niddatal-Ilbenstadtban, születési helyén, a kolostor/kastély belső falán a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (Bund Ungarischer Organisationen in Deutschland e.V. - BUOD) kétnyelvű emléktáblát emelt a hős aradi vértanú emlékére.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halálesete bejegyezve az aradi ev. ref. halotti akv. 149/1849. fsz. alatt
- ↑ Hermann Róbert. „Az 1849-1850. évi kivégzések”. Aetas 2000 (1-2). [2011. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
- ↑ Leiningen-Westerburg Károly naplójának részletei. [2014. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 22.)
- ↑ http://mek.niif.hu/06100/06162/html/aradiv02624/aradiv02624.html (Leiningen-Westerburg (-Alt-Leiningen), Ludwig zu, gróf (1807-1864), Leiningen bátyja, nyugállományú altábornagyként hal meg)
- ↑ Leiningen-Westerburg (-Alt-Leiningen), Georg zu, gróf (1815-1850), százados a cs. kir. 10. gyalogezredben, Leiningen bátyja. Leiningen-Westerburg (-Alt-Leiningen), Georg zu, gróf (1815-1850), százados a cs. kir. 10. gyalogezredben, Leiningen bátyja.
- ↑ http://www.geneall.net/D/per_page.php?id=5293
- ↑ Archivált másolat. [2004. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 8.)
- ↑ Nekrológját a Vasárnapi Ujság közölte, 1898. november 6-ai számában: Özv. gróf BETHLEN JÓZSEFNÉ, szül. Sissány Erzsébet, elhunyt november 2-án Budapesten, 72 éves korában. Az elhunyt kétszer szenvedte át az özvegység fájdalmát. Első férje az aradi vértanúk közt dicsőült meg, gróf Leiningen Károly tábornok. Ifjú özvegye mély fájdalmával elvonult a világtól, mígnem megismerkedett a szabadságharcz egyik vitéz katonájával, gróf Bethlen Józseffel, s másodszor is férjhez ment. Az öreg úrnőt sokan ismerték a fővárosban, de kevesen tudták, hogy Leiningen özvegye. A nyarat még Visegrádon töltötte, hol Görgei tábornok is többször meglátogatta. Holttestét e hó 4-ikén Kolozsvárra szállították.
- ↑ Budapesti Hírlap, 1913. február 1. (33. évfolyam, 28. szám)
- ↑ Vasárnapi Ujság 1900/1
- ↑ Bejegyezve a Budapest II. kerületi halotti akv. 3108/1900. fsz. alatt
- ↑ Vasárnapi Ujság 1913/6
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon
- Naplói és Levelei (Budapest, 1900)
- Katona Tamás (szerk.). Az aradi vértanúk. Budapest: Európa (1983). ISBN 963-07-3048-0. Hozzáférés ideje: 2009. október 5.
- Cikk a törökbecsei szoboravatásról, Vasárnapi Ujság, 1911. 39. szám
- Leiningen levelei és naplója, Vasárnapi Ujság, 1900. 40. szám
- Leiningen-Westerburg Károly levele feleségének