Pozsony Ferenc

Pozsony Ferenc
Horváth László felvétele
Született	1955. április 16. (69 éves) Zabola
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	néprajzkutató
Iskolái	Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1981) Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1997, doktorátus, etnológia)
Kitüntetései	Jankó János-díj (1989)[1] Bányai János-díj (1998)[2] Györffy István-emlékérem (2003)[3] A Csángó Kultúráért díj (2004)[2] a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2011)[2] Arany János-díj a Tudományos Kutatásért (2019)[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Pozsony Ferenc (Zabola, 1955. április 16. –) erdélyi magyar néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Középiskoláit a kovásznai líceumban végezte (1974), már középiskolás diákként bekapcsolódott az iskola MI c. diáklapjának szerkesztésébe. Majd kétévi sorkatonai szolgálat után 1981-ben szerzett magyar szakos tanári diplomát a Babeș-Bolyai Egyetemen. Ugyanott nyerte el az etnológiai tudományok doktora címet is (1997). Az 1976–77-es tanévben helyettes tanár szülőfaluja általános iskolájában; 1981-től Kézdivásárhelyen általános iskolai, majd 1982–90 között középiskolai tanár az Ipari Líceumban. 1990-től a Babeș-Bolyai Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke keretében a néprajz szakon egyetemi adjunktus, 1998-tól docens, Erdély társadalomnéprajza, együtt élő népeinek kultúrája, a népszokások és együttélési modellek vizsgálata tárgykörökből tartja előadásait. 1994-ben Miskolcon, 1995-től évente Debrecenben, 1997-ben Szegeden vendégtanár. Ugyanakkor az egyetem magyar tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság keretében Keszeg Vilmossal közösen egy új néprajzos kutatónemzedéket indított útjára.

Egyetemi évei alatt a Visszhang diákrádióban elhangzó néprajzi műsorok szerkesztője; a Filológiai Kar néprajzi tudományos diákkörének egyik megteremtője. Általános iskolai tanárként tájházat alapított szülőfalujában, majd időszakos kiállításokat rendezett a moldvai csángók viselete (1989), illetve lakáskultúrája (1992) tárgykörből a Csernátoni Múzeumban.

Első szaktanulmányát A hajdúkkal induló lány balladájának újabb változatai címmel 1980-ban közölte. A hetvenes években a háromszéki népi kerámia és a háromszéki népballadák kutatása kötötte le, jelezve, hogy mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területén nem csak új anyag feltárására, de egy új, modern szemlélet érvényesítésére is törekszik. Ez tükröződik első kötete, a Feketeügy-vidéki népballadákat tartalmazó Álomvíz martján (1984) anyagában és bevezető tanulmányában s a Művelődés Vadrózsa rovatában megjelent részközléseiben éppúgy, mint olyan tanulmányaiban, mint a Természetközpontú világ (TETT 1987/2).

1995-ben megjelent újabb kötete (Szeret vize martján. Kolozsvár 1995 – A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára 2.) a klézsei Lőrinc Györgyné Hodorog Lucától gyűjtött moldvai csángómagyar népköltészeti kincs sajtó alá rendezése, amellyel összefüggésben több tanulmányában tárja fel a moldvai és gyimesi csángók szokásvilágát (Gyertyános – egy Gyimesből kirajzott település. Honismeret 1990/5-6; Lakodalom a moldvai Klézsén. Művelődés 1992/12; Újesztendőhöz kapcsolódó szokások a moldvai csángóknál. Néprajzi Látóhatár 1994/1-2; A moldvai csángók identitásának összetevőiről. Magyarságkutatás 1996); a Kriza János Néprajzi Társaság 5. Évkönyvében (Kolozsvár 1997) a moldvai csángók újesztendei szokásairól, vallásos tárgyairól, a látomásnak a népi tudatban játszott szerepéről közölt tanulmányokat.

