Bornemissza Gergely
Bornemissza Gergely (Pécs, 1526 – Konstantinápoly, 1555) deák, végvári vitéz, egri várkapitány.
| Bornemissza Gergely | |
| Született | 1526 Pécs |
| Meghalt | 1555 (28-29 évesen)[1] Konstantinápoly |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Fegyvernem | gyalogság |
| Rendfokozata | várkapitány |
| Halál oka | akasztás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bornemissza Gergely témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésPécsi kovácsmester fiaként nevelkedett. Kétszer házasodott, összesen hat gyermeke született. Az első feleség, Fighedi Oláh Erzse (Fügedi Erzsébet) 1554 januárjában már egy éve alkalmasint halott volt, amikor az egri vitéz megülte lakodalmát az egri várban Sygher (Sigér) Dorottyával. Bornemissza János nevű gyermeke (aki Gárdonyi művében Jancsikaként szerepel) – feltételezhető – e második házasságból született.[2]
1552-ben hadnagy a töröktől ostromlott Eger várában. Tinódi szerint különösen tűzszerészi leleményességével tűnt ki, és agyafúrt ötleteivel jelentősen hozzájárult a védők győzelméhez.
Az egri vár hadnagya találta ki a tüzes kereket. Egy malomkerék két oldalát deszkával befedték, a belsejét megtöltötték gyúlékony anyaggal, kívül szurokfáklyákat, töltött puskákat szereltek rá, s meggyújtva legörgették az ellenségre.
A fortélyos deák később tüzes hordókat készíttetett. Ebbe puskaport raktak, a végére puskacsöveket helyeztek, ezeket golyókkal és kénnel töltötték meg. A kén fojtó bűzt árasztott, sercegve pattant ki, és akinek a bőrére került, az üvöltve szaladt el.Serén vala Gergely deák dolgába,
Hordót, kereket ő hamar hozata,
Kerék küllőit deszkákval burítá,
Töltött puskákat beléje alkota.Talám ily fortélt kevés embör látott,
Gergöly deák mint szörzé ez bölcs dolgot,
Puskákkal, szakállasokkal nagy hordót
Tölte forgácsval, kénkőt, faggyút, szurkot.Ezt nehezen az bástyára tolyatá,
Az terekök vesznek, futnak az sáncba.
Felgyújtatá, árokban taszíttatá,
Hordó, kerék fut széllel az árokba,
1553. február elején Mekcsey István egri várnagy a nehéz napok fáradalmait otthonában óhajtván kipihenni, Várkony faluba[4] érkezett. Itt „útra való segítségöt kére”, fát, s egyéb szekereket követelt a falubeliektől, akik nemhogy nem adtak neki, hanem fegyverrel a kezükben ellenálltak. Az egyik paraszt fejszével homlokon sújtotta, azután dárdával leszúrták. Bornemissza Gergely deák Mekcsey haláláért „nagy siralmat szerze várkoni póroknak”, de a gyilkost nem tudta kézre keríteni.
1553. március 13-án, Dobó István leszámolása után Bornemissza Gergely átvette az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. A vár újjáépítése során ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát.
Az egri vár védelmében való kimagasló helytállásáért 1553-ban két királyi birtokadományban részesült, melyek közül egyikként az Abaúj megyei Léh falut nyerte el.
1554 októberében a füleki basa martalócait megkísérelte feltartóztatni; Keresztesnél, Csincse határában útjukat állta és megütközött velük. A hatvani bég Pásztó környéki fosztogatására október 17-én vonultak ki az egriek, de vállalkozásuk balul ütött ki. A törökök Bornemisszát negyvenedmagával elfogták, és rövid budai raboskodás után – mivel Dobó nem volt hajlandó kicserélni egy előkelő török foglyát – november 3-án elindították Konstantinápolyba. December 12-én érkezett meg, ahol a Héttorony erődbörtönben raboskodott. Bornemissza a fogságban is bátran viselkedett: nem adta ki az egri vár titkait, hiába próbálták erről faggatni.[5] Felesége, Sygher Dorottya 1555 januárjában levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében. A közbenjárás sikertelen volt. Ahmed pasa, Eger várának sikertelen ostromlója kötél általi halállal végeztette ki Bornemissza Gergelyt. Egyes források szerint ez csak néhány nappal Ahmed pasa szeptember 29-i selyemzsinórja előtt történt. Bornemissza jelképes sírhelye az egri vár Bebek-bástyájánál van.[6]
Fia, Bornemissza János parancsnoki rangban nyújtott segítséget a lengyeleknek az oroszok elleni harcokban, Báthory István lengyel uralkodása idején.[7]
Bornemissza Gergely alakja ma leginkább Gárdonyi Géza Egri csillagok című történelmi regényéből ismert, melynek ő a főhőse, és az Egri harangokból, amely a Gárdonyi-mű folytatása.
Irodalom
szerkesztés- Sugár István: Bornemissza Gergely deák élete (Dobó István Vármúzeum, Eger, 1984)
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok
- Nemes János: Egri harangok - in memoriam Bornemissza Gergely (Zrínyi Kiadó, 1999)
- Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya (Móra könyvkiadó, 1993)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02117.htm, Bornemissza Gergely, 2017. október 9.
- ↑ Két fiú, György és János neve először 1563-ban bukkant fel, amikor elfoglalták az Ágoston rendiek malmát. György birtokosként élt, és utódai által gondoskodott arról, hogy a család ma is létező família legyen Felvidéken, míg János katonaként vett részt a korszak nevezetes csatáiban.
- ↑ Tinódi Sebestyén összes költeménye (MEK)
- ↑ jelenleg Ózd városrésze.
- ↑ Mi történt az egri hősökkel az ostrom után?. [2016. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 21.)
- ↑ Magyar hősök, hadvezérek – Bornemissza Gergely. Montazsmagazin.hu, 2019. február 23. (Hozzáférés: 2024. november 23.)
- ↑ Kiváló tűzmester lett Bornemissza Gergely fia (heol.hu, 2012. november 16.). [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 21.)
Források
szerkesztés- Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után? Archiválva 2016. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kiváló tűzmester lett Bornemissza Gergely fia Archiválva 2012. november 18-i dátummal a Wayback Machine-ben