Alveoláris hang
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az alveoláris (latin: alveolum ’fogmeder’) vagy fogmederhang olyan mássalhangzó, amely a nyelvnek a felső metszőfogak mögötti fogmederhez történő érintésével képződik. Alveoláris mássalhangzó például az sz (zöngétlen alveoláris réshang) és a z (zöngés alveoláris réshang).
5. posztalveoláris (a fogmeder mögött)
Attól függően, hogy a nyelv melyik része érintkezik a fogmederrel, megkülönböztethetünk többek között apikoalveoláris, illetve dorzoalveoláris mássalhangzókat. Az előbbiek esetében a nyelv hegyét, az utóbbi képzésénél pedig a nyelv hátát érintjük a fogmederhez. Például a magyar sz, z hangok dorzoalveolárisak, viszont a finn, görög, spanyol stb. nyelvekben az [s] képzése apikoalveoláris. Bizonyos nyelvekben (pl. lengyel, baszk) a kettő között fonológiai különbség is van.
A posztalveoláris hangot kissé hátrább képezzük.
