Kaurifenyő

Kaurifenyő
	Evolúciós időszak: Jura - jelenkor
	Kopálfenyő (Agathis dammara)
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Toboztermők (Pinophyta);
Osztály:	Tűlevelűek (Pinopsida);
Rend:	Fenyőalakúak (Pinales);
Család:	Araukáriafélék (Araucariaceae);
Nemzetség:	Kaurifenyő (Agathis); Salisb. (1807)
Típusfaj
	malajziai dammarafenyő (Agathis dammara);
Fajok
	Agathis alba; bíbor kaurifenyő (Agathis atropurpurea); ausztrál kaurifenyő (Agathis australis); borneói kaurifenyő (Agathis borneensis); új-kaledóniai kaurifenyő (Agathis brownii); Corbasson-kaurifenyő (Agathis corbassonii); kopálfenyő (dammarafa, dammarafenyő, Agathis dammara); Endert-kaurifenyő (Agathis enderti); maléziai kaurifenyő (Agathis flavescens); kinabalu kaurifenyő (Agathis kinabaluensis); nyugat-új-guineai kaurifenyő (Agathis labillardieri); széles levelű kaurifenyő (Agathis lanceolata); tengilan kaurifenyő (Agathis lenticula); nagylevelű kaurifenyő (Agathis macrophylla); Agathis microstachya; hegyi kaurifenyő (Agathis montana); Moore-kaurifenyő (Agathis moorei); Agathis orbicula; Agathis ovata; Palmerston-kaurifenyő (Agathis palmerstoni); kopálfenyő (queenslandi kaurifenyő, Agathis robusta); Silba-kaurifenyő (Agathis silbae); kelet-új-guineai kaurifenyő (Agathis spathulata); fidzsi kaurifenyő (Agathis vitiensis); † Agathis brevigongylodes; † Agathis levantensis; † Agathis vittatus;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kaurifenyő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kaurifenyő témájú kategóriát.

A kaurifenyő (dammarafenyő, Agathis) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe, ezen belül az araukáriafélék (Araucariaceae) családjába tartozó nemzetség.

Származása, elterjedése

A 18 ma is élő dammarafenyő faj legtöbbje:

Megjelenése, felépítése

A nemzetség tagjai a világ legnagyobb tömegű és legmagasabbra növő fái közé tartoznak.

Valamennyi faja örökzöld; a legtöbb kétlaki. Koronája fölfelé ernyőszerűen kiszélesedik, a teteje többnyire lapos. Ágai örvesek. Bőrnemű, többnyire kétsoros, tojásdad vagy lándzsás tojásdad levelei páronként közel átellenesen állnak. Nőivarú toboza tojásdad v. gömbölyded, magva széles zászlós.

Több faj hatalmas mennyiségű gyantát termel, ami a fa tövében és törzsén 50 kg-ot is elérő tömegű csomókban gyűlik össze vagy jégcsapokhoz hasonlóan csüng az ágakról. Friss vagy félig fosszilizált gyantája a kopál:

a déli kaurifenyő (Agathis australis) és az új-kaledóniai Agathis ovata gyantája a kaurikopál,
a kopálfenyő (Agathis robusta) és a malajziai dammarafenyő (Agathis dammara) gyantája a manila- vagy dammarakopál.

A gyantát a gyökér, szár és ágak is izzadják.

Megjegyzés: a dammarakopál nem tévesztendő össze a dammar- avagy dammaragyantával, ami több, a Dipterocarpaceae családba sorolt fa, főleg a szalfa (Shorea spp.) gyantája.

Felhasználása

Hat fajának van erdészeti-faipari jelentősége (Urania). Egyes fajok jó minőségű épületfát adnak vagy árbócnak valók; mások, pl. a queenslandi Agathis robusta bútorfának jók.

A kopálok a festék- és lakkgyártás fontos alapanyagai. A friss gyantánál értékesebbek a szubfosszilis (részben fosszilizálódott) rögök, amiket a talaj fölső két méteréből ásnak ki. Ezek a fosszilizálódás mértékétől függően fehéresek, világossárgák vagy sötétbarnák — különösen értékesek az áttetsző rögök.

A gyantát a bennszülöttek élvezeti cikként rágják. A fa és a gyanta hamujából testfestéket készítenek.

Jegyzetek

↑ Hiroaki, Setoguchi; Osawa, Takeshi Asakawa; Pintaud, Jean Christophe; Tanguy, Jaffre; Veillon, Jean-Marie (1998. november 23.). „Phylogenetic relationships within Araucariaceae based on rbcL gene sequences”. American Journal of Botany 85:11, 1507–1516. o.

Források

Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Urania: URÁNIA NÖVÉNYVILÁG. Magasabbrendű növények I. 173–176. old.
Mesterházy Zsolt és társai: Az újzélandi és ausztrál fenyők kincsestára 1.0 Archiválva 2015. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[hiroaki01-1] Hiroaki, Setoguchi; Osawa, Takeshi Asakawa; Pintaud, Jean Christophe; Tanguy, Jaffre; Veillon, Jean-Marie (1998. november 23.). „Phylogenetic relationships within Araucariaceae based on rbcL gene sequences”. American Journal of Botany 85:11, 1507–1516. o.

[1]