Vita:Gulag

Az orosz wiki szerint: Главное Управление Лагерями. Javítsuk? OsvátA. 2005. február 26., 22:04 (CET)Válasz

Szia! Rá tudnál keresni oroszul valami internetes keresővel? Nagyon is jó esély van rá, hogy az angol lapon tévednek. Én kipróbáltam a google.ru-t mindkettőre jó sok találatot ad, de jó lenne, ha valaki olyan csinálná, aki el is tudja olvasni. :) nyenyec ☎ 2005. február 27., 04:47 (CET)Válasz

---

Alkalmasint majd rákeresek. Egyelőre itt van két kereső: Üdv

Rambler Yandex OsvátA. 2005. február 27., 09:47 (CET)Válasz

---

• 25 апреля 1930 г. было организовано Управление лагерей ОГПУ
• 29 октября 1934 г. главк получает новое название: Главное управление лагерей, трудовых поселений и мест заключения НКВД СССР
• 2 апреля 1953 г. из МВД в Министерства юстиции были переданы Главное управление исправительно-трудовых лагерей и колоний (ГУЛАГ)

Texaner 2007. május 9., 21:34 (CEST)Válasz

---

Én a Главное управление лагерей formát ismertem. Annyi biztos, hogy a управление az oroszban birtokos esettel jár, pl. Главное Управление Геодезии и Картографии при Совете Министров СССР. --Peyerk 2007. május 9., 21:44 (CEST)Válasz

Egy link a saráskáról: [1]OsvátA.

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyt megbeszélés. Kezdete: 2015. október 22. A megbeszélés archiválva van. Archívum: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív126#GULAG, Gulag, vagy Gulág a helyes magyar név?

Részletek egy cikkből - szerző: Büky László)

Édes Anyanyelvünk XXV.évfolyam 4.szám, 2003. október

GULag, GULAG, Gulág, gulág

1945-ben figyelt föl a Szovjetunió katonai elhárítása az apai ágon módos sztavropoli, az anyain pedig kubanyi parasztcsalád leszármazottjának, az egyebek mellett matematika–fizika tanárnak, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicinnek a levelezésére. A levelekben Szolzsenyicin Lenint és Sztálint megvetõen emlegette, Sztálint például a köztörvényesek körében használatos kifejezéssel bandafõnök-nek mondva. Így azután hamarosan börtönbe került a már évek óta elbeszéléseket írogató tanár, aki nyolc év javító-nevelő munkatáborban letöltendő büntetést kapott. Több helyen dolgozott, építkezésen, kõmûvesként is, akusztikai laboratóriumban, öntödében. A korabeli szovjet világ pokolbugyraiban szerzett tapasztalatait több művében adta közre, az Archipelag GULag című műve – amely monumentális lágerszociológiának is felfogható – három kötetben jelent meg Párizsban 1973–1975-ben.

Magyarul A Gulag szigetcsoport címen adták ki az idõközben Nobel-díjjal kitüntetett író munkáját, amelynek címe révén új szó került a magyar nyelvhasználatba (és a világ számos nyelvébe is). A kötet címlapján GULAG olvasható...

A Szolzsenyicin-kötet címében rövidítésként szereplõ GULag a Glavnoje Upravlenyije Lagerej, azaz magyarul Lágerek Fõigazgatósága... A GULag-ot 1934-ben hozták létre a Belügyi Népbiztosság fõszerveként, maga a szovjet lágerrendszer már 1918 óta megvolt...

A Világirodalmi lexikonban az említett Archipelag GULag-on kívül magyar cím gyanánt GULAG szigetcsoport szerepel. A Magyar nagylexikon 1999-ben már tartalmaz GULAG címszót, s ebben a GULag alakot is közli. S így említi Szolzsenyicin mûvét: Gulag-szigetvilág. A Magyar értelmezõ kéziszótár új, átdolgozott kiadásában a címszó írásmódja: gulág.

