I. Szilveszter pápa

Életéről és uralkodásáról Kaiszareiai Euszebiosz Konstantin-életrajzából maradtak fenn adatok. Rómában született, és Miltiadész pápa pontifikátusa alatt már magas rangú, elismert egyházi vezető volt, aki belelátott a pápa politikai ügyeibe. Így amikor megválasztották nem csoda, hogy I. Constantinus császárral nagyon jó kapcsolatot épített ki, és ezt fenn is tartotta.

Pontifikátusának legfontosabb eseménye volt a 325-ben összehívott első nikaiai zsinat, amelyen maga Szilveszter nem vett részt, de két követével képviseltette magát. Ez volt az egyház történetének első egyetemes zsinata, amelyet I. Constantinus hívott össze. A zsinat célja az volt, hogy egységesítsék a Jézus személyéről és természetéről vallott nézeteket. A megbeszélés a 325. június 19-én elfogadott nikaiai hitvalláshoz vezetett, vagy más néven a Nicaenumhoz. Ezt Euszebiosz püspök tárta a zsinat elé. Ebben elfogadják azt a hitelvet, miszerint az Atya és a Fiú egylényegű lények, és egyik sem áll alárendelt viszonyban a másikkal.
Ezen a zsinaton ítélték el az arianizmust is, amely a Szentháromságról egészen más elveket vallott.

A hagyomány szerint I. Constantinus leprától szenvedett, melynek gyógyítására pogány papjai egy vérrel teli medencében történő fürdőzést ajánlottak. Végül a császár - szánalmat érezve az ártatlan ifjúk vérontásától - elvetette az ötletet és egy álombéli látomás hatására Szilveszter pápához fordult, aki megkeresztelte őt egy keresztelőmedencében. Megtérésének tulajdonították csodás gyógyulását is a lepra szennyétől. A császár ezután olyan hálás volt a pápának, hogy kereszténység pártfogója lett. Noha a hagyomány a keresztelést is Szilveszternek tulajdonítja, ez történelmileg vitatott tény.

A császári hála nem merült ki ennyiben. Ugyanis I. Constantinus császár állítólag kiadta a Donatio Constantinit (vagyis Constantinus adománylevelét), amelyben az állt, hogy a császári hatalom elismeri a pápai jogok felsőbbrendűségét a keleti pátriárkák felett minden hitbéli kérdésben. Ráadásul az adománylevél világi hatalommal is felruházta a mindenkori római püspököt, a szent város, Róma és a nyugati világ felett. Ez az adománylevél azonban nem volt igazi. I. Adorján pápa hamisítványa volt, akinek a 8. században szüksége volt jogainak megerősítésére ezen a téren. Szilveszter olyan jelzőkkel vonult be a pápák történelmébe, mint aki jó és közeli kapcsolatokat ápol a világi hatalmakkal. A későbbi egyházfők, akik szintén ezt a nevet választották uralkodói nevüknek, hasonló célokat követtek.
Szilveszter uralkodása alatt jelentős templomépítkezések is zajlottak. Ekkor épült a római Lateráni Szent János-bazilika, a római katolikus világ hivatalos főtemploma is. Ünnepnapját december 31-én tartják, de talán ez a legismertebb névnap, hiszen az újévhez is kötődik.

 

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). [2012. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 6.)

• Gergely Jenő: A pápaság története Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1982
• Enciclopedia Italiana
• Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 762. o. ISBN 963-9257-15-X  
• Catholic Encyclopedia

• Pápa
• Római pápák listája
• Római pápák listája grafikusan
• Szilveszter (ünnep)

Előző pápa: Miltiadész

Római pápa 314 – 335

Következő pápa: Márk