Budenz József

Egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte 1855-ben, majd egy évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta. Itt indogermanisztikát tanult, majd altajisztikával kezdett foglalkozni. Doktorátusát 1858-ban szerezte meg.

Göttingenben ismerkedett meg az ott tanuló Nagy Lajos teológussal és magyar diáktársaival. Puszta kíváncsiságból tudakolta a magyar nyelv sajátságait, és könyvből elkezdett magyarul tanulni. Akkoriban jelentek meg Berlinben Wilhelm Schott és Bécsben Anton Boller tanulmányai, melyekben a magyart az ugor, a török és a mongol nyelvekkel hasonlították össze. Ezeket olvasva Budenz hozzáfogott a török nyelv tanulásához, és megérlelődött benne a szándék, hogy ennek a nagy urál-altaji nyelvcsaládnak tüzetes tanulmányozására adja magát. Magyarországon akart magyarul tanulni, és amikor erről Hunfalvy Pál a hazatérő Nagy Lajostól értesült, levélben meghívta Magyarországra. A huszonkét éves Budenz 1858 májusában érkezett Pestre. Debrecenben és Érmelléken nyaralva olyan hamar elsajátította a magyar nyelvet, hogy már ugyanazon év őszén néhány értekezését magyarul írta meg.^[4]

1858 és 1860 között a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanított német és görög nyelvet. 1861-ben Hunfalvy közbenjárására az MTA Könyvtárának segédkönyvtárosa és az Akadémia levelező tagja lett.

Eleinte a magyar nyelvet leginkább a törökkel hasonlítgatta, mert Hunfalvyval együtt azt hitte, hogy ezzel van legközelebbi rokonságban. Ezen kutatásai közben győződött meg arról, hogy a magyar–török egyezésnek nagyobb része csak szavak átvételén alapszik, s hogy voltaképpen a finnugor nyelvek (finn, lapp, vogul) a magyarnak a legközelebbi rokonai. Az alapszókincsben kívül a nyelvtani rendszer hasonlóságai és a számos rendszeres hangmegfelelés is a finnugor eredetet igazolják.^[5] Miután egyértelművé vált a magyar nyelv finnugor eredete, Budenz József a teljes erejét az ugor nyelvhasonlításra fordította. 1868-ban magántanár lett a pesti egyetemen. Ugyanakkor jelent meg a Magyar és finn–ugor nyelvekbeli szó-egyezések című munkája. 1872 és 1892 között az akkor felállított „ural-altáji”, azaz finnugor összehasonlító nyelvészeti tanszék tanára volt, ez idő alatt egész iskolát nevelt fel. A hetvenes években alkotta legnagyobb munkáját, a Magyar-ugor összehasonlító szótárt (1873–1881), melyet az Akadémia nagydíjjal tüntetett ki. Ebben a magyar szókincs legrégibb rétegét elemzi, összevetve a rokon nyelvek megfelelő szavaival. E nagy műhöz sorakozott utóbb Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana című munka, mely a nyelvtani alakok magyarázatát adja, ez azonban befejezetlen maradt. A hátrahagyott töredékeket tanítványa, Simonyi Zsigmond adta ki.^[4]

Vámbéry Ármin 1869-ben jelentette meg a Magyar és török–tatár szóegyezések című munkáját. Budenz keményen bírálta meg Vámbéry művét:

„Esőt adál uram, de nincs köszönet benne! — mondhatnám e jelentésemet befejezvén, én is, ha visszatekintek a szóhasonlítások nagy halmazára, melyet Vámbéry úr, nem nagy gonddal és lelkiismeretességgel összehányva, „magyar és török-tatár szóegyezések" czime alatt a magyar nyelvész közönségnek nyújtott, mint feleletét azon kérdésre: hogy mi és mennyi törökség van a magyar nyelvben? Hogy e feleletnek, úgy amint ő azt adta, semmi hasznát nem vehetjük, azt a fentebbi birálati jelentésem, úgy hiszem, eléggé megmutatta.”

