Nothing Special   »   [go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

I. e. 315

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Évszázadok: i. e. 5. századi. e. 4. századi. e. 3. század

Évtizedek: i. e. 360-as éveki. e. 350-es éveki. e. 340-es éveki. e. 330-as éveki. e. 320-as éveki. e. 310-es éveki. e. 300-as éveki. e. 290-es éveki. e. 280-as éveki. e. 270-es éveki. e. 260-as évek

Évek: i. e. 320i. e. 319i. e. 318i. e. 317i. e. 316i. e. 315i. e. 314i. e. 313i. e. 312i. e. 311i. e. 310

Események

[szerkesztés]

Makedón Birodalom

[szerkesztés]
  • A második diadokhosz háborúban Antigonosz kiterjeszti hatalmát a birodalom egész ázsiai részére. Bevonul Babilonba és megkaparintja a Szúzában őrzött kincstárat. Babilon addigi kormányzója, Szeleukosz Egyiptomba menekül Ptolemaioszhoz és Antigonosz ellen szövetséget köt vele, valamint a trákiai Lüszimakhosszal és a görögországi Kasszandrosszal.
  • Antigonosz Spártába küldi Milétoszi Arisztodémoszt, hogy 8 ezer zsoldost toborozzon. Egyúttal szövetséget köt Polüperkhónnal és fiával Alexandrosszal. A szövetség megerősítésére Alexandrosz Ázsiába hajózik Antigonoszhoz.
  • Eumenész halála után Peithón kiterjeszti uralmát a birodalom keleti régióira.
  • Antigonosz elűzi Kasszandrosz erőit az égei-tengeri szigetekről, és Rodosz segítségével flottát gyűjt hogy előkészítse Görögország invázióját.
  • Aiakidész épeiroszi királyt fellázadó népe elűzi. Fiát, a kétéves Pürrhoszt szolgái mentik meg a felkelők dühétől. Épeiroszban Kasszandrosz veszi át a hatalmat.
  • Kasszandrosz megalapítja Makedóniában a feleségéről elnevezett Thesszaloniké városát.
  • Kasszandrosz ráveszi Polüperkhón fiát, Alexandroszt, hogy álljon át az ő oldalára, cserébe kinevezi őt a Peloponnészosz kormányzójává.
  • A Ptolemaisoz által megszállt Cipruson Antigonosz támogatói fellázadnak, de Ptolemaiosznak sikerül helyreállítania uralmát.

Itália

[szerkesztés]
  • Szicíliában a szürakuszai Agathoklész meghódítja Messzéné városát.
  • Rómában Lucius Papirius Cursort és Quintus Publilius Philót választják consulnak. A szamnisz háború irányítására Quintus Fabius Maximus Rullianust nevezik ki dictatornak. Fabius folytatja Saticula ostromát. A táborát zaklató szamnisz csapatok egy összecsapásban megölik helyettesét, Quintus Aulius Cerretanus lovassági főparancsnokot.
  • Saticula eleste után a dictator a szamniszokhoz pártolt Sora fel indul és közben a lautulaei csatában vereséget szenved a szamniszoktól (Diodórosz szerint a szamniszok győztek, Livius döntetlenről ír). A táborába húzódik és néhány nap múlva az új lovassági főparancsnok és az erősítés megérkeztével vereséget mér az ellenségre.[1]

Születések

[szerkesztés]

Halálozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Titus Livius: A római nép története Kilencedik könyv

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 315 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.