A nyolcvanas évekre nyúlnak vissza az erdélyi szászokkal kapcsolatos néprajzi kutatásai is: a sónai szászok esővarázslási és csurgóújítási szokásairól először a Művelődésben (1991/1) közölt tanulmányt, majd ugyanott a szászok közt élő karácsonyi (1994/12), illetve farsangi (1995/2) szokásokról. Doktori disszertációjában az erdélyi magyar jelesnapi szokásokat ért szász hatást vizsgálta (Kötetben: Szól a kakas már. Csíkszereda 1998), s önálló kötetet jelentetett meg Az erdélyi szászok jelesnapi szokásai címmel (Csíkszereda 1998. ugyanaz németül: Festbrauche der siebenbürger Sachsen. ugyanott 1999).

A népi együttélés társadalomnéprajzi összefüggéseinek témaköréhez tartoznak az erdélyi cigánysággal kapcsolatos kutatásai is (A háromszéki magyarajkú cigányok vallásos hitélete. In: Cigány néprajzi tanulmányok. I. Budapest 1993; Változások az erdélyi cigánytársadalom életében. Keresztény Szó 1997/4).

Említett önálló kötetei mellett tanulmányai jelentek meg magyar, német, román és angol nyelven a következő gyűjteményes kötetekben: Buletinul Științific al Societății Cercurilor Studențești de Etnografie și Folclor (Nagybánya 1981); Népismereti Dolgozatok. 1985; Népi vallásosság a Kárpát-medencében. I. Veszprém 1991; Népi vallásosság a Kárpát-medencében. II. Veszprém-Debrecen 1997; A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Budapest 1991; Kultúra és tradíció. Miskolc 1992; Moldovának szép tájaind születtem. Jászberény 1993; Cigány néprajzi tanulmányok. Budapest 1993; Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Szentendre 1994; Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai. Békéscsaba-Budapest 1995; Magyarságkutatás 1995-96. Budapest 1996; Európából Európába. Budapest 1997; Csángó sorskérdések. Budapest 1997; Eksztázis, álom, látomás. Budapest-Pécs 1998; Művelődés a művelődés szolgálatában. Kolozsvár 1998; Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. Gödöllő 1998. – Forschungen zur Volks- und Landeskunde. Band 38. Nagyszeben 1995/1-2; Modele de conviețuire în Ardeal. Kolozsvár 1999; Conferința națională de bilingvism. 1999; European Tradition and Experiences. Kolozsvár 1999; Modele de conviețuire în Europa Centrală și de Est. Arad 2000; The Minorities at the Turn of Millenium. Budapest 2000.

Társszerzője az Együttélési modellek Erdélyben (Kolozsvár 1999) című kötetnek és a Magyar népi kultúra című kétkötetes egyetemi tankönyvnek (Kolozsvár 2000, 2001). Társszerkesztője a Fiatalok vasárnapja Európában c. kötetnek (Keszeg Vilmossal és Tötszegi Teklával, Kolozsvár, 2009. Kriza Könyvek 35).

Alapító elnöke, majd 2012-től tiszteletbeli elnöke a Kriza János Néprajzi Társaságnak; tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde társaságnak (Gundelsheim-Heidelberg), 1996-tól választmányi tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