– Budenz József - NyK. 10 : 128

Ezzel kitört az „ugor–török háború”, amely túlhaladt a tudományosság keretein. A nagyközönség eleinte még inkább Vámbéryval szimpatizált, de miután Budenz megnyerte a tudományos vitát, a közvélemény is elfogadta azt a tényt, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek közé tartozik, a török hatás pedig másodlagos.^{[6][7][8][9][10]}

Vámbéry nem publikált többé az Akadémiai Kiadónál nyelvi-nyelvészeti témájú könyveket, és korábbi barátságuk is véget ért.

Budenz 1892. április 15-én szívrohamot követően elhunyt. Budapesten, a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.^[11][12]

• Csuvas közlések és tanulmányok. H.n., é. n.
• Erdei- és hegyi-cseremisz szótár = Vocabularium čeremissicum utriusque dialecti, Pest : Eggenberger, 1866.
• Magyar-ugor összehasonlító szótár. Budapest : Tud. Akad., 1873–1881. XVIII, 885, [3], 98, [2] p.
• Jelentések : I. Az orientalistáknak Londonban 1874-ben tartott nemzetközi gyűléséről : II. A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban tartott gyűléséről. Budapest, 1875.
• Vélemény a magyar helyesírás javításáról / a M. Tud. Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága elé terjesztették Budenz József és Szarvas Gábor (1832–1895). Budapest, MTA, 1876. 14 p. ill.
• Podhorszky Lajos magyar-sínai nyelvhasonlítása. Budapest, 1877.
• Finn nyelvtan olvasmányokkal és szótárral. Budapest : Knoll, 1880. [4], 205, [3] p. (Mikola Tibor gyűjtemény)
• Emlékbeszéd Schiefner Antal k. tag fölött. Budapest, 1880.
• Máté evangélioma moksa-mordvin nyelven / Tyumenyev A. fordításából bevezetéssel és szójegyzékkel közölt Budenz József. Budapest : MTA, 1881. 84 p. (Ser. Ugor füzetek : adalékok az ugor nyelvek ismeretéhez és összehasonlításához ; Klny. a Nyelvtudományi Közlemények 16. kötetéből.)
• Zürjén nyelvmutatványok, Szerk. Budenz József és Halász Ignác, Ugor füzetek 2., Budapest, MTA, 1883.
• Felelet : nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin A magyarok eredete cz. munkájára, Ugor füzetek 6., Budapest, MTA, 1883.
• Egy kis viszhang Vámbéry Ármin úr válaszára vagyis "A magyarok eredete és a finn-ugor nyelvészet" cz. II. értekezésére. Budapest, MTA, 1886.
• Finn nyelvtan : hang- és szótan. 5. jav. kiad. Budapest : Hornyánszky Viktor kiadása, 1900. 69 p. (Ser. Finn-ugor Kézikönyvek 1. Nyelvtani vázlatok. Olvasmányok és szójegyzékek. Szerk. Szinnyei József (1857–1943))
• Finn nyelvtan : hang- és szótan. 6. jav. kiad. Budapest : Hornyánszky, 1905. 69 p. (Ser. Finnugor Kézikönyvek 1. szerk. Szinnyei József (1857–1943))

 

A szegedi Nemzeti Pantheonban féldomborműves emléktábla őrzi emlékezetét.

Születésének 150. évfordulóján, 1986-ban emlékülést rendeztek Budapesten. Az ülésen előadást tartott Veli-Mikko Korhonen finn nyelvész így értékelte Budenz munkásságát: „Budenzet joggal nevezik az összehasonlító finnugor nyelvtudomány atyjának. Főművei, az első finnugor nyelveket egybevető szótár, illetve nyelvtan révén kiérdemelte ezt a címet.”^[13]

Székesfehérvárott, egykori házában működik a Szent István Király Múzeum egyik kiállítóhelye és egyik állandó kiállítása, a Budenz-ház – Ybl Gyűjtemény.

• Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz. Élet és Irodalom, 2010. április 23. Archiválva 2010. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Bp., 1994, 529-541. o.

• Budenz József emlékezete. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1896
• Marácz László: Szentkatolnai Bálint Gábor igazsága
• Budenz József élete és munkássága^{[halott link]}
• Finnugor Tanszék Életrajzok^{[halott link]}