Kárpátaljai-alföld

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Kárpátaljai-alföld
Pozíció Kárpátalja térképen
Nagytáj	Alföld
Fontosabb települések	Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős
Földrajzi adatok
Terület	2000 km²
Legalacsonyabb pont	Oroszgejőc, 101 m
Folyóvizek	Latorca és Borzsa

A Kárpátaljai-alföld az Alföld északkeleti része, amely a Kárpátok hegyvidékétől délnyugatra terül el. Geopolitikai fogalom, mivel határait részben az országhatárok képezik. A terület a Felső-Tisza-vidékhez tartozik, azon belül pedig a Szatmár–Beregi-síkság részét alkotja.

Északnyugati határa nagyjából az ukrán-szlovák határ mentén, déli határa az ukrán-román határon, délnyugati határa pedig az ukrán-magyar határ mentén húzódik. A Kárpátaljai-alföld természetes határa a Vihorlát–Gutini vulkanikus hegyvonulat és a Alföld északkeleti része. Északnyugatról délkelet felé húzódik. Hossza 80–90 km, szélessége 22–35 km. A Kárpátaljai-alföld geológiai szempontból egybeesik a Kárpátaljai-süllyedékkel, amely gyűrődésekbe tömörült neogén kori üledékekből képződött.

Földrajzilag három fő részre oszlik:

• Ungi-síkság,
• Beregi-síkság (részben Magyarországon), és az
• Ugocsai-síkság.

A Tisza-menti területet Tiszahátnak is nevezik (Ungi-, Beregi- és Ugocsai-Tiszahát). A Huszti-kapun túl, keletre a Máramarosi-medence egy része is Kárpátaljához tartozik, így geopolitikailag még ezt a vidéket is a Kárpátaljai-alföldhöz sorolják. Ugyanakkor a Beregi-síkság Magyarországhoz tartozó kisebb részét politikai szempontból nem sorolják a Kárpátaljai-alföldhöz, bár azzal szerves földrajzi egységet alkot.

• Kárpátalja földrajza