Weiz

Weiz
Weiz címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Weizi járás
Irányítószám	8160
Körzethívószám	03172
Forgalmi rendszám	WZ
Testvérvárosok	Lista Offenburg
Népesség
Teljes népesség	11 627 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	477 m
Terület	17,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 13′ 08″, k. h. 15° 37′ 31″47.218888888889, 15.62527777777847.218889°N 15.625278°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 08″, k. h. 15° 37′ 31″47.218888888889, 15.62527777777847.218889°N 15.625278°E
Weiz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Weiz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Weiz osztrák város, Stájerország Weizi járásának központja. 2018 januárjában 11627 lakosa volt.

Weiz a kelet-stájerországi régióban fekszik, a Weizbach (a Rába mellékfolyója) mentén, kb. 25 km-re északkeletre Graztól. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Büchl (277 lakos 2018-ban), Farcha (97), Krottendorf (871), Nöstl (292), Preding (768), Regerstätten (101) és Weiz (9221).

A környező önkormányzatok: északra Thannhausen, délkeletre Sankt Ruprecht an der Raab, délnyugatra Mitterdorf an der Raab, nyugatra Mortantsch, északnyugatra Naas.

Weiz várát 1130 körül építette II. Liutolt von St. Dionysen-Waldstein. A vár 1147-ben szerepel először a dokumentumokban, uradalmához ekkor már egy malom és egy fogadó is tartozott. 1188-ban először szerepel egy oklevélben a Szt. Tamás-bazilika és Weiz ("Widis") település, amelyet feltehetően III. Liutold alapított 1173-ban, mint mezővárost. 1288-ban akkori tulajdonosa mind Weizet, mind Gutenberg várát 1200 ezüstmárkáért eladta a Stubenbergeknek; a város egészen 1848-ig a család birtokában maradt. Weiz első névről ismert tisztviselője az 1330-ban említett Rapot bíró. A mezőváros ekkor saját űrmértéket használt, a weizi mérőt (metz). 1435-ben már vashámor működött a településen. 1499-ben a város megszerezte Freienberg am Kulm falut, melynek jövedelmeit a templom javára fordították. 1556-ban a Szt. Tamás-templomot megerődítették (ún. Tabor-rá alakították), hogy támadás esetén a polgárok ide menekülhessenek.

1560-ban I. Ferdinánd császár címert adományozott Weiznek; a címer a erődtemplomot ábrázolta, amelyet azonban 1580 körül protestáns templommá alakítottak át. 1600-ban az ellenreformáció során a weizi polgárokat visszatérítették a katolikus egyházba és a templomot is újraszentelték.

1757-ben lerakták az új, barokk templom alapkövét a Weizbergen; az épületet 1776-ban szentelték fel. 1783-ban a város megvásárolta Radmannsdorf kastélyét a thannhauseni uradalomtól.

1850-ben megalakult a helyi önkormányzat és Weiz ekkor vált járási központtá. 1869-ben megnyílt a helyi takarékbank, 1872-ben tűzoltóegylet alakult. 1884-ben elkészült a mezővárostól északra fekvő Weiz-szurdokon átvezető út, amely fontos szállítási útvonalat nyitott meg. 1892-ben Franz Pichler Weizben építette meg a Monarchia első, 80 kW-ot kibocsátó, többfázisú vízierőművét. 1932-ben Weizet városi státuszra emelték.

A második világháborúban 1944. október 11-én bombatámadás érte a várost, amelynek 19 halálos áldozata volt. A háború végén előbb szovjet, majd 1945 júliusától brit katonák szállták meg Weizet.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Krottendorf községet a városhoz csatolták.

A város népességének változása:

A weizi önkormányzat területén 2018 januárjában 11627 fő élt. A lakosságszám 1869 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 90,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 81,6%-a római katolikusnak, 3,3% evangélikusnak, 1,4% ortodoxnak, 2,2% mohamedánnak, 9,9% pedig pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 26 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 1,1%-kal.

• a Canterburyi Szent Tamásnak szentelt Tabor-templom a 14. században épült, 1644-ben barokk stílusban kibővítették.
• A Weizbergen álló barokk Szűz Mária-bazilika egy 80 m magas dombon áll. A mai épületet 1757-ben kezdték építeni
• a modern Művészetek Háza (Kunsthaus Weiz) 2005-ben épült
• a 2001-es tartományi kiállításra készített, futurisztikus, napenergiával működő Gemini-ház.
• a Radmannsdorf-kastély 1550 körül épült reneszánsz stílusban. Ma a járásbíróság székhelye.
• a Feistritztalbahn keskenyvágányú nosztalgiavasút
• kovácsmúzeum
• helyi gasztronómiai különlegesség a mulbratl (három hétig fűszerekkel pácolt és bükkfán füstölt sertéskaraj) és a weizi almás trüffel (almapálinka ízesítésű csokoládégolyó)

• Ajka, Magyarország
• Offenburg, Németország
• Grodzisk Mazowiecki, Lengyelország

• A település honlapja
• 61766 – Weiz. Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Weiz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.