Szent György Lovagrend
| Szent György Lovagrend | |
 | |
| Megalakulás dátuma | 1326. |
| Típus |
|
| Alapító | Károly Róbert |
A Szent György Lovagrend magyarországi alapítású és a legrégebbi világi lovagrendnek tekintik, hiszen a korábban alakultak mind egyházi alapokon jöttek létre.
1326. április 24-én, Szent György napján Károly Róbert király Boleszló esztergomi érsek és a magyar püspöki kar jelenlétében hozta nyilvánosságra a rend statútumát Visegrádban, azonban egyes kutatók szerint a rendet három évvel korábban alapították. A lovagok világi és egyházi szolgálatokat egyaránt elláttak. Egyházi feladatukból fakadt a kereszténység védelme, az ünnepek fényének biztosítása, a gyöngék, a szegények és az elesettek védelme, támogatása. Ők óvták a király és az udvartartás szereplőinek biztonságát, őrizték az 1323-ban a visegrádi fellegvárba szállított Szent Koronát, emellett lovagi tornákon ők adták a király kíséretét és a szabályok ellenőrzése is a feladatukat képezte.
„A Szent György vitézek rendjének szabályai” szerint a társaságnak egyszerre 50 tagja lehetett. Vitézei fekete, térdig érő, csuklyás posztó köpenyt viseltek, a köpeny belsejébe írták jelmondatukat: „Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben”.[1]
A rend alkotmányát 1990-ben régi szellemben, de a 20. század végi követelményeknek megfelelően felújították. A lovagrend több területen tevékenykedik: hagyományápolás, ezen belül a történelmi évfordulók megünneplése, a középkori kutatások elősegítése és publikálása; oktatás, tudományos összejövetelek szervezése; lelki gondozás; adományok és segélyek gyűjtése.
A Szent György Lovagrend jogállása
[szerkesztés]
A Szent György Lovagrend mind a kánonjog, mind a világi jog alapján jogszerűen lett megalapítva és törvényes fennállása soha nem szűnt meg. A kommunista rendszerbeli nyugvásából 1990-ben – történészek és régészek elhatározásából – szerveződött újjá. Rendi alkotmányát a régi szellemben, de a 20. század végi követelményeknek megfelelően újraalkották. A lovaggá ütés szertartását előzetes szentmise után – ünnepélyes keretek között – a visegrádi királyi palota lovagtermében végzik az 1326-os alapítás helyén. 1996-ban közhasznú szervezetté nyilvánították.
A lovagrend a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromba vett védjegyei: a Szent György Lovagrend szóösszetétel, a rend színes ábrás címere, annak hét betűvel jelzett jelmondata, színes ábrás insigniája. Elsőbbségének dátuma: 2001. március 28. A Szent György Lovagrendhez kapcsolódó kizárólagos jogokat a lovagrend magisztrátusa gyakorolja. Ez az alapítás helyével egyezik meg. Ezzel a lovagrend Visegrád ezeréves történelmi örökségének organikus és elidegeníthetetlen részének tekinthető.
A lovagrend szervezeti felépítését, tevékenységi körét a Rendi Alkotmány és a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalmazza. Napjainkban több lovagrend is viseli Szent György nevét.
-
A rend alapító levelének szövege
-
A rend alapító levelének fordítása
Szent György lovagrend alapító tagjai (1326. április 24)[3]
[szerkesztés]
|
|
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Besnyő 1979 198. oldal
- ↑ A Szent György-rend alapítólevele, mnl.gov.hu
- ↑ A Szent György Lovagrend rövid története[halott link]
Források
[szerkesztés]- Szent György Lovagrend. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
- ↑ Besnyő 1979: szerk.: Dr. Besnyő Károly: A Magyar Népköztársaság kitüntetései, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (1979). ISBN 963 220 641 X
További információk
[szerkesztés]- Collegium Christi, Ritterorden des hl. Georg (német nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 21.)
- Szent György.lap.hu – linkgyűjtemény
- Knoll Gyula: Lovagok a keresztes háborúkban. A Szent György Lovagrend Visegrádon; Agenda Natura Kft., Veszprém, 2010 ISBN 978-963-9849-09-9
- Szent György Lovagrend a Felvidéken. Szent György Lovagrend XVIII. Nyári Egyeteme összegyűjtött előadások, Alsóbodok, 2011; szerk. Csámpai Ottó, Tellér Tivadarné; Heraldika, Bp., 2014
- A Szent György Lovagrend XXV éve, I. Károly által történt megalapítása. A 2013. évben Visegrádon rendezett XX. Jubileumi Nyári Egyetem összegyűjtött előadásai; szerk. Bárdos István; Szent György Lovagrend, Visegrád, 2017
- Fügedi, Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok (Counts, Barons and Petty Kings); Magvető Könyvkiadó, 1986, Budapest; ISBN 963-14-0582-6
- Kristó, Gyula (szerk.): Korai Magyar Történeti Lexikon – 9-14. század; Akadémiai Kiadó, 1994, Budapest; ISBN 963-05-6722-9
- Cseke, László: Visegrád ezer éve. Almanach. Kiadta: Visegrád város önkormányzata, 2009, Visegrád; ISBN 978-963-06-9989-1