George Takei

George Takei
Takei 2019-ben
Életrajzi adatok
Született	1937. április 20. (87 éves) Los Angeles
Házastársa	Brad Altman
Pályafutása
Iskolái	Kaliforniai Egyetem, Los Angeles UCLA School of Theater, Film and Television Kaliforniai Egyetem Sophia University Los Angeles High School
Aktív évek	1955–
Híres szerepei	Hikaru Sulu
További díjak	Order of the Rising Sun, 4th class California Hall of Fame (2016) csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Inkpot Award (2019)[1]
weboldala IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz George Takei témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

George Hosato Takei (született Hosato Takei) (Los Angeles, Kalifornia, 1937. április 20. –) amerikai színész, rendező, szerző és aktivista. Leginkább a Star Trek eredeti sorozatából ismert, ahol az USS Enterprise kormányosát, Hikaru Sulu hadnagyot alakította.^[2][3] Suluként visszatért az első hat Star Trek-filmben és a Star Trek: Voyager egyik epizódjában is.

Facebook-oldala 2011-es csatlakozása óta több mint tízmillió követőre tett szert, főleg humora miatt népszerű.^[4][5] Takei aktívan küzd az LMBTQ közösség jogaiért. Számos díjat kapott az emberi jogok érdekében, valamint a japán-amerikai kapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért. Szerepe az Allegiance című Broadway-musicalben – melyet saját, a japán-amerikaiak számára létrehozott koncentrációs táborban töltött gyermekévei ihlettek – teret biztosított neki ahhoz, hogy felszólaljon a kormány bevándorlásellenes retorikája ellen.^[6][7]

Hosato Takei néven született^[8] Los Angelesben, 1937. április 20-án,^[9] japán származású amerikai szülőktől. Édesanyja Fumiko Emily, született Nakamura,^[8] aki a kaliforniai Sacramentóban született, édesapja Takekuma Norman Takei, a japán Jamanasi prefektúrából,^[10] aki ingatlannal foglalkozik.^[11] Angol keresztnevét, a George-ot apja választotta neki VI. György brit király után, akinek koronázása 1937-ben nem sokkal Takei születése után történt.^[12][13] 1942-ben a Takei családot lóistállókból átalakított lakóházba kényszerítették a Santa Anita Parkban, majd a rohweri internálótáborba küldték őket, az Arkansas állambeli Rohwerbe, ahová számos japán származású amerikait internáltak a második világháború idején.^[14] A családot később áthelyezték a kaliforniai Tule Lake-i internálótáborba.^[15]

Takei számos rokona Japánban élt a világháború alatt. Hirosimában élő nagynénje és csecsemő unokatestvére meghaltak Hirosima és Nagaszaki bombázása során. „Nagynéném és csecsemő unokatestvérem megégett testére egy gödörben találtak rá Hirosimában”.^[16] A háború végén Takei és családja visszatértek Los Angelesbe. A Mount Vernon-i Középiskolába, majd a Los Angeles-i Középiskolába járt, és a Kojaszan Buddhista Templom 379-es cserkészcsapatának tagja volt^[17][18]

Érettségi után a Berkeleyn tanult építészetet,^[19] majd a UCLA-n színművészetet; az alapképzést 1960-ban, a mesterképzést 1964-ben végezte el.^[20] Járt emellett a Shakespeare Intézetbe Stratford-upon-Avonban és a Sophia Egyetemre Tokióban. Hollywoodban a Desilunál tanult színészetet.^[21]

