Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Észak-Magyarország

magyarországi tervezési-statisztikai régió
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 11.

Észak-Magyarország a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád vármegyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyes részeit is ideértik. A régió központja Miskolc.

Észak-Magyarország

KözpontMiskolc
VármegyékBorsod-Abaúj-Zemplén
Heves
Nógrád
Népesség
Teljes népesség1 126 360 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség83,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13 428,84 km²
Legmagasabb pontKékes, 1014 m

Közigazgatás

szerkesztés

Észak-Magyarország járásai

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Heves vármegye

Nógrád vármegye

Legnépesebb települések

szerkesztés
Város Lélekszám (2018)
Miskolc 143 502 fő (2024. jan. 1.)[2] +/-
Eger 49 499 fő (2024. jan. 1.)[3] +/-
Salgótarján 30 910 fő (2024. jan. 1.)[4] +/-
Ózd 30 550 fő (2024. jan. 1.)[5] +/-
Gyöngyös 27 645 fő (2024. jan. 1.)[6] +/-
Kazincbarcika 23 990 fő (2024. jan. 1.)[7] +/-
Hatvan 19 943 fő (2024. jan. 1.)[8] +/-

Demográfia

szerkesztés
  • Lakosság: 1 209 142 fő (2010)
  • 0–14 éves korig terjedő lakosság: 16%
  • 15–64 éves korig terjedő lakosság: 67%
  • 65 év fölötti lakosság: 17%

A KSH adatai alapján.

 
Lillafüred a Szeleta-tetőről

Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád vármegyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen Miskolc-Lillafüred és a híres aggteleki cseppkőbarlang), a nemesi kastélyok, valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye legtöbb múzeuma Miskolcon található. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Tokaji Történelmi Borvidék a világörökség listáján is szerepelnek. Érdekes látnivaló a honfoglalás kori régészeti park Kisrozvágyon. A vármegye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.

Lásd még:

Heves vármegye

Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt.

Lásd még: Heves vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.

Lásd még: Nógrád vármegye turisztikai látnivalóinak listája

Néhány adat

szerkesztés
  • Az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve

2000 : 6 774 $ Növekedés 

2001 : 7 519 $ Növekedés  845 $

2002 : 8 028 $ Növekedés  509 $

2003 : 8 426 $ Növekedés  398 $

2004 : 9 064 $ Növekedés  638 $

2005 : 9 321 $ Növekedés  257 $

2006 : 9 572 $ Növekedés  251 $

2007 : 9 981 $ Növekedés  409 $

  • Teljes termékenységi arányszám, egy nőre

2000 : 1,54 Növekedés 

2001 : 1,47 Csökkenés 

2002 : 1,45 Csökkenés 

2003 : 1,41 Csökkenés 

2004 : 1,42 Növekedés 

2005 : 1,44 Növekedés 

2006 : 1,49 Növekedés 

2007 : 1,45 Csökkenés 

2008 : 1,49 Növekedés 

2009 : 1,47 Csökkenés 

  • Munkanélküliségi ráta,%

2000 : 10,1% Növekedés 

2001 : 8,5% Csökkenés 

2002 : 8,8 Növekedés 

2003 : 9,7% Növekedés 

2004 : 9,7% Állandó 

2005 : 10,6% Növekedés 

2006 : 11,0% Növekedés 

2007 : 12,3% Növekedés 

2008 : 13,4% Növekedés 

2009 : 15,3% Növekedés 

  • Születéskor várható átlagos élettartam, év

Férfiak:

2000: 66,20 év Növekedés 

2001: 66,73 év Növekedés 

2002: 66,68 év Csökkenés 

2003: 66,68 év Állandó 

2004: 66,97 év Növekedés 

2005: 66,84 év Csökkenés 

2006: 67,37 év Növekedés 

2007: 67,54 év Növekedés 

2008: 67,90 év Növekedés 

2009: 68,37 év Növekedés 

Nők:

2000 : 75,25 év Növekedés 

2001 : 76,26 év Növekedés 

2002 : 76,00 év Csökkenés 

2003 : 75,84 év Csökkenés 

2004 : 75,80 év Csökkenés 

2005 : 75,93 év Növekedés 

2006 : 76,39 év Növekedés 

2007 : 76,43 év Növekedés 

2008 : 77,05 év Növekedés 

2009 : 76,70 év Csökkenés 

  1. Központi Statisztikai Hivatal
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  5. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  6. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  7. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  8. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)

További információk

szerkesztés