A XX. század végén vált hazánkban országszerte ismeretessé a nagykanizsai Rózsás János, aki szintén túlélte a kényszermunkatábort, s kiadta róla emlékeit. Sõt: lexikont állított össze a rabtársakról: GULAG LEXIKON (Püski, Budapest, 2000). A cím így van írva, csupa nagybetûvel. A kötet készítője megmagyarázza a GULAG jelentését („Lágerek Állami fõigazgatósága”, 5. lap), s egyebek mellett ezt írja: „Téves szóhasználat, de már átment a köztudatba, amikor azt mondják, gulágokon raboskodott [...]” S elmondja a fentebb már említett tudnivalókat a szervezetről és a táborok helyéről. Egyébként Rózsás János ismerte Szolzsenyicint az egyik munkatáborból... A kötetben Rózsás János megadja nagykanizsai címét, telefonját, s önmagát mint „volt SCS 43-as Gulag rab”-ot jegyzi, vagyis a rövidítést nagy kezdőbetűvel írja, és kötőjel nélkül teszi hozzá a rab szót (9. lap). A könyv bevezetőjében nem egységes helyesírású a szó, az idézetteken kívül van még a szövegben „Gulag lexikon” (7. lap) és „GULAG LEXIKON” is (8. lap).

Máskülönben pedig nem is a gulag kiejtésmód él a köznyelvben, hanem a gulág...

Szolzsenyicin könyvének címe a „sziget, szigetcsoport” révén a GULag - GULAG - GULÁG - gulág szóhoz olyan járulékos ismeretet kapcsol, mintha az maga valamely földrajzi név volna... OsvátA. 2005. február 27., 17:44 (CET)Válasz

A 700 000 magyar elhurcoltra tudtok valamilyen forrást? Ezt én még sohasem hallottam. Az oldal alján levő egy szem hivatkozás pedig nem működik. --Adapa 2006. július 7., 00:01 (CEST)Válasz

A Terror Háza idevonatkozó nyomtatványában ez a szám szerepel.--Strapontin 2006. július 21., 16:08 (CEST)Válasz

Anderle Ádám: Che Guevara c. könyvében írja, hogy a Che által létrehozott táborok nem voltak GULAGok.

"Che volt a kubai munkatáborok szellemi szerzője és gyakorlati megalapítója, az első ilyen kényszermunkatábort Guanahacabibesben is ő hozta létre 1960-ban. Che Guevara célszerűbbnek látta munkatáborban dolgoztatni az embereket, mint börtönbe küldeni őket. Anderle Ádám szerint ezek a munkatáborok nem lettek alapjai egy kubai GULAG-nak [8]."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Che_Guevara

Anderle könyve valamilyen szentírás? A tények mást mutatnak: a kubai kommunista lágerrendszer alapítója személyesen Che Gyilkos Guevara, kubai népének egyik fú megrontója. Bármennyire is nem tetszik ez a Kuba Állambiztonság Magyar barátai Gittegyletnek. – maxval ^vita 2008. szeptember 30., 16:43 (CEST)Válasz

Tisztelettel kérem Che híveit és ellenségeit szíveskedjenek egy a kubai internáló tábor rendszert feldolgozó önálló cikket írni! Ez a cikk nem Kubáról, nem a kubai táborokról, hanem a Szovjetunióról pontosabban a (Главное управление исправительно-трудовых лагерей и колоний (ГУЛАГ)) GULAG-ról szól!

És a Gulagnak kizárólag Mongóliában volt a Szovjetunió területén kívül tábora a Transzmongol vasútvonal építésénél! Kubában nem! – Texaner ^vita 2008. szeptember 30., 20:01 (CEST)Válasz

A szövegben az áll "szovjet mintára", nézd meg! – maxval 2008. október 1., 07:13 (CEST)Válasz

