Široke
| Široke | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Primošten |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22 204 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 35′ 43″, k. h. 16° 00′ 51″43.595361°N 16.014087°EKoordináták: é. sz. 43° 35′ 43″, k. h. 16° 00′ 51″43.595361°N 16.014087°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Široke falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Primoštenhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 25 km-re délkeletre, községközpontjától 9 km-re keletre Dalmácia középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]Az itt élők ősei a bogumilok voltak. A 15. század folyamán nyolcvan bogumil család érkezett Boszniából a török hódítás elől menekülve a Šibenikre és a városhoz tartozó területekre védelmet kérve a városi hatóságoktól, akik befogadták és hajón tíz tengeri mérfölddel délebbre szállították őket. A kis öblöt ahol a hajók kikötöttek ma is Bosanski Dolacnak nevezik.[2] Ekkor ez a terület még puszta és sziklás volt. Ezután a menekültek még négy kilométert gyalogoltak kelet felé, hogy távolabb kerüljenek a tengerparttól és megérkeztek egy nagyobb fennsíkra, ahol a šibeniki püspökség segítségével felépítették házaikat és templomukat. Így népesült be előbb Prhovo, majd valamivel később Široke és Kruševo. A širokei Szent Hieronymus templom 1460-ban épült. A biztonságos élet feltételei egészen addig fennálltak, amíg a 15. század végétől a török csapatok nem kezdték támadni ezt a területet is. Ekkor Prhovo, Široke és Kruševo lakossága a sorozatos támadások és fosztogatások elől a közeli kis Gola Glava (Caput Cista) szigetre menekült, ahol megalapították új településüket Primoštent.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 213, 1910-ben 379 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 154 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 213 | 295 | 342 | 379 | 0 | 431 | 368 | 355 | 314 | 271 | 222 | 185 | 201 | 154 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Hieronymus (sv. Jere) tiszteletére szentelt temploma[5] 1460-ban épült, amely ma az 1906-ból származó harangtornyos templom sekrestyéjeként szolgál. Előzménye egy a században épített román stílusú templom volt, melyet a 15. században gótikus stílusban építettek át. A régi rész egyhajós, hosszúkás épület, félköríves apszissal, míg az újabb rész szintén egyhajós, elől harangtoronnyal. Az új templomnak mennyezete és fa tetőzete van. A régi templomban féldonga boltozat található, az apszis pedig félkupolával van boltozva. Az apszist és a hajót sarló alakú diadalív választja el. A templom kőből épült és kívülről vakolt. Az újabb templomrész cseréppel, a régebbi kőlapokkal van fedve. A homlokzat egy profilozott áthidalású ajtóval, két ablakkal, egy kis rozettával és az oromzaton harangtoronnyal rendelkezik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Primosten.hr:Povijest Primostena Archiválva 2016. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5131.
További információk
[szerkesztés]- Primosten község hivatalos oldala (horvátul)
- A község információs oldala (horvátul)
- A primošteni Szent György plébánia honlapja (horvátul)
