Aosta

 

Aosta városa Valle d'Aosta autonóm régió közepén helyezkedik el, Torinótól 114, Genftől 134 km-re a Dora Baltea folyó völgyében, amelynek egyik mellékfolyója, a Buthier átfolyik rajta.

Régészeti kutatások bizonyítják, hogy Aosta területe már i. e. 1000 körül lakott volt, de igazi település csak i. e. 25-ben alakult azért, hogy veterán praetorianusoknak adjon otthont.^[2] Akkori neve Augusta Praetoria Salassorum volt. A város a római települések valamennyi tipikus épületével rendelkezett: színházzal, amfiteátrummal, fürdővel, erőddel és diadalívvel.

A Római Birodalom bukása után Aosta a Burgundiai Királyság fennhatósága alá került egészen 1032-ig. Ezután a Savoyai-család kezére jutott.

A 10. században nemesi családok telepedtek le a városban, emléküket terméskőből emelt tornyok és épületek őrzik. Ilyen a Pailleron-torony és a Bramafan-torony.

1896-ban megérkezett Aostaba a vasút, majd a 20. század elejétől nagymértékű demográfiai növekedés volt tapasztalható, hiszen ekkor született meg Aosta megye, amely számos hivatalt és tisztviselőt telepített ide egész Olaszországból.

Miután Valle d’Aosta elnyerte speciális státuszát, a város is nagy változásokon ment keresztül, hiszen régiószékhely lett. Az alpesi turizmus terjeszkedett, megszülettek a síterepek, ezáltal Aosta fontos idegenforgalmi központtá vált.

Aostát minden irányból magas hegyek veszik körül, ezért különleges mikroklímával rendelkezik. Általánosságban az átmeneti évszakok rövidebbek, mint Észak-Olaszország többi részén, a nyár és a tél pedig korábban érkezik.

 

• Az aostai katedrális

Az aostai katedrális a 4. századból származik. Jelenlegi külsejét elsősorban a 11. és 19. században zajlott átépítéseknek köszönheti. Építészetében különböző stílusok keverednek, így a román és a reneszánsz. Szerkezete háromhajós latin kereszt. Különösen értékesek 11. századi freskói, amelyeket 2000-ben restauráltak a szentév alkalmából.

• Augustus diadalíve: Aosta jelképe, i. e. 25-ben épült, közepén egy feszület látható.
• A római híd: A Buthier folyón történő átkelésre szolgált, hossza 6 méter, és helyben nyert kövekből épült az i. e. 1. század végén. Ma már nem tölti be eredeti funkcióját, mivel a középkor óta a folyó már nem halad át alatta.
• Porta Praetoria: A római korban a város fő bejárata volt, és innen ágaztak szét a Galliába vezető utak.
• A római színház: 22 méter magas déli homlokzata, valamint félkör alakú nézőtere még ma is áll. A színház az i. e. 1. században épült, és nézőtere annak idején 3-4000 néző befogadására is alkalmas volt.
• Városháza: A városháza klasszicista stílusban 1839-ben épült, az előtte álló két szobor a város két folyóját a Dorát és a Buthiert szimbolizálja.
• Croce di città: műemlék, amely az Aostából a 16. században elüldözött lutheránusokra emlékeztet.

Aosta várost kelet–nyugati irányban átszeli a Strada statale 26 della Valle d'Aosta (SS 26) közút, amely az egész völgyön keresztülfut Pont-Saint-Martintől a Kis Szent Bernát-dombig.

Egy másik közút, a Strada statale 27 del Gran San Bernardo (SS 27) a valle d'aostai régiószékhelyet köti össze a svájci határral a Szent Bernát-alagúton.

Aosta autópálya-összeköttetéssel is rendelkezik az A5-ös autópályának köszönhetően, amely Torinót és Courmayeurt köti össze.

 

A régióban dízelszerelvények közlekednek, mivel az Ivrea és Pré-Saint-Didier közötti vasutat nem villamosították. Két vasútvonal halad itt: az Aosta-Pré-Saint-Didier és az Aosta-Chivasso.

Aosta repülőtere a Corrado Gex regionális repülőtér Saint-Christophe községben fekszik.

• Canterburyi Szent Anzelm

2000-ben alapították az Aostai Tudományegyetemet (Università della Valle d'Aosta / Université de la Vallée d'Aoste)

•   Szinaja, Románia
•   Narbonne, Franciaország
•   Kaolack, Szenegál
•   Albertville, Franciaország
•   Chamonix-Mont-Blanc, Franciaország
•   Martigny, Svájc
•   San Giorgio Morgeto, Olaszország

•  
  A diadalív
•  
  A római színház
•  
  A Buthier-kút
•  
  II. Viktor Emánuel olasz király szobra
•  
  Kétnyelvű közlekedési tábla

• Aosta város hivatalos weboldala (olasz nyelven). comune.aosta.it. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
• ↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2  

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Aosta témájú médiaállományokat.

• Az Aosta városban található - Virtuális Múzeum Vallée weboldala (olasz nyelven). vmv.it. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)
• Virtuális római város, Augusta Praetoria (olasz nyelven). ultramundum.org. [2010. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 15.)