Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Márkus Emília

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Márkus Emília
Noémi szerepében, Jókai Mór: Az arany ember, Nemzeti Színház, 1884. december 3.
Noémi szerepében, Jókai Mór: Az arany ember, Nemzeti Színház, 1884. december 3.
Született1860. szeptember 10.[1]
Szombathely
Elhunyt1949. december 24. (89 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaPulszky Károly
GyermekeiPulszky Romola
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínészeti Tanoda (–1878)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (33-1-18)
Színészi pályafutása
Aktív évek1875 – 1947
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkus Emília témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Márkus Emília (Szombathely, 1860. szeptember 10. – Budapest, 1949. december 24.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház örökös és tiszteletbeli tagja.

Családja

[szerkesztés]

Édesapja, Márkus József (1822–1873),[2] a Sopron vármegyei Csernelházán született. 1845. június 15-én kapott Szombathelyen polgárjogot, új lakóhelyén gombkötőként kereste kenyerét.[3] Édesanyja Horvát Anna Rozália (1823–1916) volt. A szülők 1846. november 25-én kötöttek házasságot Szombathelyen, frigyükből a következő gyermekek születettek:

  • Márkus István (1847–1880) újságíró, politikus;
  • Márkus Miklós (1849–1882) író, költő;
  • Márkus József (1852–1915) országgyűlési képviselő, Budapest főpolgármestere;
  • Márkus Elek (1854–1874) műegyetemi hallgató;
  • Márkus Imre (1856–1945) budapesti I. kerületi elöljáró (felesége Schumy Magda);
  • Márkus Emília (1860–1949) színésznő;
  • Márkus Irma Mária (1858–1916), postupici Kostka Antalné

Anyai nagybátyja: Horvát Boldizsár, 1867 és 1871 között az Andrássy-kormány igazságügy-minisztere volt.

1882-ben Pulszky Károly művészettörténész felesége lett és ezentúl P. Márkus Emília néven ismerték. Leányaik Pulszky Tessza (Terézia) színésznő és Pulszky Romola írónő, balett-táncos. (Előbbi egy híres, dán származású bécsi operaénekes, Erik Schmedes [4] felesége lett; utóbbi a világhírű orosz cári balett szólótáncosának, Vaclav Nyizsinszkijnek a neje.)

Második férjével, Andor Oszkárral többéves együttélés után, 1903-ban kötött házasságot. Mivel akkor már hosszú évek óta P. Márkus Emíliaként ismerték a köztudatban első férjének neve után, ezért erről a névről nem akart lemondani. Így azt találta a legjobb megoldásnak, ha férje változtatja meg a nevét Andorról Párdányra, így a P betű megmaradhatott a színésznő nevében. Tehát 1903-ban Párdány Oszkár miniszterelnöki sajtótudósító feleségeként neve továbbra is P. Márkus Emília maradt.

Életútja

[szerkesztés]

A „Szőke Csoda”

1897-ben, Az ember tragédiája előadásán
Márkus Emília mint Esztella Bartók Lajos Kendi Margit című drámájában, id. Dörre Tivadar ceruzarajza

P. Márkus Emilia a Nemzeti Színház úgynevezett Paulay-korszakának egyik legnagyszerűbb drámai szereplője, akit az ösztönös tehetség kalauzolt a szombathelyi tekintélyes, művelt patrícius családból a magyar színművészet világába, az országos színitanodába. A gyönge testalkatú, filigrán megjelenésű, beszédes szemű, szőke úrileányt egyik tekintélyes rokonuk, Horvát Boldizsár miniszter támogatta. Az ő kettős érdeme, hogy nemcsak fölismerte a gyermek színésznői kvalitásait, de tekintélyével le tudta szerelni a család ellenkezését is. Így 1874 őszén a serdülő leány bekerülhetett a Színművészeti Tanodába.