• Álomvíz martján. Feketeügy vidéki magyar népballadák; gyűjt. bev., jegyz. Pozsony Ferenc; Kriterion, Bukarest, 1984
• Szeret vize martján. Moldvai csángómagyar népköltészet; a klézsei Lőrinc Györgyné Hodorog Lucától gyűjt., bev., jegyz. Pozsony Ferenc, dallamok sajtó alá rend. Török Csorja Viola; Asociaţia Etnografică Kriza János, Kolozsvár, 1994 (Kriza János Társaság könyvtára)
• Az erdélyi szászok jeles napi szokásai; Pro-Print, Csíkszereda, 1997 (Krónika könyvek)
• Faragó József bibliográfiája; szerk. Borbély Éva, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998
• Szól a kakas már. Szász hatás az erdélyi magyar jeles napi szokásokban; Pro-Print, Csíkszereda, 1998 (Krónika könyvek)
• Csángósors. Moldvai csángók a változó időkben; szerk. Pozsony Ferenc; Teleki László Alapítvány, Bp., 1999 (A magyarságkutatás könyvtára)
• Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára; szerk. Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, Pozsony Ferenc; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1999
• Népzenei tanulmányok. A Torockón 1997. október 25-25-én szervezett népzenei találkozó előadásai; szerk. Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999 (Kriza könyvek)
• "Adok nektek aranyvesszőt...". Dolgozatok erdélyi és moldvai népszokásokról; Pro-Print, Csíkszereda, 2000
• Ceangăii din Moldova; románra ford. Horaţiu Iuliu Kozák; Asociaţia Etnografică Kriza János, Kolozsvár, 2002
• Zabola; szerk. Botlik József; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
• Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban; szerk. Kinda István, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005
• A moldvai csángó magyarok; Gondolat–Európai Folklór Intézet, Bp., 2005 (Örökség)
• Erdélyi népszokások. Egyetemi jegyzet; Kriza János Néprajzi Társaság–BBTE, Kolozsvár, 2006 (Néprajzi egyetemi jegyzetek)
• A moldvai csángók bibliográfiája; szerk. Ilyés Sándor, Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006
• The Hungarian Csángó of Moldova (A moldvai csángó magyarok); angolra ford. Peter Csermely; Corvinus Publishing, Buffalo–Toronto, 2006
• Lokalitások, határok, találkozások. Tanulmányok erdélyi cigány közösségekről; szerk. Ilyés Sándor, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007
• Orbaiszék változó társadalma és kultúrája; szerk. Kinda István, Pozsony Ferenc; Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszentgyörgy, 2007 (A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum kiadványai)
• Lokális és transznacionális csángó életvilágok; szerk. Ilyés Sándor, Peti Lehel, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2008 (angolul is megjelent)
• Népi mesterségek Háromszéken. A BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén tanuló, Pozsony Ferenc által irányított egyetemisták és doktorandusok terepkutatásaiból, dolgozataiból; szerk. és bev. Pozsony Ferenc; Kovászna Megyei Művelődési Központ–Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2008
• Erdély népei. Szászok, örmények, székely szombatosok, cigányok. Egyetemi jegyzet; Kriza János Néprajzi Társaság–BBTE, Kolozsvár, 2009 (Néprajzi egyetemi jegyzetek)
• A fiatalok vasárnapja Európában; szerk. Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc, Tötszegi Tekla; BBTE Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék–Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2009 (Kriza könyvek)
• Moldvai csángók, 1990–2010; szerk. Ilyés Sándor, Peti Lehel, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2010
• Oktatás, kutatás, intézmények Kolozsvárt; szerk. Czégényi Dóra, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2010
• Pozsony Ferenc–Kinda István: A Csángó Néprajzi Múzeum kandallócsempe gyűjteménye; Csángó Néprajzi Múzeum–Kriza János Néprajzi Társaság, Zabola–Kolozsvár, 2011
• Páva. Tanulmányok egy orbaiszéki faluról; szerk. Jakab Albert Zsolt, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság–Csángó Néprajzi Múzeum, Kolozsvár–Zabola, 2011 (A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum kiadványai)
• Zabola. Egy polgárosult orbaiszéki falu kulturális öröksége; Háromszék Vármegye, Sepsiszentgyörgy, 2012 (Székelyföld települései)
• Háromszéki ünnepek. Dolgozatok háromszéki népszokásokról; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2015
• Hantz Péter–Pozsony Ferenc–Füreder Balázs: Kürtőskalács. A világ minden táján ismert székely-magyar sütemény; Háromszék Vármegye, Sepsiszentgyörgy, 2015

• 1989 – Jankó János Díj (Magyar Néprajzi Társaság, Budapest)
• 1997 – Magyar Néprajzi Társaság Külföldi Tiszteleti Tagja (Budapest)
• 1998 – Bányai János Díj (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Kolozsvár)
• 2002 – Györffy István Díj (Magyar Néprajzi Társaság, Budapest)
• 2004 – Csángó Kultúráért Díj (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest)
• 2011 – A Köztársaság Elnökének Érdemérme^[4]

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  
• Pozsony Ferenc adatlapja a Transindex adatbankjában (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 23.)

• Csángó Néprajzi Múzeum
• Magyar néprajzkutatók listája
• Népköltészet Erdélyben
• Néprajzi irodalom Erdélyben
• Aranykapu. Tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére; szerk. Jakab Albert Zsolt, Kinda István; Kriza János Néprajzi Társaság–Szabadtéri Néprajzi Múzeum–Székely Nemzeti Múzeum; Kolozsvár–Szentendre–Sepsiszentgyörgy, 2015