Adem Demaçi

Adem Demaçi
Született	1936. február 26.[1] Podujevo, Jugoszlávia
Elhunyt	2018. július 26. (82 évesen)[2] Pristina, Koszovó
Állampolgársága	jugoszláv Albán Királyság Albán Királyság Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaság Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság jugoszláv jugoszláv Szerbia és Montenegró-i szerb koszovói
Foglalkozása	politikus író emberi jogi aktivista
Iskolái	Pristinai egyetem
Kitüntetései	Order of the National Flag Szaharov-díj (1991)
Adem Demaçi aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Adem Demaçi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Adem Demaçi (Podujevo, 1936. február 26. – Pristina, 2018. július 26.) koszovói albán politikus, emberi jogi aktivista, író.

Irodalmi, jogi és tanári egyetemi tanulmányokat folytatott Pristinában, Belgrádban és Szkopjéban. Az 1950-es években számos, erősen társadalomkritikai élű novellája jelent meg a Jeta e re (Új Élet) magazinban. Irodalmi hírnevét az 1958-ban kiadott, Gjarpinjtë e gjakut (A vér kígyói) című regényével alapozta meg, amelyben az északalbán területeken dívó vérbosszú intézményét dolgozta fel irodalmi formában.^[3]

Politikai nézetei miatt 27 és fél évet töltött a jugoszláv börtönökben, ezért a sajtóban gyakran hivatkoztak rá mint a „koszovói Mandelára”. Először 1959-ben ítélték három év szabadságvesztésre, majd miután 1963-ban forradalmi mozgalmat hozott létre Albánia és Koszovó egyesítéséért, 1964 és 1974 között, 1975 és 1990 között újra bebörtönözték. Börtönéből 1990. április 27-én szabadult.^[4]

1991 és 1995 között a Koszovó népének emberi jogainak és szabadságainak védelméért felelős tanács elnöke volt, a koszovói helyzet erőszakmentes megoldásának híve volt. 1991-től 1993-ig a Pristinában működő Zëri (Hang) főszerkesztője volt. Az 1992. május 24-én megtartott, a szerb hatóságok által el nem ismert koszovói választáson az általa vezetett Koszovói Parlamentáris Párt tizenhárom mandátumot szerzett, ezzel Ibrahim Rugova legerősebb ellenzékének számított. 1993-ban átadta a párt vezetését Bajram Kosuminak, de 1996 és 1998 között ismét ő látta el az elnöki tisztséget. Az évek során egyre radikálisabb politikai nézőpontot képviselt, és 1998-ban csatlakozott a Koszovói Felszabadító Hadsereghez (Ushtria Çlirimtare e Kosovës – UÇK), és fél éven keresztül a politikai szárny vezetője volt. 1999-ben posztjáról lemondott és visszautasította a rambouillet-i béketárgyalásokon való részvételt, miután a javasolt megállapodás nem garantálta Koszovó függetlenségét.^[5] A Koszovó államjogi helyzetét rendező megoldások sorában Demaçi az albán konföderációt támogatta, amely szerint az önálló Albánia, Koszovó és az albánok által is lakott egykori jugoszláv tagköztársaságok egyfajta államszövetséget alkottak volna.^[6]

1998–99-ben a koszovói háború ideje alatt Demaçi felesége elhagyta Koszovót, de ő és hetvenéves nővére végig Pristinában maradt. Ez idő alatt a jugoszláv katonák kétszer letartóztatták. A háború után Demaçi 2004 januárjáig a koszovói rádió és televízió igazgatója volt.

• Gjarpinjtë e gjakut (1958, regény)
• Gjarpijt e gjakut dhe novela të tjera (1983, New York, regények)
• Gjarpijt e gjakut (1984, Svájc)
• Gjarpijt e gjakut (1984, Ljubljana)
• Gjarpijt e gjakut (1990, Pristina)
• Kur Zoti harron (1990, Pristina)
• Libër për Vet Mohimin (1994, Pristina, regény)
• Libër për Vet Mohimin (1994, Norvégia)
• La metamorfosi di Vet Mohim (1995, Róma)
• Tung, vargu im (2002, Pristina)
• Heli dhe Mimoza (2006, Pristina)
• Dashuria kuantike e Filanit (2007, Pristina)

• Szaharov-díj (1991)
• Oslói Egyetem emberi jogi díja (1995)
• Koszovó hőse (2010)

• ↑ Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
• ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
• ↑ Métais 2006: Serge Métais: Histoire des albanais: Des illyriens à l’indépendance du Kosovo. Paris: Fayard. 2006. ISBN 2213628947  
• ↑ Réti 2000: Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. = XX. Század, ISBN 9639215740