Lőrincz Márton

1911. október 23-án született, de anyakönyvezésére később került sor, ezért van több születési dátuma a szakirodalomban. Édesanyja pálfalvi volt, édesapja a korondi Lőrincz Molnár Mózes, aki az első világháborúban hősi halált halt, így a fiút édesanyja mellett egy erőszakos mostohaapa nevelte fel. Először mészárossegéd volt, majd a székelyudvarhelyi Gyarmati István mester asztalosinasa lett. Itt került kapcsolatba először a sporttal. Ezt követően visszatért Korondra, ahol az aragonit gyárában dolgozott.

A 30-as évek gazdasági nehézségei miatt a nyugtalan természetű és az egyre erősödő kisebbségi elnyomást nehezen tűrő fiatalember Magyarországra menekült. Budapesten végül a Helyiérdekű Vasút (HÉV) alkalmazottja lett, tisztviselői állásban.

A Magyar AC birkózója lett. Mindkét fogásnemben versenyzett, 1934-től 1937-ig kötöttfogásban és szabadfogásban 10 alkalommal volt tagja a magyar válogatottnak. Az 1934. évi stockholmi Európa-bajnokságon ő szerezte a magyar küldöttség egyetlen aranyérmét. 1935-ben sérülten versenyezve második lett az Eb-n.

Az 1936. évi olimpiára Szentesen készült fel dr. Papp László birkózó társaságában, és a kötöttfogású birkózás légsúly csoportjában (56 kg) olimpiai bajnoki címet nyert.

„A berlini ötkarikás játékokon – 1936-ban vagyunk – több vendégsportoló is fasiszta kézfelemeléssel hallgatta saját himnuszát. Ezt inkább a házigazdák iránti figyelmességből, mint ideológiai meggyőződésből tették. Ám Márton már ekkor tudta, hogy mi az elnyomás, mi a fasizmus. A Führer dísztribünjével szemben olimpikon egyenruhájának nadrágszárát fogta végig görcsös kézzel, miközben a Himnuszt hallgatta. Ez a gesztus akkor sokaknak nem tetszett.”^[2]

A berlini olimpia bajnokai a német rendezőktől egy-egy tölgyfa-csemetét kaptak.^[3] Lőrincz Márton, mivel szülővárosába nem térhetett vissza, csemetéjét az őt fiául fogadó Szentesen ültette el.^[4]

Az olimpia után leventeoktató volt. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza. A második világháború után külföldre távozott. Cirkuszokban tartott birkózó-bemutatókat. 1948-ban Argentínában telepedett le. 1951-ben autójavító műhelyt indított és birkózó iskolát nyitott.

Külföldről több hazavágyó levelet küldött édesanyjának és mostohatestvérének, Ambrus Péternek. Az első levelét még 1936-ban, az olimpiai faluból küldte, egy másikat Marseille-ből, ahol hajóra szállt (1948. április 29-én), majd 1949. december 28-án már az argentínai Bariloche-ből. Az utolsó levelét 1962. november 12-én Kanadában adta fel. Ezután minden kapcsolat megszakadt vele.

• nyughelye Buenos Aires temetőjében található, ahová a város temettette el, mivel nem volt senki hozzátartozója.^[1]
• Szentesen teret neveztek el róla,^[5]
• Korondon sportcsarnok viseli a nevét.^[6]
• Lőrincz Márton birkózó emlékverseny Korondon^[7]
• Lőrincz Márton birkózó emlékverseny Szentesen^[8]
• Lőrincz Márton Sportklub^[9]
• Becze Zoltán centenáriumi emlékfilmje^[10][11]
• Korondon szobra áll (2022)^[12]

 

• kétszeres magyar bajnok (1934: kötöttfogás, légsúly ; 1935: szabadfogás, légsúly)
• Európa-bajnok (1934: szabadfogás, légsúly)
• Európa-bajnoki 2. helyezett (1935: szabadfogás légsúly)
• olimpiai bajnok (1936): kötöttfogás, légsúly)

• Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (1. rész). szh.ro, 2011. október 21. (Hozzáférés: 2013. január 2.)^{[halott link]}
• Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (2. rész). szh.ro, 2011. október 24. (Hozzáférés: 2013. január 2.)^{[halott link]}
• Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (3. rész). szh.ro, 2011. október 25. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
• Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (4. rész). szh.ro, 2011. október 26. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
• Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (5. rész). szh.ro, 2011. október 27. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
• Becze Zoltán: Lőrincz Márton, az elfeledett bajnok (6. rész). szh.ro, 2011. október 28. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
• Katona Zoltán: Száz éve született Lőrincz Márton. uh.ro, 2011. október 28. [2012. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)

• Lőrincz Márton az észt Palusula, a görög-római birkózás nehézsúlyú olimpiai bajnoka karján
• Kis-Rácz Antalné: A barát in. Dr. Papp László (1905-1989) centenáriumi emlékoldala (2005)
• Kis-Rácz Antalné: Bevezető (az Olimpiai tölgyről) in. A Petőfi Sándor Általános Iskola képes története 1871-2002