Elsőéves volt, amikor 1875. október 23-án először színpadra lépett ifj. Alexandre Dumas: Alfonz úr című darabjában, Adrienne szerepében, a Budai Várszínházban, s mindjárt a „Szőke Csoda” becenevet kapta tisztelőitől. Ettől kezdve mindenki nagy jövőt jósolt a bájos fiatal színpadi jelenségnek, aki a legmerészebb várakozásokat is túlszárnyalta, mire 1878-ban elvégezte tanulmányait. Utolsó éves volt a Színművészeti Akadémián, amikor 1877-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, és még abban az évben, 17 évesen a címszerepet játszotta Shakespeare: Rómeó és Júlia című darabjában. A legnevesebb kritikusok szuperlatívuszokban nyilatkoztak a fiatal színésznőről, s a Nemzeti Színház műsorában is fontos helyet kapott pl. Noémi, Francillon, Ophelia, Nóra, Erzsébet és Stuart Mária, Kressida, Desdemona, Júlia, Iza, Claire, Mathilde, A tenger asszonya, Boszorkány, Iréné, Kaméliás hölgy, A névtelen asszony, Mária Terézia, a Csiky-darabok összes szende-szerepei, Thurán Anna, Első szerelem, a Csók királynője, Utolsó szerelem, Monna Vanna, Echegeray drámáinak fő női szerepei, Csongor és Tünde, Fekete gyémántok, Szigetvári vértanúk és számos más emlékezetes alakításában. A legrosszabb szerepeket is sikerre vitte átütő személyisége. Vendégszereplésre még csak rászánta magát, de semmi pénzért el nem szerződött attól a színháztól, amely 1877-ben először alkalmazta.

1901-ben az első magyar némafilmben, A tánczban Salomé szerepét táncolta el. A Kisfaludy Társaság 1921-ben a Greguss-díjat neki ítélte oda. 1928-ban a Nemzeti Színház örökös és tiszteletbeli tagja, az Országos Színészeti Akadémiának 1929-től tiszteletbeli tanára lett. 1930-ban Corvin-koszorút kapott. 1932-ben nyugdíjazták, ám tíz évig játszott még a Nemzetiben, 1942. augusztus 15-én volt utolsó premierje, Zilahy Lajos darabjában, A házasságszédelgőben. 1946 őszén a Magyar Színházban három estén keresztül játszotta a Szülők lázadásában Holm tanácsosné szerepét. 1947 nyarán a Vígszínházban fellépett a „Mi lenne, ha…” című műsorban, ahol Ady-verseket szavalt. 1949 szentestéjén, december 24-én hunyt el, 89 évesen. December 27-én a Nemzeti Színház rendezett dísztemetést tiszteletére.

Fontosabb színházi szerepei

[szerkesztés]
Márkus Emília Strobl Alajos műtermében, 1899-ben

Shakespeare-szerepei

[szerkesztés]
  • Júlia (Rómeó és Júlia)
  • Hermia; Titánia (Szentivánéji álom)
  • Ophelia (Hamlet)
  • Cordelia (Lear király)
  • Desdemona (Othello)
  • Viola (Vízkereszt)
  • Hero (Sok hűhó semmiért)
  • Lady Anna (III. Richárd)
  • Cressida (Troilus és Cressida)
  • Cleopatra (Antonius és Cleopatra)
  • Lady Percy (IV. Henrik király)
  • Virgilia (Coriolanus)
  • Miranda (A vihar)
  • Lady Macbeth (Macbeth)
  • Paulina (Téli rege)

További jelentős szerepei

[szerkesztés]

Filmszerepei

[szerkesztés]
Márkus Emília sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-1-18 (Tóth Julianna szobrász műve)
  • Három sárkány (1936) – magyar film
  • A névtelen asszony (1918) – magyar némafilm
  • Aranyhajú Szfinksz (1914) – magyar némafilm
  • A táncz (1901) – magyar némafilm

Díjai

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]

Budapest VIII. kerületében utca viseli nevét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  2. ↑ familysearch.org idősebb Márkus József gyászjelentése
  3. ↑ [1]
  4. ↑ Archivált másolat. [2019. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 10.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Márkus_Emília&oldid=27584663”