Én megértem, hogy a Che-hívő félanalfabéta drogosoknak kellemetlen tény, hogy Kubában is voltak/vannak lágerek, s az pedig méginkább kellemetlen nekik, hogy az elsőt pont Che Gyilkos Guevara, az emberiségellenes bűnökkel alaposan gyanúsítható argentin terrorvezér hozta létre, de szerintem egy enciklopédikus cikkben mégsem lehet a legelső szempont a zavarodott elméjű, demokráciában élő és Kubába költözni nem akaró nyugat-európai és észak-amerikai szélsőbal érzékenysége... – maxval 2008. október 1., 07:18 (CEST)Válasz

Ez a cikk nem Kubáról és nem Che Guevara-ról szól! – Texaner ^vita 2008. október 1., 09:28 (CEST)Válasz

Ez igaz, viszont releváns infó, hogy ilyen mintára máshol is működtek/működnek ilyen táborok? Szerinted nem releváns? – maxval 2008. október 1., 09:41 (CEST)Válasz

Van rá forrás hogy erre a mintára hozták létre? Vagy ez csak olyan "kézenfekvő"? – Peyerk ^vita 2008. október 1., 15:32 (CEST)Válasz

Jó, értem, keresek hozzá linket. Semmi gond. – maxval 2008. október 1., 16:37 (CEST)Válasz

Eddig hivatkozások számában 1:0 Ide. Anderle Ádám történész, és publikált könyvben írta, amit írt. Tehát az a verzió lesz, ami annak megfelel.

– Math ^vita 2008. október 2., 13:08 (CEST)Válasz

Ha Maxval hoz egy ellentétes értelmű hivatkozást, akkor majd belekerül a cikkbe, hogy ez a kérdés vitatott, és a két forrás.

Ez a Wikipedia Maxval igazán megtanulhattad volna a szabályokat!

– Math ^vita 2008. október 2., 13:09 (CEST)Válasz

Maxval a te forrásodban az áll, hogy:

" Che set up the first forced labor camp, Guanahacabibes, in 1960. This camp was the precursor to the eventual systematic confinement, starting in 1965 "

Tehát a Guanahacabibes-ről nincs leírás. A "forced labor camp" nem = Gulag, ugyanis forced labor camp az USA-ban is volt.

1965-ben pedig akármit is csinált Castro, ahoz Che Guevarának nem sok köze volt, mert akkor már elhagyta Kubát.

– Math ^vita 2008. október 2., 13:16 (CEST)Válasz

Kubában nem történt változás a táborok rendszerében Che után, azaz a Che-féle szerinted szimpla munkatáborok nem mentek át semmilyen változáson, miután Che eltakarodott a fenébe Kubába és szerencsésen elhalálozott. Tehát a mai rendszert táborrendszert Ő ALAPÍTOTTA. Vagy te azt is tagadnád, hogy a mai Kubában vannak Gulág-típusú lágerek, ha jól értem? – maxval 2008. október 2., 13:24 (CEST)Válasz

Szerintem voltak változások. Anderle Ádámot hivatkoztam ennek alátámasztására. A te hivatkozásod ezt nem cáfolja. – Math ^vita 2008. október 2., 13:28 (CEST)Válasz

OK. Semmi gond, keresek én neked a hétvégén olyan hivatkozást, amire nem fogsz tudni semmit se mondani... :-) – maxval 2008. október 2., 14:29 (CEST)Válasz

ok. ez esetben fentebb leírtam, hogy azt kell írni, hogy vitatott, és hivatkozni mindkét véleményt. de ehhez kell, hog ylegyen olyan komoly forrás, és hoznod kell olyat.

olyan forrást kell hoznod, amely vagy (i) használja azt a kifejezést, hogy Gulag jellegű Che Guevara táborára, vagy arra az időszakra, vagy (ii) leírja, hogy ott törtléntek olyan dolgok, mint a Gulagon.

Anderle leírása szerint Che táborai vállalati középvezetőknek szóló tábor volt, akik ellent mondtak a felsőbb utasításnak, de opcionális volt. ha vállalták, akkor maradhattak. ha nem, akkor kirugták őket. tehát a táborok kb olyanok voltak, mint a mostani továbbképzések. természetesen kritizálhatóak azon az alapon, hogy nem szakmai, hanem politikai jellegűek voltak. tehát kb annyira voltak negatívumok, mint az egyetemeken a kötelező marcizmusleninizmus. de ez nem GULAG. ez jóval enyhébb dolog.

