Uzdolje
| Uzdolje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Biskupija |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22312 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 162 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 272 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 56′ 18″, k. h. 16° 11′ 46″43.938424°N 16.196201°EKoordináták: é. sz. 43° 56′ 18″, k. h. 16° 11′ 46″43.938424°N 16.196201°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uzdolje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Uzdolje falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Biskupijához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Knintől 12 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re délre, Dalmácia északi-középső részén, a 33-as számú főut mentén fekszik. Területén halad át a Zágrábról Splitre menő vasútvonal is.
Története
[szerkesztés]A település már a 9. században lakott volt. Erről tanúskodnak a Szent János templom romjai, melyek a pravoszláv temető északi részében találhatók. Itt találták azt a 895-ből származó kőtöredéket, amely Mutimir fejedelemnek a templom javára tett adományáról emlékezik meg. Az oltár előépítményének háromszög alakú, kereszttel, madarakkal és növényi ornamentikával díszített oromzatán található a fejedelem neve.[2] A latin nyelvű felirat szövege:„(h)IC BENE CO(m)P(o)S(u)IT OPUS PRINCEPS NA(m)Q(ue) MUNCYMIR +895.” A töredéket ma a spliti régészeti múzeumban őrzik.[3] A település neve a középkorban „Vzdolye, Vsdoglie, Ozdolya, Usdolia, Susdoglie” alakban fordul elő a különböző forrásokban. A templomot 1458-ban újították meg. A szerbek bevándorlása már a 15. században megkezdődött, de a legnagyobb méreteket 1521 és 1527 között öltötte. A török 1522-ben szállta meg ezt a területet. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezt újabb nagy méretű bevándorlás követte. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 725, 1910-ben 773 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 226 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 725 | 717 | 646 | 729 | 762 | 773 | 762 | 984 | 1.067 | 1.141 | 1.131 | 1.011 | 942 | 767 | 214 | 226 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A 9. századi Szent János templom[6] alapfalai a pravoszláv temető északi részében találhatók. A régészeti lelőhely a Knin-Split vasút mellett, egy alacsonyabb dombon található. A feltárt templom egy kisebb, egyhajós épület, szabályos tájolással, félköríves apszissal, mely megegyezik a templomhajó fesztávolságának szélességével. A külső falakat mindkét oldalon három támpillér erősíti. A templomban számos koraromán kőbútor maradványa található, amelyek közül a legjelentősebb az oltár oromfala és achitrávja a bevésett felirattal Muntimir fejedelem 895-ös adományáról. A leletek és a középkori dokumentumok szerint a templom a középkori Szent János-templommal azonosíthatók. A Mutimir fejedelem nevét tartalmazó kőtöredéket ma a spliti régészeti múzeumban őrzik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Akademija-art.hr:Muncimir (Mutimir) posljednji je hrvatski knez. Archiválva 2015. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ Mhas-split.hr:Uzdolje, churh of St. John (angolul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-0617-1971.
További információk
[szerkesztés]- Knin város hivatalos oldala (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Knin város információs portálja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
