Kormányforma

A kormányforma mondja meg, hogy a hatalommegosztás során létrejövő hatalmi ágaknak – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – milyen a szerkezete és az egymáshoz való viszonya. Azaz a hatalommegosztást írja le. A kormányforma és az államforma együtt alkotják az államszerkezetet, amelynek dinamikáját a kormányforma határozza meg. ^[1]

Kormányformák

A kormányformákat két kérdés körül csoportosíthatjuk. Az egyik, hogy milyen a törvényhozó és végrehajtó hatalom egymáshoz való viszonya, a másik pedig, hogy ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Azaz hogy egy vagy kétfejű a végrehajtás (van-e külön állam és kormányfő), és közöttük milyen a viszony. ^[1]^[2]

Prezidenciális kormányforma

A prezidenciális kormányforma^[1] esetén az (köztársasági) elnök a végrehajtó hatalom feje, egy személyben testesíti meg azt. Az elnököt közvetlenül választják meg, aki így a törvényhozással egyenlő legitimitást szerez (kettős legitimitás). Közvetlen (technikailag lehet közvetett lásd elektorok az USA-ban) megválasztása miatt csak a választók felé tartozik elszámolással/felelősségel, így hivatali ideje alatt csak közjogi felelősségre vonás (impeachment) miatt mozdítható el, politikai indokkal nem. A törvényhozás teljesen elkülönült, egymást kölcsönös jogköreik használatával ellenőrzik: fékek és ellensúlyok (pl:törvényhozás: költségvetés elfogadása, elnök: vétójog a tvh. törvényei felett).

Félprezidenciális kormányforma

A félprezidenciális kormányforma^[1] esetén a végrehajtó hatalom kétfejű: megoszlik a köztársasági elnök (államfő), és a miniszterelnök (kormányfő) között. Az államfőt szintén közvetlenül választják, ami alapján ugyanolyan erős legitimitást szerez, mint a törvényhozás, azonban a jogi berendezkedés dinamikája inkább az elnöknek kedvező helyzetet teremt a két hatalmi ág viszonyában.

Az elnök (általában) saját hatáskörben kinevezheti a miniszterelnököt, feloszlathatja a törvényhozást, vétójoggal rendelkezik, illetve néhány területet (jellemzően külpolitika, hadügyek) saját belátása szerint irányíthat a törvényhozás összetételétől függetlenül.

Itt mutatkozik meg a különbség, amiért félprezidenciális a rendszer: külön van kormány(fő), aki a törvényhozásnak is felelős (politikailag), tehát többséggel kell rendelkeznie a parlamentben. Ebből kifolyólag a félprezidenciális kormányforma nagyon sokféle színezetet vehet fel attól függően, hogy ugyanabból a pártból érkezik-e az elnök mint a parlamenti többség, a saját pártjának vezetője-e az elnök vagy sem, illetve akár a személyes tényezők, konfliktusok is szerepet játszhatnak abban, hogy pontosan hogyan működik a rendszer.

Parlamentarizmus

A parlamentáris kormányformában^[1] a végrehajtó hatalom – a kormány – a parlamentnek felelős. A köztársasági elnök vagy az uralkodó jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.

A parlamentáris kormányformának két fajtája van.^[1]

Parlamentáris köztársaság

Bővebben: Parlamentáris köztársaság

Parlamentáris monarchia

Bővebben: Parlamentáris monarchia

A parlamentáris monarchiában^[1] az uralkodó szerepe protokolláris, esetleges jogait miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolhatja, politikailag nem felelős.

Kollegiális kormányforma

A kollegiális kormányformában^[1] végrehajtó hatalom a törvényhozás által választott tanács kezében összpontosul, mely mellett ügyvezető kormány működik. Az elnököt évente egymást váltva maguk közül választják. A tanács nem váltható le.^[3]

Alkotmányos monarchia

Bővebben: Alkotmányos monarchia

Az alkotmányos monarchiában^[1] az uralkodó jogai is és az egyének jogai is az alkotmányban vannak rögzítve. Az uralkodó nem csak protokolláris államfő, kormányzati hatalma van.

Szocialista kormányzati rendszerek

A szocialista kormányzati rendszerekben^[1] a hatalom egységes és oszthatatlan, ami osztálytartalmukban fejeződik ki. Az egyes hatalmi ágak legfeljebb munkamegosztás jellegűek.^[4]

Diktatúra

A diktatórikus rendszerekben – diktatúra, abszolutizmus – az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezett, vagy az állami főhatalom forrása nem a népakarat.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu
↑ Kukorelly: Állam- és kormányformák
↑ Pénzes Ferenc: Közpolitika. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
↑ Cservák – doktori értekezés

Források

↑ Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu: Államformák és kormányformák. www.juris.u-szeged.hu (Hozzáférés: 2014. október 31.)
↑ Kukorelly: Állam- és kormányformák: Kukorelli István: Államformák és kormányformák: Előadásvázlat. alkjog.elte.hu (Hozzáférés: 2014. október 31.) arch
↑ Cservák – doktori értekezés: Cservák Csaba: Milyen a magyar kormányzati rendszer? – A kormányforma fejlődése és problémái. jesz.ajk.elte.hu (Hozzáférés: 2014. október 31.)
Giovanni Sartori: A diktatúra fogalma, uni-miskolc.hu

Kapcsolódó szócikkek

Államrendszer

[Államformák_és_kormányformák_–_juris.u-szeged.hu_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu

[Kukorelly:_Állam-_és_kormányformák_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Kukorelly: Állam- és kormányformák

[Közpolitika-3] Pénzes Ferenc: Közpolitika. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 27.)

[Cservák_–_doktori_értekezés_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--4] Cservák – doktori értekezés

[1]

[2]

[3]

[4]