és mint említettem, munkatáborok az USAban is voltak a japánoknak. és még sok helyen voltak. a GULAG az ennél speciálisabb dolog.

– Math ^vita 2008. október 2., 15:56 (CEST)Válasz

Egyébként az angol szócikkben egyáltalán nincs szó Kubáról. – Math ^vita 2008. október 2., 15:57 (CEST)Válasz

A Math nevű szerkesztővel nem vitázom a továbbiakban, mivel bizonyította, hogy szalonképtelen ember. Na és szélsőséges emberellenes idológiák elvakult híveivel eleve nem szoktam szóba állni. Ugyanis veszélyes a disznókkal való birkózás, mert az ember bepiszkolódik, na és a disznónak meg örömöre szolgál. A többieknek írom tehát ezt. A "gulág" szó értelmezáse szerintem a fő kérdés. Ez a szovjet táborokat jelenti csak vagy minden hasonló tábort is? Ezt kellene eldönteni. Ha a szovjet táborokat jelenti csak, akkor természetesen Che Gyilkos Guevara nem gulágalapító, hiszen ez ebben az esetben fogalmi képtelenség. – maxval 2008. október 9., 07:12

(CEST)

A filozófiai vitákat nem a Wikipédián kell lefolytatni. Menjél fórumozni! A Wikipédiába a Gulaghoz Che Guevara akkor kerül, ha mondasz egy történészt, aki ezt állítja. És még akkor is oda kellene tenni, hogy vitatott, mivel Anderle Ádám kifejezetten az ellenkezőjét állította. Egyelőre 2:0 ide, mert az angolban is így van.

– Math ^vita 2008. október 9., 07:57 (CEST)Válasz

Máskor ne kezdj el olyan szerkesztői háborút, amiben nincs igazad! Szerkesztőként rossz híred lesz. Akkor se vesznek komolyan, ha véletlenül igazad van.

– Math ^vita 2008. október 9., 08:01 (CEST)Válasz

Szerintem ennek nincs sok értelme. Én még ott tartok, hogy várom Maxval forrását az állításaira. Minősítgetéssel ez nem helyettesíthető. – Peyerk ^vita 2008. október 10., 01:01 (CEST)Válasz

Nem felejtettem el, csak most nincs időm, remélem a jövő héten lesz több időm. – maxval 2008. október 10., 12:37 (CEST)Válasz

Érdekes,hogy azóta se hoztál hivatkozást.:)De a szád az nagy volt. – Math ^vita 2008. november 3., 09:54 (CET)Válasz

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyt megbeszélés. Kezdete: 2015. október 23. A megbeszélés archiválva van. Archívum: Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív195#Hova kerültek a magyar internáltak? Gulag vagy Gupvi?

A cikk szerint a Gupvi-ba. A cikkben Stark, 2008.-ként idézett tanulmány 34. oldala szerint a Gulagra. Melyik? Piraeus ^vita 2015. október 23., 00:20 (CEST)Válasz

Magyar köznevesül formája a gulág. Nyilván az orosz mozaikszóból ered, de csupa nagybetűs írása csak akkor indokolható, ha magáról az irányító szervezetről van szó. A sokféle forma a köznevesülése előtti bizonytalan előjáték eredménye. (L. Gulág Emlékbizottság)Voxfax ^vita 2015. október 23., 08:00 (CEST)Válasz

A GUPVI-hoz tartozó táborokba a rövidítés értelmezése alapján ernáltak kerültek, így a magyarok mind a két intézményben lehettek. E szerint: [2] hadifoglyok és [3] 425 549 magyar volt a GUPVI-táborokban, ebből meghalt 31 820. Értelemszerűen, a GUPVI nem a gulágok, az külön téma, hadifogolytábor. --Sepultura^P's.box 2015. október 23., 08:06 (CEST)Válasz

