Anna lengyel királynő

 

1523. október 18-án Krakkóban született Jagelló Zsigmond lengyel király és Sforza Bona milánói hercegnő negyedik gyermekeként. Öten voltak testvérek, közülük Izabella (1519–1559) Szapolyai János magyar királyhoz, Zsófia (1522–1575) II. Henrik braunschweig-wolfenbütteli herceghez, Katalin (1526–1583) pedig III. (Wasa) János svéd királyhoz ment feleségül. Bátyja, Zsigmond Ágost 1548-ban, apja halála után a lengyel trónra jutott. Nővéreivel ellentétben Anna nem ment férjhez.

Hajadon volt, amikor 1572. július 7-én bátyja, II. Zsigmond Ágost lengyel király meghalt, s vele – gyermektelensége folytán – kihalt a Jagelló-ház férfiága. Anna ekkor jutott nagyobb politikai szerephez, mivel a lengyel rendek megállapodtak abban, hogy új királyuknak a koronázás feltételeként feleségül kell vennie az ekkor már 49 éves hercegnőt.

1573-ban a rendek Valois Henrik herceget, IX. Károly francia király öccsét választották királlyá. Az új király azonban bátyja halála után titokban elhagyta Lengyelországot, hogy elfoglalja a francia trónt. Újból megindult a küzdelem az üresen maradt lengyel koronáért. A legesélyesebb jelölt Habsburg Miksa császár és király volt, de jelentkezett az orosz Rettegett Iván is, míg a törökök Báthory István erdélyi fejedelmet ajánlották a lengyelek figyelmébe. Az orosz cár területi engedményekért cserébe visszalépett Miksa javára, akit a XIII. Gergely pápa is támogatott. Az 1569-es lublini unióval szorosan összekapcsolt lengyelek és litvánok attól tarthattak, hogy a németek és az oroszok felosztják országukat, miközben török támadással kell számolniuk. Hiába választotta meg a főurakból és főpapokból álló szenátus Miksát, a köznemesség 1575. december 12-én Báthory mellett foglalt állást. Végül a gyorsaság döntött: a késlekedő Miksával szemben az erdélyi ügyeket elrendező fejedelem elfogadta a lengyel rendek feltételeit, és feleségül vette a nála 10 évvel idősebb Anna hercegnőt.

A házasságkötés 1576. május 1-jén Krakkóban zajlott le, noha a rendek később megengedték a házasfeleknek, hogy külön éljenek. Még ugyanezen a napon a koronázásra is sor került. Anna névlegesen egyenrangú társuralkodóként szerepelt férje mellett, a tényleges, közvetlen hatalom azonban Báthory kezében összpontosult.

Báthory István 1586. december 12-én meghalt, s mivel nem született utóda, a trónt az ekkor 63 éves Anna örökölte. Az özvegy királyné azonban unokaöccsének, nővére, Jagelló Katalin svéd királyné fiának, a 21 éves Vasa Zsigmond svéd hercegnek igyekezett biztosítani a trónt, és Jan Zamoyski kancellár segítségével sikerült elérnie, hogy az ifjút 1587 augusztusában a lengyel rendek III. Zsigmond néven királyukká válasszák.

Anna tíz évvel élte túl férjét, Varsóban halt meg 1596. szeptember 9-én, 73 éves korában. Holttestét a krakkói Wawel katedrális altemplomában helyezték végső nyugalomra.

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Anna Jagiellonica című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Horn Ildikó: A könnyező krokodil. Jagelló Anna és Báthory István házassága. (hely nélkül): L Harmattan Kft. 2007.  

Előző Habsburg Katalin

Lengyelország királynéja   1576 – 1586

Következő Habsburg Anna

Előző Habsburg Katalin

Litvánia nagyhercegnéje   1576 – 1586

Következő Habsburg Anna

Előző fejedelemség létrejötte: 1570. december 1.

Erdély fejedelemasszonya   1576 – 1586

Következő Habsburg Mária Krisztierna