Bükkhegy
Bükkhegy románul: Sintar, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Bükkhegy (Sintar, Buchberg) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Temes |
Község | Rigósfürdő |
Rang | falu |
Községközpont | Rigósfürdő |
Irányítószám | 307076 |
SIRUTA-kód | 156099 |
Népesség | |
Népesség | 16 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 156 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′ 31″, k. h. 21° 35′ 52″45.975288°N 21.597875°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 31″, k. h. 21° 35′ 52″45.975288°N 21.597875°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésLippától délnyugatra fekvő település.
Története
szerkesztésBükkhegy nevét 1455-1492 között említette először oklevél Zenthi néven. 1471-ben Bykes, 1808-ban Buchberg, Szintár, 1888-ban Szintár, 1910-ben Bükkhegy néven írták.
Bükkhegy helyén a középkorban Szenti (Zenthi) nevű falu feküdt, amelynek birtokosa a Zenthi család volt. E család neve a településen 1455-1492 között szerepelt. A török hódoltság alatt szerbek telepedtek le itt, akik a falu nevét Sintárra vagy Szintárra változtatták. A románok 1769-ben költöztek ide Arad vidékéről és Hunyad vármegyéből. A jelenlegi falut a kincstár 1770-1771 között telepítette, német nevét pedig Buchberg Ede kamarai igazgatósági titkártól vette. Az új telepen Neumann lippai sótári tiszt 42 házat építtetett 1782-ben. A délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor Kishindi Szabó Ferenc vásárolta meg a kincstártól. Utána 1835-ig Szabó Antal volt a földesura. 1835-ben Dessewffy Antal, Temes vármegye alispánja vette meg, és 1848-ban fia Béla nyerte adományként. Itt töltötte gyermekéveit Dessewffy Sándor csanádi püspök, Béla testvére. A Dessewffy-féle birtok idővel több részre oszlott. 1896-ban többek között birtokosai közé tartozott Szabó György, Niamesny Mihály, a Weber testvérek és Mihelits Lujza is.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott. 1910-ben 327 lakosából 163 román, 157 német, 7 magyar volt. Ebből 164 római katolikus, 163 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.