Takei hollywoodi karrierje az 1950-es évek végén kezdődött; a Godzilla Raids Again című japán film több szereplőjének angol szinkronhangjaként. „Volt egy szó, aminek nagyon nehéz volt találni olyan angol fordítást, ami illik a szájmozgáshoz is. A japán szó a bakarajo volt, ami ostoba bolondot jelent.” Takei visszaemlékezése szerint a rendező a „banana oil”, banánolaj szó mellett döntött.^[22] Ezután szerepelt a Playhouse 90 televíziós sorozatban, valamint a Perry Mason „The Case of the Blushing Pearls” című epizódjában. A Hawaiian Eye harmadik évadának ötödik epizódjában Thomas Jefferson Chu szerepét játszotta. Eredetileg ő játszotta George-ot a Fly Blackbird! musicalben, de mikor az előadások Los Angelesből^[23] a Broadwayre költöztek, a nyugati parti színészeket újabb meghallgatásra kötelezték, és a szerepet William Sugihara kapta. Sugiharának végül le kellett mondania a szerepről és az utolsó előadásokon ismét Takei alakította a szerepet.^[24]

Takei ezek után több híres színésszel is szerepelt együtt, többek között Frank Sinatrával a Never So Few, Richard Burtonnel az Ice Palace, Jeffrey Hunterral a Hell to Eternity, Alec Guinnessszel az A Majority of One, James Caannal a Red Line 7000 és Cary Granttel a Walk, Don't Run című filmben. 1964-ben főszerepet játszott a The Encounter című The Twilight Zone-epizódban; egy olyan embert alakított, akinek apja áruló volt és jeleket adott a japán pilótáknak Pearl Harbor bombázása alatt.

Vendégszerepelt a Mission: Impossible egyik epizódjában, a sorozat első, 1966-os évadában. Szerepelt két Jerry Lewis-vígjátékban, a The Big Mouth és a Which Way to the Front? címűekben. 1969-ben ő volt a narrátora a The Japanese Sword as the Soul of the Samurai dokumentumfilmnek.^[25]

1965-ben Gene Roddenberry producer Takeire osztotta Hikaru Sulu hadnagy szerepét az akkor induló Star Trek második nyitóepizódjában. Korábban a tudományos tiszt szerepét osztották rá az első nyitóepizódban, melyben Jeffrey Hunter alakította Christopher Pike-ot, a USS Enterprise kapitányát. Az induló sorozatban végül William Shatner lett az űrhajó kapitánya, James T. Kirk, Takei pedig a kormányos, Sulu hadnagy szerepét kapta. Az eredeti tervek szerint Sulu a második évadtól kezdve fontosabb szerepet kapott volna, Takeit azonban lefoglalta, hogy Nim kapitányt, a dél-vietnami hadsereg tisztjét alakította a The Green Beretsben, így kevés időt tölthetett a Star Trek forgatásával, és az évad epizódjainak csak a felében szerepelt. A többi epizódban a Pavel Csekovot alakító Walter Koenig lépett a helyébe. Mikor Takei visszatért, a két színésznek közös öltözője volt, és csak egy forgatókönyvet kaptak.^[26] Takei egy interjúban bevallotta, hogy eredetileg fenyegetve érezte magát Koenig jelenlététől, később azonban összebarátkoztak, és a két tiszt képe, amint a hajó kormányánál ülnek, a sorozat egyik ikonikus képe lett.^[26]

Takei azóta számos tévé- és mozifilmben szerepelt. 1973-74 között Sulu hangját adta a Star Trek: The Animated Series rajzfilmsorozatban, és a mai napig rendszeresen jár sci-fi rajongói találkozókra világszerte. Több számítógépes játékhoz adta a hangját, köztük a Star Trek-univerzumban játszódó játékokhoz is. 1996-ban, a Star Trek indulásának 30. évfordulóján ismét Sulu kapitányt alakította a Star Trek: Voyager egyik epizódjában; a történet szerint Tuvok hadnagy emlékeiben jelent meg (a hadnagy Sulu alatt szolgált a USS Excelsioron a hatodik mozifilm eseményei idején).

• Ez a szócikk részben vagy egészben a George Takei című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Hivatalos oldal
• George Takei a Facebookon
• George Takei a PORT.hu-n (magyarul)
• George Takei az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• George Takei az Internet Movie Database-ben (angolul)
• George Takei a Rotten Tomatoeson (angolul)