A cikkben idézett történész viszont pont azt állítja, hogy többnyire a gulag táborokba kerültek. Most akkor melyik forrásnak higgyünk? Piraeus ^vita 2015. október 23., 18:53 (CEST)Válasz

Hagyjuk rá. Kellene egy kis idő meg türelem megismerkedni ezzel a dologgal. Bízzunk meg benne, hogy ő komolyan vette és tudta mit ír le. Van egy könyv, Arhipelag GUPVI, talán megértem mi van benne. Ha úgy lesz, ide leírom. Sepultura^P's.box 2015. október 23., 19:19 (CEST)Válasz

Egy biztos a fenti számok kizárólag a hadifoglyokra vonatkoznak mivel a dokumentum dátuma 1945.06.27. (датировка документа: 27 июня 1945 г.) és ezeket a táborokat 1952-ben felszámolták. Természetesen voltak magyarok szép számban a gulágon is jóval 52 után is a fenti 425 549 felett.– Texaner ^vita 2015. október 23., 22:03 (CEST)Válasz

Ja és még annyi, hogy a második link egy elsődleges forrást takar. Egy 2010-ben titkosítás alól feloldott NKVD-s (orosz belügyminisztériumi) dokumentumot. Az első link egy osztrák újságíró cikke, ami még másodlagos forrásnak is csak fenntartásokkal fogadható el. – Texaner ^vita 2015. október 23., 22:16 (CEST)Válasz

Találtam egy cikket ahol nemzetiségek szerinti statisztikák szerepelnek és valóban a magyar kiemelten nem fordul elő. A magyarok az egyéb kategóriába estek ^[1] Ez azt támasztja alá, hogy a magyarok (a málenkij robotra elhurcoltak is) hadifogolytáborba kerültek a Gulágra csak kivételes esetben. (Ez tulajdonképpen érthető, a Gulágra elvben csak bírósági ítélettel kerültek emberek ellentétben a hadifoglyokkal.)

Национальность Численность 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 Русские 830491 820089 884574 833814 600146 403851 441723 303132 412509 Украинцы 181905 196283 189146 180148 114467 73832 85584 107550 180294 Белорусы 44785 49743 52064 45320 25461 15264 15479 24249 32242 Татары 24894 28232 28542 29116 17915 11933 14568 9049 11045 Узбеки 24499 26888 23154 26978 20129 8380 8426 5570 4777 Евреи 19758 21510 31132 23164 20230 15317 14433 10839 9530 Казахи 17123 20166 19185 19703 14888 11453 12321 7822 8115 Немцы 18572 18822 19120 19258 18486 19773 22478 18155 18738 Поляки 16860 16133 29457 14982 11339 8765 8306 13356 16137 Грузины 11723 12099 11109 11171 6960 5517 5446 4544 4609 Азербайджанцы N/A 10800 9996 8170 4584 2924 4338 3163 1495 Армяне 11064 10755 11302 10307 9300 6835 6903 5477 5728 Туркмены 9352 9411 9689 8548 6078 3113 2681 2007 2397 Латыши 4742 5400 4870 7204 5008 3856 3444 12302 11266 Башкиры 4874 5380 5560 4669 2414 1406 1579 905 1093 Таджики 4347 5377 4805 4896 3841 2194 1872 1335 1460 Китайцы 3161 4033 3025 5182 3848 2792 2879 2614 1888 Корейцы 2371 2800 2108 2403 1806 1257 1397 909 959 Финны c 1942 года вместе с карелами 2371 2750 2614 3547 2781 2220 1929 1758 2245 Эстонцы 2371 2720 278 6581 4556 2933 2880 9017 10241 Буряты 1581 2700 1937 2610 1859 1344 1382 1240 1247 Киргизы 2503 2688 2726 3537 2706 1437 1142 1034 894 Литовцы 1050 1344 1245 3074 3125 2048 1805 11361 15328 Афганцы 263 280 310 256 170 89 65 59 48 Румыны 395 270 329 1550 1040 857 815 840 978 Иранцы N/A 134 1107 1825 1176 772 678 501 558 Японцы 50 80 119 133 119 116 23 578 660 Монголы 35 70 58 64 37 22 49 20 49 Турки N/A N/A N/A 488 297 226 281 264 186 Прочие (egyéb) 76055 67451 148460 136898 79208 53068 50599 41247 29725 ИТОГО: 1317195 1344408 1500524 1415596 983974 663594 715505 600897 786441

