Holló Lajos
Holló Lajos (Kiskunfélegyháza, 1859. augusztus 24. – Budapest, Ferencváros, 1918. június 14.)[3] magyar újságíró, politikus, Holló László (1887–1976) festőművész nagybátyja.
| Holló Lajos | |
| Született | 1859. augusztus 24.[1] Kiskunfélegyháza |
| Elhunyt | 1918. június 14. (58 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Holló Gábor |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1885) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (17/1-1-60) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Holló Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Családja, pályafutása
szerkesztésHolló Gáspár és Mallár Franciska fia. Kiskunfélegyházán végezte alap- és középfokú tanulmányait, majd jogra a Budapesti Tudományegyetemre járt, ahol az egyetemi olvasókör elnöke is volt. Diplomája megszerzése után szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. Megindította a Félegyházi Hírlapot, s azt 1887-ig szerkesztette. Ez évben választották meg függetlenségi programmal képviselővé. 1889-ben külföldi tanulmányútra ment, s hosszabb ideig tartózkodott Európa különböző országaiban, hogy a helyi közigazgatást vizsgálja. 1892-ben ismét megválasztották országgyűlési képviselőnek, s ugyanekkor a közigazgatási bizottságnak is tagja lett. 1893-ban megalapította a Magyarország című politikai napilapot, főszerkesztője, s tulajdonosa volt. A függetlenségi párton belül Justh Gyula úgynevezett „bankcsoportjához” tartozott, mely Kossuth Ferenccel szemben foglalt állás a bankkérdésben, s az ő javaslata is nyomatékkal járult hozzá Kossuth Ferenc lemondásához. 1914-ben visszalépett a főszerkesztői állástól.
Felesége Iszer Sarolta volt.
Díjai, elismerései
szerkesztés1906. május 6-án Kiskunfélegyháza díszpolgárává avatták.
Művei
szerkesztés- A közigazgatás rendezése a megyékben, városokban és községekben. A kormány javaslatának és a bizottság több megállapodásainak bírálatával. Budapest 1891.
Emlékezete
szerkesztés- Budapesten és Kiskunfélegyházán utca viseli a nevét. (A kiskunfélegyházi Dr. Holló Lajos utca sok térképen tévesen útként szerepel.)
- Holló Lajos bronz síremléke a Fiumei Úti Sírkertben áll, Istók János szobrászművész alkotása.
- Kiskunfélegyházán tiszteletére mellszobrot lepleztek le. [1][halott link][2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06410.htm, Holló Lajos, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári halotti akv. 562/1918. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 23.)
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Huszadik század 1927. január
- A Holló Lajosról Linek Lajos által készített karikatúra (ceruzarajz) az OSzK. Kézirattárában található (292/61.)
- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1906–1911-ben. Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyűlési almanach 1906–1911. Budapest, 1906. Képviselőház. A) Magyarországi képviselők. Holló Lajos
Irodalom
szerkesztés- Mezősi Károly: Holló Lajos emlékezete. In: Forrás, 6. évfolyam. 1974. 7-8. sz. p. 54-56.