Standard képződési entalpia

A standard képződési entalpia (jelölése: Δ_fH^⊖) egy vegyület referenciaállapotú elemeiből való képződésének standard reakcióentalpiája^{[* 1]}. A referenciaállapotú elemek standard képződési entalpiája definíció szerint nulla. Mértékegysége a joule (J).

Általában egy mól anyagra vonatkoztatva használják, ennek a mennyiségnek a pontos megnevezése standard moláris képződési entalpia, mértékegysége J/mol. Értékét legtöbbször arra az állapotra adják meg, amelyen az adott anyag átlagos környezeti feltételek közt előfordul.

Példaképpen a nátrium-klorid képződése a következő lépésekből tevődik össze.

Na_(s) + (1/2)Cl_2(g) → NaCl_(s)

1. A nátrium atomokra bomlásának hőmennyisége
2. A nátrium egyszeres ionizációja (a légnemű nátriumra vonatkoztatva)
3. A klórnak atomokra bomlásának hőmennyisége
4. A klóratomok affinitásának hőmennyisége
5. A termék kristályosodásának hőmennyisége (a kristályrács kötéseinek energiája)

A pozitív és negatív hőmennyiségek előjeles összege a képződéshő.

A kémiai elemek legstabilabb állapotában a képződéshő értéke nulla. Ez az érték a jód esetében az alábbi:

I₂ gőz : Δ_fH^⊖= 0 kJ/mol

I₂ szilárd: Δ_fH^⊖ =+62 kJ/mol

Átlagos környezeti körülmények között a jód szublimál. Ezért a különbség a jód moláris szublimációs hője.

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!