Процент 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 63.050 % 61.000 % 58.951 % 58.902 % 60.992 % 60.858 % 61.736 % 50.447 % 52.453 % 13.810 % 14.600 % 12.605 % 12.726 % 11.633 % 11.126 % 11.961 % 17.898 % 22.925 % 3.400 % 3.700 % 3.470 % 3.201 % 2.588 % 2.300 % 2.163 % 4.035 % 4.100 % 1.890 % 2.100 % 1.902 % 2.057 % 1.821 % 1.798 % 2.036 % 1.506 % 1.404 % 1.860 % 2.000 % 1.543 % 1.906 % 2.046 % 1.263 % 1.178 % 0.927 % 0.607 % 1.500 % 1.600 % 2.075 % 1.636 % 2.056 % 2.308 % 2.017 % 1.804 % 1.212 % 1.300 % 1.500 % 1.279 % 1.392 % 1.513 % 1.726 % 1.722 % 1.302 % 1.032 % 1.410 % 1.400 % 1.274 % 1.360 % 1.879 % 2.980 % 3.142 % 3.021 % 2.383 % 1.280 % 1.200 % 1.963 % 1.058 % 1.152 % 1.321 % 1.161 % 2.223 % 2.052 % 0.890 % 0.900 % 0.740 % 0.789 % 0.707 % 0.831 % 0.761 % 0.756 % 0.586 % N/A 0.803 % 0.666 % 0.577 % 0.466 % 0.441 % 0.606 % 0.526 % 0.190 % 0.840 % 0.800 % 0.753 % 0.728 % 0.945 % 1.030 % 0.965 % 0.911 % 0.728 % 0.710 % 0.700 % 0.646 % 0.604 % 0.618 % 0.469 % 0.375 % 0.334 % 0.305 % 0.360 % 0.402 % 0.325 % 0.509 % 0.509 % 0.581 % 0.481 % 2.047 % 1.433 % 0.370 % 0.400 % 0.371 % 0.330 % 0.245 % 0.212 % 0.221 % 0.151 % 0.139 % 0.330 % 0.400 % 0.320 % 0.346 % 0.390 % 0.331 % 0.262 % 0.222 % 0.186 % 0.240 % 0.300 % 0.202 % 0.366 % 0.391 % 0.421 % 0.402 % 0.435 % 0.240 % 0.180 % 0.208 % 0.140 % 0.170 % 0.184 % 0.189 % 0.195 % 0.151 % 0.122 % 0.180 % 0.205 % 0.174 % 0.251 % 0.283 % 0.335 % 0.270 % 0.293 % 0.285 % 0.180 % 0.202 % 0.019 % 0.465 % 0.463 % 0.442 % 0.403 % 1.501 % 1.302 % 0.120 % 0.201 % 0.129 % 0.184 % 0.189 % 0.203 % 0.193 % 0.206 % 0.159 % 0.190 % 0.200 % 0.182 % 0.250 % 0.275 % 0.217 % 0.160 % 0.172 % 0.114 % 0.080 % 0.100 % 0.083 % 0.217 % 0.318 % 0.309 % 0.252 % 1.891 % 1.949 % 0.020 % 0.021 % 0.021 % 0.018 % 0.017 % 0.013 % 0.009 % 0.010 % 0.006 % 0.030 % 0.020 % 0.022 % 0.109 % 0.106 % 0.129 % 0.114 % 0.140 % 0.124 % N/A 0.010 % 0.074 % 0.129 % 0.120 % 0.116 % 0.095 % 0.083 % 0.071 % 0.004 % 0.006 % 0.008 % 0.009 % 0.012 % 0.017 % 0.003 % 0.096 % 0.084 % 0.003 % 0.005 % 0.004 % 0.005 % 0.004 % 0.003 % 0.007 % 0.003 % 0.006 % N/A N/A N/A 0.034 % 0.030 % 0.034 % 0.039 % 0.044 % 0.024 % 5,774 % 5.017 % 9.894 % 9.671 % 8.050 % 7.997 % 7.072 % 6.864 % 3.780 % 100,000 % 100.000 % 100.000 % 100.000 % 100.000 % 100.000 % 100.000 % 100.000 % 100.000 %

