Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Luhanszk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luhanszk (Луганськ)
Luhanszk címere
Luhanszk címere
Luhanszk zászlaja
Luhanszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületLuhanszki terület
JárásLuhansk Raion
KözségLuhansk urban hromada (2020. június 12. – )
Rang
  • város Ukrajnában
  • város vagy község
Alapítás éve1795
PolgármesterManolis Piławow
Irányítószám
  • 91001–91479
  • 291001–291479
Körzethívószám0642
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség417 990 fő (2015)[1]
Népsűrűség1802 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület257 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 18″, k. h. 39° 17′ 50″48.571708°N 39.297315°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 18″, k. h. 39° 17′ 50″48.571708°N 39.297315°E
Luhanszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Luhanszk témájú médiaállományokat.

Luhanszk vagy Luganszk (ukránul: Луганськ, oroszul: Луганск), 1935–1958, valamint 1970–1990 között: Vorosilovgrád (ukránul: Ворошиловград, oroszul: Ворошиловград) város Ukrajnában, a főként orosz nyelvű Luhanszki terület székhelye. A 2019-es becslés szerint 403 938 lakosa van, és ezzel Ukrajna tizenegyedik legnépesebb városa. A Luhanszki Népköztársaság szakadár állam fővárosa.

Földrajz

[szerkesztés]

A Donyeci-hátságban, a Vilhivka és a Luhany összefolyásánál fekszik.

Népessége

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2019 között
Lakosok száma
425 848
417 990
403 938
201320152019
Adatok: Wikidata

Történelem

[szerkesztés]

Luhanszk 1795-re teszi születését, amikor Charles Gascoigne, egy brit iparmágnás fémgyártó üzemet létesített itt. Nagy vasöntővel rendelkezett, amelyben mozdonyokat és gépeket készítettek, ezenkívül iparát akkoriban a faggyúfőzés, a gyertyaöntés, a bőrgyártás; gabona-, marha-, bőr- és gyapjúkereskedés jellemezte. A városi rangot 1882-ben nyerte el.

20. század

1935 és 1958, valamint 1970 és 1990 között Vorosilovgrád volt a neve, a szovjet tábornok és politikus, Kliment Jefremovics Vorosilov után.

21. század

Gazdaság

[szerkesztés]

Fontos ipari központ, gépgyártása jelentős. A város egyik legnagyobb ipari vállalata a dízelmozdonyokat előállító Luhanszkteplovoz, ahol a MÁV M62 sorozatú dízelmozdonyok is készültek 1965 és 1978 között.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Szent Péter Pál Székesegyház
  • Szent Alexander Nyévszkij templom, hat "arany" hagymakupolás, tetőzete égkék színű
  • Luhanszki Repülőgépjavító Üzem Légimúzeuma
  • Szent Pantelejmon templom
  • Zsinagóga
  • Polovecki Szobor Parkmúzeum, 11-12. századi 1-4 m magas kőszobrok, készítőik az egykor itt élt nomád népek tagjai
  • Tűzoltómúzeum
  • O. Filberta festő lakásmúzeuma
  • Vasutas Kultúrpalota (1910)
  • Hotel Oktober, Julevicsna K. József tervei alapján 173 szobás hotel épült Vorosilovgrád közepén, mór-gót stílus keverve a cárizmus építészetével
  • Kétszintes udvarház a Dália utcában (1800 körül), főhadiszállása 1918 márciusában a Vorosilov marsall vezette 5. Ukrán Hadseregnek
  • Vlagyimir Dal Házmúzeuma (19. század eleje). Irodalmi múzeum. Vlagyimir Ivanovics Dal író (1801-1872) az Orosz Földrajzi Társaság alapítója.
  • Területi Képzőművészeti Múzeum (Oblasznij Hudozsnij Muzej)
  • Luhanszk Város Kultúra és Történeti Múzeuma
  • Helytörténeti Múzeum

A város otthont ad az FK Zorja Luhanszk nevű focicsapatnak.

Személyek

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]