Karancsalja

Karancsalja
Római katolikus templom
Karancsalja címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Sulyok Oszkár Jánosné (független)[1]
Irányítószám	3181
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	1391 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	120,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	729 m
Terület	12,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 19° 45′ 22″48.131938888889, 19.75613888888948.131939°N 19.756139°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 19° 45′ 22″48.131938888889, 19.75613888888948.131939°N 19.756139°E
Karancsalja Pozíció Nógrád vármegye térképén
Karancsalja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Karancsalja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Karancsalja község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

A község Nógrád vármegye északkeleti részén, a Karancs-hegység részét képező Anna-hegy, Bozóvár (Bozavár), Csepje (Secse, Gecse), Gusztáv- és Verő-hegyek szorításában, a Kis-Dobroda völgyében fekszik, csupán öt kilométer távolságra, Salgótarjántól északnyugatra. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Karancsalja a Litke és Salgótarján közt húzódó 2206-os számú úton érhető el a legegyszerűbben, a megyeszékhely felől számítva az első település. Elérhető még a 22-es főút felől is, ahonnan Ságújfalun ágazik el kelet-északkelet felé az Etes községen keresztül idáig húzódó, bő 7 kilométer hosszú, 22 109-es számú mellékút.

A Dobroda-patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak” is szokás nevezni.

Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.

A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.

1548-ban Bebek Ferenc birtoka volt.

1715-ben 8, 1720-ban 14 magyar háztartását vették fel az összeírók.

1770-ben Jankovich László, a 19. század elején pedig Jankovics Antal, az 1900-as évek elején pedig Balla Géza a legnagyobb birtokosa. Urilakát még Jankovich Miklós építtette, a 19. század elején, de új tulajdonosa 1909-ben átalakíttatta.

1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen.

Karancsalja határában lévő – 19-20. századi – kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.

• 1990–1994: Ponyi Ferenc (független)^[3]
• 1994–1998: Ponyi Ferenc (független)^[4]
• 1998–2002: Lantos Sándor (független)^[5]
• 2002–2006: Lantos Sándor (MSZP)^[6]
• 2006–2010: Lantos Sándor (MSZP)^[7]
• 2010–2013: Pál Gyula (független)^[8]
• 2013–2014: Sulyok Oszkár Jánosné (független)^[9][10]
• 2014–2019: Sulyok Oszkár Jánosné (független)^[11]
• 2019–2024: Sulyok Oszkár Jánosné (független)^[12]
• 2024– : Sulyok Oszkár Jánosné (független)^[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.^[6]

2013. október 13-án időközi polgármester-választást tartottak Karancsalján,^[9] az előző polgármester halála miatt.^[10][13]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 1,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 22,3% (25,6% nem nyilatkozott).^[15]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,2% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt római katolikus, 1,3% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (50,3% nem válaszolt).^[16]

A faluban egy óvoda (Napfény Óvoda) és egy iskola (Mocsári Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola Karancsaljai Tagintézménye – röviden MAKÁMI-KT) található. Az óvoda 2011-ben került felújításra először, majd 2021-ben új épületrészt kapott.

Az iskola 2004-ig a Karancskeszi intézmény tagiskolája volt, majd 2004-2007 között önálló intézményként működött. 2007-től a Karancslapujtői Mocsáry Antal Általános Iskola tagintézménye lett. 2021/22-es tanévtől csatlakozott a Salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola tagiskoláihoz.^[17]

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utakat felújították. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült.

2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre. 2003-ban felújították a sportpályát.

Kedvelt kirándulóhely a „Tavas" pihenőpark, ahol ünnepnapokon kulturális és sportprogramokat szerveznek. A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott Falunap, valamint az október elején rendezett szüreti felvonulás és bál.

2015-ben új helyen megnyílt a Községi Könyvtár. A könyves téka, a gyermeksarok, a helyi tájékozódáshoz kényelmet biztosító bútorzat és az internetes böngésző helyek kicsitől nagyig, időstől fiatalig mindenki számára lehetőséget teremt ismeretei bővítéséhez. A telepített internet közvetlen kapcsolatot teremt a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral.

2019-ben elkészült a Közösségi Ház, mely a Községi Könyvtár épületrészének jobb oldalán található meg.

2020-ban a Község megnyerte az Orvosi Rendelő felújításához és a Karancskeszi-ig tartó Karancslapujtőn áthaladó bicikliút megépítéséhez a támogatásokat, melynek munkálatai 2021 év végére fejeződnek be.

2021-ben befejeződött a Karancsalja Napfény Óvoda tetőszerkezetének felújítása, mellé pedig egy új épületet is felhúztak, melyben a konyha és a további helységek kaptak helyet. Átadására szeptember 30.-án került sor.^[18] Továbbá ebben az évben kezdődött meg a már megépített járdaszakasz bővítése Karancslapujtő irányába, mellette pedig elkezdődött a bicikli út építése is.

Karancsalja labdarúgócsapata jelenleg a megyei II. osztály küzdelmeiben vesz részt. A 2007/08-as bajnokságban a felnőttek a 3. helyen végeztek. A 2008/09-es pontvadászatban pedig ezüstérmes lett a csapat, az ifjúsági együttes a 4. helyen zárt.

A 2009/2010-es szezonban a felnőtt csapat és az ifjúsági egyaránt 2. helyen végzett.

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye

• Karancsalja weblapja
• (KMSE) Karancsaljai Munkás Sport Egyesület
• Karancsalja hivatalos Facebook oldala
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései