Bolgár nyelv

 

A bolgár nyelv a legkorábbi írásos dokumentált szláv nyelv. Történelmében négy fő időszakot különböztetünk meg:

• írásbeliség előtti (ősszláv nyelv)) (IX. század előtt)

- a szlávok Balkán-félszigetre való településétől ((V. század - VII. század) a szaloniki testvérek, szt.Cirill és Metód morvaországi missziójáig (IX. század közepéig)

• óbolgár nyelv (egyházi szláv nyelv) (IX-XI. századig)

- az ószláv nyelv hivatalos elismerésétől az első bolgár állam végéig (1018). Néhány nyelvész szerint az óbolgár nyelv kialakulása az első szláv ábécé, a glagolica bevezetése előtt történt meg 862-ben. Ebben az időszakban írták a legrégibb glagolita óbolgár nyelvemlékeket. Bulgária a szláv kultúra és írásbeliség központja lesz.

• középbolgár nyelv (XII – XIV. század)

- a bolgár állam alapításától a török rabság kezdetéig. Ebben az időszakban fejlődött ki az ószláv nyelv orosz, szerb, román szerkesztése és általánosan ismert irodalmi nyelv lesz. A második bolgár államban használt középbolgár nyelv orosz fonetikai változata terjed el a Kijevi Rusz területén Ciprián érsek közvetítésével, és a mai napig az ortodox egyházi liturgikus nyelv lesz az ószláv nyelv.

• újbolgár nyelv (XV. századtól).

- A felszabadulás után egyhangúlag eldöntötték, hogy a hivatalos bolgár nyelv az északkeleti nyelvjárások alapján alakul meg, mégpedig állítólag azért, mert az akkor legnagyobb városok lakossága – Rusze, Veliko Tarnovo, Sumen, Gabrovo, Sztara Zagora és Plovdiv, egységes nyelvi pozíciót képviseltek. Így világosan elkülönülnek az északnyugati nyelvjárások: sopszki – szófiai, perniki, kjusztendili és szamokovi nyelvjárások, valamint a macedón nyelv, amely ma Észak-Macedónia hivatalos nyelve és gyakorlatilag a bolgár nyelv egyik nyelvjárása.

Bővebben: bolgár ábécé

886-ban Bulgária felveszi a glagolita ábécét, amelyet szent Cirill és Metód, bizánci misszionáriusok alkottak meg a IX. század 50-es éveiben. A glagolita írást fokozatosan felváltotta a cirillica, amely a preszlavi irodalmi iskolában keletkezett a X. században. Az alkotójának Kliment Ohridszkit tartják. Betűinek többségét a görög ábécéből vették át; a görög ábécéből hiányzó betűk helyett a glagolita betűk egyszerűbb változatát használták.

A mai bolgár ábécé 30 betűből áll:

A bolgár nyelv bánáti normájában használatos írása latinbetűs, és a horvát redakción (szerkesztés) alapul. Észak-Macedóniában a szerb ábécéhez közel álló cirill írást használják, melyből hiányzik a щ, ъ, ь, ю és я betű, az й helyett pedig j betűt írnak. Szerepel a macedón cirill ábécében a mai bolgárban már nem használatos ѕ és џ betű, melyeket a mai bolgár írás betűkombinációval ad vissza: дз és дж. A bolgárból teljesen hiányzó, a macedón ábécében szereplő betűk pedig a következők: ѓ, ќ, љ, њ, melyek а г, к, л, н betűk lágy változatát jelölik – ezeket bolgárul az illető betű utáni ь, ю, я betűkkel jelölik.

Bővebben: A bolgár nyelv nyelvtana

A bolgár nyelv történelmi fejlődése folyamán a Balkán félszigeten élő nem szláv népek nyelveivel lépett érintkezésbe, és ezért jelentős változásokat okozott a nyelvben a többi szláv nyelvhez viszonyítva. Valószínű a bolgárok eredeti, nem-szláv nyelvének a hatása is:

• Szinte teljesen hiányzik a névszóragozás, a főneveknél a mai nyelvhasználatban csak két eset maradt fent, a nominativus és a vocativus, mely utóbbi kizárólag egyes tulajdonneveknél és néhány, rokonságot jelentő köznévnél használatos. A névmásoknál megmaradt a genetivus eset is. Erősen archaizáló stílusban előfordul a névszók dativus esete és a főneveknél az accusativus is.
• Megjelenik a határozott névelő kategóriája is.
• A szláv nyelvekre jellemző 3 igemódtól és 3 igeidőtől eltérően a bolgárban 5 igemód van: kijelentő mód, felszólító mód, feltételes mód, kötőmód, elmesélő mód. Felszólító módban 1, feltételes módban 5, kötőmódban 5, elmesélő módban 5, kijelentő módban pedig 9 igeidő van. Jellegzetesség, hogy szinte az összes igeidő szerepel a hétköznapi nyelvhasználatban.
• Eltűnik a főnévi igenév.

E morfológiai és mondattani sajátosságok miatt a bolgár nyelv fejlődése eltérő irányt vesz a többi szláv nyelvvel szemben.

Az orosz nyelv bolgár nyelvre gyakorolt hatását nehéz meghatározni, de a bolgár Újjászületés korában és a Harmadik bolgár állam kialakulása után elég erős volt az orosz hatás. Az ebben az időszakban átvett orosz eredetű szavak mindegyike óbolgár származású szavakként kerültek vissza a mai bolgár irodalmi nyelvbe. A mai bolgár nyelvben még előfordulnak esetragok (főképpen a névmások esetében), de ma már csak az archaizáló nyelvhasználatra jellemzőek.

Bővebben: A bolgár nyelv hangtana

A mai bolgár nyelvben 33 mássalhangzó, 6 magánhangzó és 1 félmagánhangzó fonéma van. Ezt egészíti ki 2 magánhangzó allofon.

A bolgár nyelvjárásokat két fő csoportra osztjuk: nyugati és keleti főcsoportra. A mai Bulgária területének 80%-a a keleti főcsoportba esik, Szófia viszont a nyugati főcsoportban van. A bolgár irodalmi nyelv a két főcsoport keveredése. Főbb nyelvjárások:

• Keleti:
  • Miziai nyelvjárás (Sumen, Razgrad, Szilisztra, Tutrakan)
  • Balkáni nyelvjárás (Lovecs, Garbrovo, Szevlievo, Kotel, Pirdop, Teteven, Burgasz, Szliven, Sztara Zagora)
  • Délkeleti nyelvjárás (Malko Tarnovo, Szvilengrad, Haszkovo, Banszko, Nikápoly, s a mai Görögországban és Törökországban az ottani bolgár kisebbség)
• Nyugati:
  • Északnyugati nyelvjárás (Vidin, Lom, Tran, a mai Szerbia területén az ottani bolgár kisebbség)
  • Délkeleti nyelvjárás (Vraca, Szófia, Dupnica, Blagoevgrad, a mai macedón nyelv).

A két fő nyelvjárási főcsoporton kívül esik a bánáti bolgárok és a besszarábiai bolgárok nyelve. Ezek jobban különböznek a bolgártól, van irodalmi nyelvük, ezért sokkal inkább nyelvi normaként kezelhetők, mint mondjuk a politikai akaratból önálló nyelvnek kikiáltott macedón.

Bсички хора се раждат свободни и равни по достойнство и права. Tе са надарени с разум и съвест и следва да се отнасят помежду си в дух на братство. (Vsički hora se raždat svobodni i ravni po dostojnstvo i prava. Te sa nadareni s razum i savest i sledva da se otnasjat pomeždu si v duh na bratstvo.)

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

• Bolgár ábécé