– Texaner ^vita 2015. október 23., 23:02 (CEST)Válasz

A Málenkij Robot Emlékbizottság honlapján vagy egy grafika, ami jól szemlélteti a lágerek rendszerét: http://www.malenkijrobot.hu/index.php/a-lagerek-rendszere – Rlevente ^üzenet 2015. október 24., 10:11 (CEST)Válasz

Az a grafika a legegyszerűbb és legjobb válasz a kérdésre. A magyarok nagy többsége, – hadifoglyok és málenykij robotosok – a GUVPI táboraiba került, de volt egy kisebbség – politikai elítéltek és/vagy emigránsok – ők a GULAG-táborokban voltak. Ha pontosabb számok kellenek fellelhető a Сидоров Сергей Григорьевич Венгерские военнопленные и интернированные в СССР. 1941-1955 PDF-fájl. Ebben benne van a GUVPI-táborokba került hadifoglyok és magyarországi internáltak száma. Sepultura^P's.box 2015. október 24., 18:59 (CEST)Válasz

@Rlevente: Ez a grafika nekem is nagyon tetszik. Pártolom, a januári ötletedet, hogy az egyesület nevében vegyük fel az emlékbizottsággal a kapcsolatot. Közzé tehetnének a Wikipédia segítségével fotókat, dokumentumokat, hasonló infografikákat, ha nincs ellene különösebb érvük. Írjuk ki azt a véleménykérést, amit Andrew69. javasolt! Nekünk ezek égetően hiányoznak, nekik meg talán hasznos lenne, a egy jól megválasztott licenc alatt terjednének. Piraeus ^vita 2015. október 25., 20:09 (CET)Válasz

@Texaner: Köszönöm! Irtó jók ezek a források, de az én oroszul nem beszélek: nem tudom őket bedolgozni, itt a kompetenciám határa. Ha te vagy bárki aki oroszul beszél bedolgozná őket, az nagyon sokat dobna a cikk(ek)en. Fentebb az egyik hozzászólásodban említesz két linket („Ja és még annyi, hogy a második link egy elsődleges forrást takar....”) de nem tudom beazonosítani, hogy melyik két forrásra utalsz. Piraeus ^vita 2015. október 25., 20:09 (CET)Válasz

@Piraeus: A [3] jelű a második ami elsődleges forrás.--Texaner ^vita 2015. október 25., 21:54 (CET)Válasz

Ja! OK, értem, köszi. Piraeus ^vita 2015. október 25., 22:06 (CET)Válasz

A történészi konszenzus szerint a Gulag táboraiban összesen mintegy 18 millió ember fordult meg, és közülük valamivel több mint 1 millió halt meg ott. Az utóbbi szám mintegy másfélszerese jön ki, ha a szabadulásuk után nem sokkal a fogvatartásnak betudhatóan elhunytakat is hozzáveszik (általános gyakorlat volt a súlyos betegek és sérültek szabadon bocsátása). Néhány történész próbálkozott azok számbavételével, akiknek a táborokban raboskodás miatt megrövidült az életük. Nyilván itt a módszertan már kérdéses lehet, mindenesetre az így készült legmagasabb becslések is 6 millió főig jutottak. Ezek az adatok alapvetően ełntmondanak annak a képnek, ami megsemmisítő-táborokként mutatná be a Gulag rendszerét.

