Bakamező
Bakamező (Bacău de Mijloc) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Batta |
Rang | falu |
Községközpont | Batta |
Irányítószám | 317021 |
SIRUTA-kód | 9903 |
Népesség | |
Népesség | 167 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 140 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′ 34″, k. h. 22° 05′ 58″45.976207°N 22.099360°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 34″, k. h. 22° 05′ 58″45.976207°N 22.099360°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakamező témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakamező (románul: Bacău de Mijloc), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében
Fekvése
[szerkesztés]Arad-tól és Lippától délkeletre, a Maros mellett fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bakamező nevét 1332-ben említette először oklevél Mok ~ Both néven, mint az Aradi főesperesség parochiális faluját. 1717-ben Bacomesso, 1738-ban Bago-messeu, 1761-ben Bacamesau, 1778-ban Baecames, 1808-ban Bakamező, Bakanczea, 1913-ban Bakamező néven írták.
A falu az Arad vármegyei Baki család birtoka volt egészen 1551-ig, Lippa elestéig, mikor elpusztult, majd a fejedelemség idején magyarokkal telepítették újra.
1717-ben Bacomesso néven a Lippai kerülethez csatolták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bakamező, oláh falu, Krassó vármegyében, Facsethez 2 1/2 mérföldnyire: 2 katholikus 626 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Földesura a kamara.”
1888-ban mint kincstári birtok volt említve.
1910-ben 689 lakosából 674 román volt. Ebből 683 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Garai Ferenc (1876. május 4. – 1949. október 18.) újságíró, író.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.