Visszaélés jövedékkel

A visszaélés jövedékkel Magyarországon egy önálló bűncselekmény volt a már hatályon kívül helyezett 1978. évi IV. törvény (Büntető Törvénykönyv) szerint. Volt vétségi és bűntetti alakzata is.

Története

A visszaélés jövedékkel tényállását a 2001. évi LIX. törvény iktatta be az 1978. évi IV. törvénnyel megállapított magyar Büntető Törvénykönyvbe 2001. július 20-ától, a jövedéki orgazdasággal és a jövedékkel visszaélés elősegítése tényállásával együtt^[1] (E három bűncselekményt együttesen jövedéki bűncselekményeknek nevezték.)^[2]

Több más bűncselekménnyel együtt összevonta a 2011. évi LXXX. törvény, és megalkotta a költségvetési csalás különös részi tényállását. A hatályos Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény) is így szerepel.

Tényállása

Vétséget követ el, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvényben, valamint e törvény által adott felhatalmazáson alapuló más jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedékiadó-bevételt kisebb mértékben csökkenti.^[3]

Alapesetben a visszaélés jövedékkel 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel volt büntetendő.

A büntetés bűntett miatt 5 évig terjedő szabadságvesztés volt, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, illetve ha üzletszerűen követik el a kisebb jövedékiadó-kiesést eredményező jövedékkel visszaélést.

1 évtől 5 évig terjedhet a szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken, illetve ha a nagyobb adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést követik el üzletszerűen.^[4]

A büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken, illetve ha a jelentős adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el. ^[5]

A büntetés 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen jelentős mértékben csökken, illetve ha a különösen nagy adóbevétel-csökkenést eredményező jövedékkel visszaélést üzletszerűen követik el.^[6]

Források

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
2001. évi LIX. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
1997. évi CIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (Jöt.)
2011. évi LXXX. törvény

Jegyzetek

↑ mint Btk. 311. §, Btk. 311/A. § és Btk. 311/B. §
↑ http://cegvezetes.hu/2001/12/jovedeki-buncselekmenyek/
↑ Btk. 311. § (1) bek.
↑ Btk. 311. § (3) bek.
↑ Btk. 311. § (4) bek.
↑ Btk. 311. § (5) bek.

[1] t Btk. 311. §, Btk. 311/A. § és Btk. 311/B. §

[2] ttp://cegvezetes.hu/2001/12/jovedeki-buncselekmenyek/

[3] Btk. 311. § (1) bek.

[4] Btk. 311. § (3) bek.

[5] Btk. 311. § (4) bek.

[6] Btk. 311. § (5) bek.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]