Érdekes, hogy a számok nagyjából ismertek voltak már az 50-es és 60-as években is nyugaton, csak nem akarták elhinni őket. A hidegháborús korszak valamennyi adata úgy született, hogy az ismert számokat "szakértői becsléssel" felszorozták a sokszorosukra, így megbecsülve a titkolózás és a szovjetek szándékos hamisításainak hatását.

Csakhogy a szmolenszki archívum adatai, amelyekből a legtöbben kiindultak, belső és szigorúan titkos adatok voltak, amikben alig lehetett szándékos torzítás. Emiatt paradox módon Szolzsenyicin sokkal kevesebb valódi forrásra támaszkodhatott, mint a nyugati kutatók, az utóbbiak mégis legtöbbször az előbbit hivatkozták a becsléseik során.

Mindenestre 20 millió halott biztos nem lehetett, mert nem is volt ennyi rab.

Peyerk ^vita 2019. február 17., 10:12 (CET)Válasz

Ezek a számok egy bekezdéssel feljebb megtalálhatók! Elsődleges forrás pedig:^[2] Texaner ^vita 2019. február 17., 10:43 (CET)Válasz

Tisztelt szerkeztő!

Sajnálattal látom, hogy az Örök tél a GULAG-ot megjelenítő filmek között szerepel. Ez sajnos súlyos hiba, leginkább azért, mert már így is mind a média, mind pedig a politika a GUPVI-val kapcsolatos adatokat beteszi, a GULAG alá, összevonja vele. Pl. 700.000fő GULAG fogolyról beszélnek, holott ebből "csak" max. 100.000 fő volt a GULAG-on, a többi a GUPVI lagerekbe. Azt mondják a GUPVI lágerekbe hadifoglyok és ártatlanul elhurcolt civilek voltak, holott ők 1-2 kivételtől a GUPVI lágerekben voltak, a GULAG-on pedig politikai búnősnek ítéltek és köztörvényesek voltak. Vissza térve az Örök télre, egyáltalán nem a GULAG-ról szól, hanem Havasi János édesanyjának története, akit GUPVI táborba vittek a Donyeck medencébe. Ezért súlyos hiba ezt ide betenni. Ne keverjük már a kettőt! Van GULAG és GUPVI, így is nehéz megértetni hogy a kettő más, és ne keverjék (mossák) össze az adatokat! Ha az oldal a GULAG-ról szól, csak az azzal kapcsolatos számok, adatok, hivatkozások jelenjenek meg! Attól nem lesz szörnyűbb mint volt, hogy hozzácsapjuk a GUPVI adatokat is.

Üdvözlettel

Szorrené M. Nóra – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.133.194.165 (vitalap | szerkesztései) 2020. május 15., 08:15‎

Látom a film a "Gulag" kategóriában szerepel, valószínűleg azért, mert "GUPVI" kategória nincs létrehozva.

Egyébként az Örök tél szócikk első mondata korrektül leírja:

Az Örök tél egy 2017-ben készült magyar történelmi filmdráma, mely a második világháború végén Magyarországot megszálló szovjetek által málenkij robotra, az Ukrajna területén lévő GUPVI (...) lágerekbe kollektív büntetésként elhurcolt több százezer, hazatérésük után némaságra ítélt magyar áldozatnak állít emléket.

misibacsi*^üzenet 2020. május 15., 14:46 (CEST)Válasz

Megkérdeztem a többi szerkesztőt, és ezt a választ kaptam:

A magyar közvélemény nem ismeri a GUPVI-t (nem tudja megkülönböztetni a GULAG-tól), a megtalálást legjobban segítő kategória vagy a GULAG, vagy a málenkij robot.

misibacsi*^üzenet 2020. május 18., 11:48 (CEST)Válasz

1. ↑ Земсков В. Н.: ГУЛаг (историко-социологический аспект). Социологические исследования, 1991 (Hozzáférés: 2015. október 21.)
2. ↑ Memorial