Gifhorn
| Gifhorn | |||
 | |||
| Régi városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Gifhorn | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Matthias Nerlich (CDU) | ||
| Irányítószám | 38518, 38559 (Ringelah) | ||
| Körzethívószám | 05371 | ||
| Rendszám | GF | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 43 941 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 396 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 53 m | ||
| Terület | 104,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 29′ 19″, k. h. 10° 32′ 47″52.488611°N 10.546389°EKoordináták: é. sz. 52° 29′ 19″, k. h. 10° 32′ 47″52.488611°N 10.546389°E | |||
 Gifhorn
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
| Gifhorn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gifhorn témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gifhorn, város és önálló község Németországban, Alsó-Szászország keleti részén, mintegy 41.000 lakossal.
Fekvése
[szerkesztés]A város Hannover, Braunschweig és Wolfsburg között, Braunschweigtől mintegy 20 kilométerre északra, a Braunschweig-Nord autópálya csomópontnál (A2 / A391), és Wolfsburgtól mintegy 15 kilométerrel nyugatra, az Aller és az Ise folyók találkozásánál, a Lüneburger Heide déli részén fekvő település.
Története
[szerkesztés]
Gifhorn városát 1196-ban a braunschweigi Alapítvány Szent Cyriacus árulistáján említették először, de sokkal régebbi keletkezésű, azt az itt előkerült 896-ból származó leletek is bizonyítják. Eredetileg Gifhorn egy nagy mocsaras területre épült kis település volt a két folyó (Aller és Ise) kereszteződésénél.
A városka a 14. században indult virágzásnak, elsősorban a településen áthaladó nagy forgalmú kereskedelmi utaknak köszönhetően.
A Hanza-időszakban kézműves műhelyek alakultak: a már kialakult gazdálkodó közösségek; molnárok, pékek, halászok, hentesek, cipészek, szabók és kovácsok, kádárok, fazekasok, tímárok, szíjgyártók, kalapos és sörfőzők stb voltak. A gazdasági fellendülést 1275-ben a piaci jog odaítélése jelentette.
1332-ben már mint „oppidum” (erődített település) volt említve, 1364-ben pedig már városi jogait is említették.
A harmincéves, és hétéves háború, a napóleoni hadjáratok, ezen kívül a sorozatos tűzvészek pusztításai nagy károkat okoztak a településen, ennek következtében sok ház nem is épült újjá ugyanazon a helyszínen.
Gazdaság
[szerkesztés]Gifhorn iparosítása a környező földeken a nagyszabású tőzegkitermeléssel kezdődött. A nyersanyag feldolgozást a Torfpressfabrik és eredetileg egy mechanikus gyapjú malom, két cukorgyár és egy téglagyár végezte, de ez nem volt hosszú életű.
1873-ban egy üveggyár és 1890-ben egy konzervgyár, 1960-ig és 1973-ban foglalkozott termeléssel. 1890-ben fejeződött be a vasútépítés.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Várkastély - A 16. századból maradt fenn, amely 1539-1559 között Franz von Braunschweig-Luneburg herceg rezidenciájául szolgált. A várkastélyban helytörténeti múzeum található.
- St. Nicolai templom - 1734-1744-ben épült. A barokk stílusú épület a Cavalier House és a régi városháza közvetlen közelében található.
- Favázas lakóépületek a Hauptstrassen
- Heid-tó (Heidsee) - a város közelében fekszik.
Galéria
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Panoráma 1980 Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)