Donje Selo (Šolta)

Ez a szócikk a Šolta községbeli Donje Selo településről szól. Hasonló címmel lásd még: Donje Selo (egyértelműsítő lap).

Donje Selo
Donje Seló-i utcarészlet
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Šolta
Jogállás	falu
Irányítószám	21 430
Körzethívószám	(+385) 22
Népesség
Teljes népesség	190 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 23′ 59″, k. h. 16° 15′ 39″43.39973611, 16.2607916743.399736°N 16.260792°EKoordináták: é. sz. 43° 23′ 59″, k. h. 16° 15′ 39″43.39973611, 16.2607916743.399736°N 16.260792°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Donje Selo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Donje Selo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.

Splittől 18 km-re délnyugatra, Trogirtól 13 km-re délre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének nyugati részén, a községközponttól 2 km-re nyugatra, a Sridnje polje északnyugati szélén fekszik. Jellegzetes mediterrán, dalmát típusú település szabálytalanul tekergő utcácskákkal, melyek a kőből épített házakhoz és udvarokba vezetnek. Az egyszerű házak közül csak a templom, az iskola és a plébánia épülete tűnik ki. Az újabb lakóházak elsősorban a település szélére épültek.

Az első ismert itt lakó nép az illírek voltak, akik elsősorban a magaslatokat alakították ki lakóhelyül. Erődített településük áll a településtől délnyugatra emelkedő Gradina nevű magaslaton is, ahol egy négyszögletes alaprajzú épület alapfalai kerültek elő padlómozaik maradványaival.^[2] Mivel a szigeten szervezett régészeti feltárás még nem történt, a régészeti emlékek elsősorban a mezőkön végzett munkák során kerülnek elő. A római korból is több használati tárgy és település maradványait találták meg. Ilyen régészeti lelőhely a Donje Selótól nyugatra fekvő Mirine, ahol egy villagazdaság alapfalai találhatók. Az északra található Studenac, valamint a nyugatra fekvő Pod Mihovil, ahol padlómozaik, délnyugatra pedig Svilaja, ahol szarkofágfedél került elő.^[2] A kereszténység a 4. század elején jelent meg a szigeten. Ebből a korból származik a mai Szent Ilona templom helyén állt ókeresztény templom maradványa, amely azt bizonyítja, hogy itt már ebben az időszakban is laktak emberek. A település első írásos említése azonban csak 1474-ből származik, „Villa inferior” alakban.^[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 404, 1910-ben 691 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 159 fő volt, akik a turizmus mellett főként mezőgazdaságból és halászatból éltek.

• Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma kora középkori eredetű, valószínűleg a település alapításával egyidejűleg épült. Bár az évszázadok során többször átépítették és bővítették, legrégibb részében, a félköríves apszisban máig megőrizte román és gótikus építészeti elemeit.^[3] A templom körül ősi temető található.
• A Szent Ilona-templom egy ókeresztény templom^[6] alapfalaira épült a 18. században. Egyhajós épület téglalap alakú apszissal, nyugat-keleti tájolással. A homlokzat faragott kőből készült, a tető baldachinos oromzatú. A nyugati főhomlokzat egyszerű bejárattal rendelkezik, kőküszöbökkel, fent egy kerek ablak, a homlokzat tetején pedig harangdúc. Az oltár menzája egy ókeresztény szarkofág, faragott kereszttel. A korai keresztény töredékek az apszis falaiba vannak beépítve. Az ajtótól jobbra egy 1746-ból származó kő keresztelőmedence, horvát nyelvű felirattal, mely Jakov Grković helyi mester munkája.
• Ókori várrom a faluból délnyugatra emelkedő Gradinán.
• Villa rustica maradványai Mirinén, Donje Selótól nyugatra.
• Ókori alapfalak a falutól nyugatra fekvő Pod Mihovilon.

A településen nagy hagyományai vannak a Szent Márton-kultusznak. Ennek alapja írásban is le van fektetve, de pontos keletkezése ismeretlen. Feltételezések szerint a 19. század elején jegyezte le a település plébánosa a több évszázados hagyományt. Ez a hagyomány szorosan kapcsolódik az európai mártoni örökséghez, melynek Donje Selo egyik nagyon értékes része. A régi hagyomány mai korban különösen átértékelődik kapcsolódva a jubileumi Szent Márton év eseményeihez és az európai Szent Márton nyomában programhoz, mely leggyakrabban a Szent Mártonhoz kötődő helyekre vezető, főként gyalogos zarándoklatok formájában nyilvánul meg. Lelkiekben pedig a krisztusi hitet, az emberi jóságot, a kegyelmet és emberi toleranciát hirdeti. E mozgalomhoz a helyi testvériség házában 2015. július 3-án tartott összejövetelen Donje Selo is csatlakozott.^[3]

A település kikötőjeként fejlődött ki a Donja Krušica-öbölben levő kis halásztelepülés, ahonnan a Donje Seló-i halászok indultak útjukra. Ma már az olaj, a bor és hal szállításán kívül rajta keresztül zajlik a turistaforgalom is. A kikötő mellett mára már üdülőtelep fejlődött ki, ahol évről évre egyre több turistát fogadnak.

• Šolta község hivatalos oldala (horvátul)
• A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)