Finnugor nyelvek

A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

A finnugor nyelveknek két fő ága van: az egyiket a finn-permi nyelvek, míg a másikat az ugor nyelvek képezik. Az ugor szó a magyar, a manysi és a hanti nyelv közös gyűjtőneve, a három nyelvet együttesen jelenti. Ezen belül a manysi és a hanti nyelv önálló alcsoportot alkot, melyet obi-ugor nyelveknek nevezünk. Az obi- előtag arra utal, hogy az ugor nyelvek közül azok, melyeket az Ob folyó mentén beszélnek.

A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor nyelvű népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos.^[forrás?]

A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók.

A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, Budenz József bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok, a finnugor eredetű alapszókincs, valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos rendszeres hangmegfelelés is.^[1] A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a Magyar Tudományos Akadémia is) egyaránt elfogadja.^[2] A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően magyarellenes szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló áltudományos elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.^{[3][4][5][6][7]} Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani.

• A Béke jóságos angyala emlékmű a siófoki mólónál, melyet a Siófokon 2012-ben megrendezett Finnugor Népek VI. Világtalálkozójának tiszteletére avattak fel.
• 
  A siófoki móló melletti Krúdy sétány, háttérben az emlékmű
• 
  Az emlékmű tetején lévő szobor elölről
• 
  Az emlékmű tetején lévő szobor hátulról
• 
  A Finnugor Világtalálkozó tiszteletére készült emléktábla az emlékmű talapzatán

Az alábbiakban válogatás a finnugor család alapvető szókincsének rokon szavaiból, amelyek képet adhatnak az ezzel járó hangváltozásokról.

• Ugor ág
  • magyar
  • obi-ugor nyelvek
    • manysi (vogul)
    • hanti (osztják)
• Finn-permi ág
  • Permi csoport
    • udmurt (votják)
    • komi (komi-zürjén vagy zürjén)
    • permják (komi-permják)
  • Finn-volgai csoport
    • Mari (cseremisz)
    • Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus)
    • Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek)
    • Balti finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek)
      • északi csoport
        • finn (két nagy dialektusa, a meänkieli és a kven, egyesek szerint különálló nyelvek)
        • izsór
        • karjalai (karéliai, karél)
          • lűd (lűd-karél)
          • olonyec (olonyec-karél, livvi-karél, livvi)
        • merja (kihalt) (meri)
        • vepsze
      • déli csoport
        • észt
          • északi
          • déli
            • võro
        • lív
        • vót

A finnugor nyelvek területi csoportosítása:

• Közép-Európa:
  • magyar
• Észak-Európa:
  • Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
  • Balti finn csoport: finn, észt, vót, lív†, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
• Kelet-Európa:
  • Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
  • Permi csoport: udmurt, komi, komi-permják
• Ázsia (Nyugat-Szibéria):
  • Obi-ugor csoport: manysi, hanti

A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint

• Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
  • Magyarország
  • Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
  • USA, Kanada, Ausztrália, Izrael
• Finn nyelv – kb. 6,5 millió fő
  • Finnország
  • Svédország, Oroszország, USA, Kanada
• Észt nyelv – 1,1 millió fő
  • Észtország
  • Finnország, Svédország, USA, Kanada
• Mordvin nyelv (erza és moksa dialektus) – a legújabb adatok szerint 987 341 fő (2002)
  • Oroszország, Mordvinföld
  • Oroszország
  • Csuvasföld
  • Baskíria
  • Kazahsztán
  • szovjet utódállamokban Ukrajnától a Szahalin szigetig
• Udmurt nyelv – 640 000 fő (2002)
  • Oroszország, Udmurt Köztársaság
• Mari nyelv – 604 000 fő (2002)
  • Oroszország, Mariföld, Baskíria
  • Kazahsztán (volt kitelepítettek)
• Komi nyelv – 293 000 fő (2002)
  • Oroszország, Komi Köztársaság
• Komi-permják nyelv – 125 000 fő (2002)
  • Oroszország, Permi határterület

• Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998 ISBN 963-243-862-0
• A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1978
• Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006
• Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete, Nap Kiadó, 2008 ISBN 978-963-9658-509

• Finnugrisztikai alapismeretek (ELTE)
• Finnugor linkgyűjtemény
• Weöres Gyula a finn és a magyar nyelv kapcsolatáról (angolul)
• Fejes László Mit olvassak? Finnugrisztikai szakirodalom. http://fu.nytud.hu/szakir.htm Archiválva 2020. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Uráli nyelvcsalád
• Finn-permi nyelvek
• Ugor nyelvek
• Obi-ugor nyelvek
• Magyar nyelv
• Finnugor Népek Világkongresszusa
• Finnugor nyelvrokonság

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Ferincz István témában.

(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám); [Szögletes zárójelben a 2022. október 15-ei szócikkszám]

• Finn wikipédia (336 011 szócikk); [540 050]
• Észt wikipédia (117 499 szócikk); [230 663]
• Számi wikipédia (északi lapp nyelv) (7621 szócikk); [7803]
• Võro wikipédia (észt nyelvjárás) (5126 szócikk); [6358]
• Hegyi mari wikipédia (5116 szócikk); [10 426]
• Komi wikipédia (4021 szócikk); [5492]
• Vepsze wikipédia (3640 szócikk); [6697]
• Komi-permják wikipédia (3429 szócikk); [3445]
• Udmurt wikipédia (3384 szócikk); [5344]
• Mezei mari wikipédia (3036 szócikk); [10 488]
• Erza (mordvin) wikipédia (1585 szócikk); [7719]
• Moksa (mordvin) wikipédia (1176 szócikk); [2126]