Giovanni Verga

Giovanni Verga
Született	1840. szeptember 2.[1][2][3] Catania[4][1]
Elhunyt	1922. január 27. (81 évesen)[5][6][4][7][8] Catania[4][1]
Állampolgársága	olasz (1861. március 17. – 1922. január 27.)
Foglalkozása	író fotográfus forgatókönyvíró politikus prózaíró színműíró
Tisztsége	Olasz Királyság szenátora
Iskolái	Cataniai Egyetem
Kitüntetései	Order of Saints Maurice and Lazarus
Halál oka	agyi érkatasztrófa
Giovanni Verga aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Verga témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Giovanni Carmine Verga (Catania, 1840. szeptember 2. – Catania, 1922. január 27.) realista olasz író, alkotásai központjában a szicíliai élet realista ábrázolása volt, amely főképp a Cavalleria rusticana történetében jelenik meg (ebből a novellából végül színpadi darabot is ír). De ugyanúgy az I Malavoglia (Malavoglia család) címet viselő regényére is jellemző volt mindez.

Giovanni Battista Catalano Verga és Caterina Di Mauro első fia, Verga. Nagy családban született a szicíliai Catania városban. Tinédzser korában kezdett el írni. Egyik híres regénye, amelyet fiatal korában írt, az Amore e Patria címet viselő történelmi regény. Jogot tanult a Cataniai Egyetemen, mikor apjától kapott pénzét arra használta fel, hogy 1861-ben és 1862-ben publikálja az I Carbonari della Montagná című írásait. Ezt követően 1863-ban publikálta Sulle lagune című alkotását is.

Időközben Verga a Catania Nemzetőrségnél szolgált (1860–1864), majd többször Firenzébe utazott, aminek következtében 1869-ben le is telepedett a városban.

1872-ben Milánóba költözött, ahol kifejlesztett egy új irodalmi megközelítést, amelyben a párbeszéd fontos szerepet játszott egy-egy karakter megalkotásánál. Ebben az időszakban írta legfontosabb műveit, mint például A Vita dei campi (1880) novelláskötetét, amelyben többek között a következő novellák jelentek meg, mint például a Fantasticheria, La Lupa, Pentolaccia és Rosso Malpelo. Ezek a novellák pontosabban olyan történeteket foglaltak magukba, amelyek a szicíliai vidéki életet mutatták be. Egy hasonlóan fontos műve a Cavalleria Rusticana, amelyet későbbiekben színpadra is adaptált. Ezt követően számos operai librettó inspirálódott ebből a művéből, mint például Mascagninak a Parasztbecsülete vagy Gastaldon Pasquaja. A Malaria című novellája egyike volt az első olyan irodalmi alkotásoknak, amelyeket a maláriát ábrázolták.

Ezután öt regényen dolgozott, amelyek közül csupán kettőt fejezett be, az I Malavogliat és a Mastro don Gesualdot (1889), az utóbbi karrierjének utolsó nagy írása volt. Azonban mindkét regényt remekműnek tekintik.

1894-ben Verga visszaköltözött szülőhelyére, Cataniába. 1920-ban egy életre (ad vitam) kinevezték a Királyság szenátorává (Senatore del Regno). 1922-ben agyi trombózisban meghalt.

A cataniai színház Verga nevét viseli. A Sant'Anna utcai háza jelenleg múzeumként működik mint Casa-Museo Giovanni Verga.

Ateista volt.^[9]

• Amore e Patria (1856–1857)
• I carbonari della montagna (1861–1862)
• Sulle lagune (1862–1863)
• Una peccatrice
• Storia di una capinera (1871)
• Eva (1873)^[10]
• Eros (1875)
• Tigre reale (1875)
• I Malavoglia (1881)
• Il marito di Elena (1882)
• Mastro-don Gesualdo (1889)
• Dal tuo al mio (1905)

• Elena. Olasz regény; ford. Korda Imre; Pallas, Bp., 1886 (Pallas-könyvtár)
• Egy apácza története; ford. Zigány Árpád; Singer-Wolfner, Bp., 1891 (Egyetemes regénytár)
• Elena férje. Regény; ford. Újkéri [Sárváry Elek]; Athenaeum, Bp., 1893 (Az Athenaeum olvasótára)
• Éva. Regény; ford. Zigány Árpád; Athenaeum, Bp., 1895 (Az Athenaeum olvasótára)
• A király-tigris. Regény; ford. Virág Gyula; Athenaeum, Bp., 1896 (Az Athenaeum olvasótára)
• Roberto Bracco: Don Pietro Caruso. Színmű / Giovanni Verga: Parasztbecsület. Népszínmű; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1898 (Magyar könyvtár)
• D'Arce kapitány emlékei; ford. Gauss Viktor; Singer-Wolfner, Bp., 1900 (Egyetemes regénytár XVI.)
• A farkas. Drámai jelenetek; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1900 (Magyar könyvtár)
• Parasztbecsület / Szentek háborúja / Nedda. Három szicíliai novella; ford. Cobor Péter; Népszava, Bp., 1918
• Jeli, a csikósbojtár. Regény; Tolnai, Bp., 1924 (Tolnai regénytára)
• A Malavoglia-család; ford. Imecs Béla; Athenaeum, Bp., 1941
• A Malavoglia-család; ford. Imecs Béla; bev. Lontay László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
• Don Gesualdo mester. Regény; ford. Majtényi Árpád, bev. Sallay Géza; Európa, Bp., 1957 (A világirodalom klasszikusai)
• Parasztbecsület. Válogatott elbeszélések; vál., jegyz. Sallay Géza, ford. Majtényi Zoltán et al.; Magyar Helikon, Bp., 1964
• Parasztbecsület; ford. Vándor Györgyi, rend. utószó Ardó Mária; in: A fráter és más egyfelvonásosok; Gondolat, Bp., 1963 (Játékszín; 53.)
• A lagúnákon I Érzelem; ford. Pollmann Teréz, Somogyi Judit, előszó Madarász; Eötvös, Bp., 1999 (Eötvös klasszikusok)

• Jesus Sebastian Etna a moziban. A cellulóz vulkán onu, Giuseppe Maimone Editore, Catania, 2005
• Nunzio Zago, Racconto della letteratura siciliana, Giuseppe Maimone Editore, Catania, 2000
• Írások Vergán, Luigi Pirandello és Vittorio Emanuele Orlando, előszó: Giuseppe Giarrizzo, Giuseppe Maimone Editore, Catania, 1992
• Rod és a mozi. A Cavalleria rusticana egy még nem publikált verghiana szkriptjével, Gesualdo Bufalino műsor vagy Nino Genovese és Sebastiano Gesù cura, Giuseppe Maimone Editore, Catania, 1996
• Sablon:Cite EB1911

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Giovanni Verga című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• (olaszul) Giovanni Verga: az összes mű
• (olaszul) I Malavoglia – 1. fejezet^{[halott link]} az audio mp3-ról ingyen
• (olaszul) Giovanni Verga összegyűjtött munkái
• (olaszul) Giovanni Verga regényei évekre részletezve
• A szegény emberek olyanok, mint az osztriga: Giovanni Verga élete
• Rosso Malpelo^{[halott link]} (teljes szöveg) a rövid történet projektben