Páhi

Páhi a Kiskunsági-homokhátság egyik települése, Kecskeméttől országúton mintegy negyven, Kiskőröstől tizenhárom kilométerre. Nem messze tőle található a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Kolon-tó.

A község ma csak közúton érhető el, a központján nagyjából észak-déli iránybam végigvezető 5301-es úton, habár a külterületeit érinti még az 5217-es és az 5303-as út is.

Régebben elérhető volt keskeny nyomközű vasúton is, Kecskemét és Kiskőrös felől egyaránt, a MÁV 148-as számú vonalán, a kecskeméti kisvasúton, melyen azonban 2009. december 13-án megszűnt a személyforgalom.^[3]

A Volánbusz menetrend szerinti járataival többek közt Kecskemét és Izsák felől érhető el a település.

Mivel Páhi területe kiválóan alkalmas legeltetésre, a honfoglalás után a fejedelmi törzs részei szállták meg. Több középkori oklevélben is említik, ezek egyikéből tudjuk, hogy Fejér vármegye solti székéhez tartozott Pah néven. A 16. században a Baranyai család birtokolta.

A török időkben elnéptelenedett pusztát a környező területekkel együtt több uraság és település is bérelte az évszázadok folyamán. Birtoka volt itt a Bethlen, a Degenfeld, az Okolicsányi, valamint a Radvánszky családnak.

Közigazgatási hovatartozása a 19. században változó volt, így tartozott Kecskeméthez és Kiskőröshöz. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelésből élt tanyákon, a világtól elzárva. A pusztákon állatokat legeltettek.

1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskantyú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1900-ban már postája és távírója is volt. 1912-ben Csengőd kivált Páhiból, magával víve Tabdi pusztát is. Az 1940-es években Páhiban tanított Szabó Magda, Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító.

A településen két templom van, a katolikus és az evangélikus, utóbbit a reformátusok is használják. A falu lakóinak zöme katolikus. A plébános Podmaniczki Imre, aki helyben lakik 2014. augusztus 1-től.

• 1990–1994: Balázs István (független)^[4]
• 1994–1998: Oroszi István (független)^[5]
• 1998–2002: Oroszi István (független)^[6]
• 2002–2006: Oroszi István (független)^[7]
• 2006–2010: Oroszi István (független)^[8]
• 2010–2014: Oroszi István (független)^[9]
• 2014–2019: Oroszi István (független)^[10]
• 2019–2024: Petz János (független)^[11]
• 2024– : Petz János (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,8%, református 5,7%, evangélikus 8,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,6% (7,9% nem nyilatkozott).^[12]

2020. január 1-én, a lakosság száma: 1174 fő. ^[13]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,6% románnak, 0,6% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, szerbnek, ukránnak és horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,4% volt római katolikus, 6,6% evangélikus, 4,8% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).^[14]