Helmuth Johannes Ludwig von Moltke

Moltke híres katonatiszti dinasztia leszármazottja volt. Nagybátyja, Helmuth Karl Bernhard von Moltke a 19. században vezérkari főnökként irányította a porosz hadsereget a porosz–osztrák háborúban, ahol a königgrätzi csatában döntő győzelmet aratott.

Ő volt a német vezérkar főnöke az első világháborút megelőző években, 1906-tól.

Az ifjabb Helmuth von Moltke voltaképpen az elődeitől örökölt – egyesek szerint – korszerűtlen Schlieffen-terv alapján képzelte Franciaország lerohanását. Noha a tervet többször módosította, az a gyakorlatban kivitelezhetetlennek bizonyult. Moltke ennek ellenére is ragaszkodott hozzá. A terv egyik értelmezése az volt, hogy nem a katonai győzelem a legfontosabb szempont, hanem az, hogy a kialakult szövetségi rendszer tagállamainak támogatásával elfogadtassák Franciaországgal a német határokat.

Moltkét 1906-ban nevezték ki a vezérkar élére, ám az első világháború kitörésekor már igen rossz egészségi állapotban volt, ráadásul – a császári vezérkar egyes körei által beállított – gyenge akarata, határozatlansága is alapvetően bizonytalanná tették a császári hadsereg irányítására. 1914 szeptemberében az első jelentős német kudarc, az első marne-i csata után gyakorlatilag megbuktatták, ám ténylegesen csak két évvel később, 1916-ban mentették fel. Még ugyanebben az évben meg is halt.

• T. Meyer (szerk.): Helmuth von Moltke (1993, 2005, Perseus Verlag); Az új évezred fénye (2009, Arkánum Kiadó) [1] Archiválva 2020. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben