„Vas(II)-hidroxid” változatai közötti eltérés

A vas(II)-hidroxid egy vegyület, ami akkor jön létre, amikor vas(II)-ionok egy vas(II)-szulfáthoz hasonló vegyületből hidroxidionokkal reagálnak. Maga a vas(II)-hidroxid gyakorlatilag fehér, de már oxigénnyomok is zöldes árnyalatot kölcsönöznek neki. Ha az oldat nincs oxigénmentesítve és a vas oxidálódott, akkor a csapadék színe a vas(III)-tartalomtól függően zöldtől egészen vörösesbarna árnyalatig is változhat. Ezt a csapadékot „zöld rozsdának” is nevezik, kristályrácsában a vas(II)-ionok könnyen helyettesítődnek vas(III)-ionokkal, melyek a folyamatos oxidáció hatására keletkeznek. Oxigén jelenlétében a szín gyorsan változik. A zöld rozsda erős redukálószer és egy réteges dupla hidroxid (LDH) képes anionok abszorbálására a felszínén hordozott pozitív elektromos töltések jelenléte miatt. A zöld rozsda mineralogikai formája egy nemrég felfedezett fogerit. A zöld rozsda összes formája az ideális vas(II)-hidroxid vegyülettel nem keveredik, mivel szerkezetük bonyolultabb és változékonyabb. A vas(II)-hidroxid ötvözet természetes hasonmása egy nagyon ritka ásvány, az amakinit, (Fe,Mg)(OH)₂.

A vas(II)-hidroxid alig oldható (1,43·10⁻³ g/l). A vas(II)-szulfát és hidroxidionok reakciójából így csapódik ki(egy oldható vegyületből, amiben hidroxidion van):

FeSO₄ + 2 OH⁻ → Fe(OH)₂ + SO₄²⁻

Könnyen alakul más reakciók nemkívánatos melléktermékeként is, például a sziderit szintézise közben, egy vas-karbonát(FeCO₃), ha a kristálynövekedés feltételei alig szabályozott (reagens-koncentrációk, összeadás mértéke, összeadás sorrendje, pH, pCO₂, T, érlelési idő, ...).

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

↑ Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0070494398

[1] Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0070494398

[1]

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
   }}
 }}
-A '''vas(II)-hidroxid''' egy [[vegyület]], ami akkor jön létre, amikor vas(II)-ionok egy [[vas(II)-szulfát]]hoz hasonló vegyületből [[hidroxidion]]okkal reagálnak. Maga a vas(II)-hidroxid gyakorlatilag fehér, de már oxigénnyomok is zöldes árnyalatot kölcsönöznek neki. Ha az oldat nincs oxigénmentesítve és a vas redukálódott, akkor a csapadék színe a vas(III)-tartalomtól függően zöldtől egészen vörösesbarna árnyalatig is változhat. Ezt a csapadékot „zöld rozsdának” is nevezik, kristályrácsában a vas(II)-ionok könnyen helyettesítődnek vas(III)-ionokkal, melyek a folyamatos oxidáció hatására keletkeznek. Oxigén jelenlétében a szín gyorsan változik. A zöld rozsda erős redukálószer és egy [[Réteges dupla hidroxidok|réteges dupla hidroxid]] (LDH) képes anionok abszorbálására a felszínén hordozott pozitív elektromos töltések jelenléte miatt. A zöld rozsda mineralogikai formája egy nemrég felfedezett [[fogerit]]. A zöld rozsda összes formája az ideális vas(II)-hidroxid vegyülettel nem keveredik, mivel szerkezetük bonyolultabb és változékonyabb. A vas(II)-hidroxid ötvözet természetes hasonmása egy nagyon ritka ásvány, az [[amakinit]], (Fe,Mg)(OH)<sub>2</sub>.
+A '''vas(II)-hidroxid''' egy [[vegyület]], ami akkor jön létre, amikor vas(II)-ionok egy [[vas(II)-szulfát]]hoz hasonló vegyületből [[hidroxidion]]okkal reagálnak. Maga a vas(II)-hidroxid gyakorlatilag fehér, de már oxigénnyomok is zöldes árnyalatot kölcsönöznek neki. Ha az oldat nincs oxigénmentesítve és a vas oxidálódott, akkor a csapadék színe a vas(III)-tartalomtól függően zöldtől egészen vörösesbarna árnyalatig is változhat. Ezt a csapadékot „zöld rozsdának” is nevezik, kristályrácsában a vas(II)-ionok könnyen helyettesítődnek vas(III)-ionokkal, melyek a folyamatos oxidáció hatására keletkeznek. Oxigén jelenlétében a szín gyorsan változik. A zöld rozsda erős redukálószer és egy [[Réteges dupla hidroxidok|réteges dupla hidroxid]] (LDH) képes anionok abszorbálására a felszínén hordozott pozitív elektromos töltések jelenléte miatt. A zöld rozsda mineralogikai formája egy nemrég felfedezett [[fogerit]]. A zöld rozsda összes formája az ideális vas(II)-hidroxid vegyülettel nem keveredik, mivel szerkezetük bonyolultabb és változékonyabb. A vas(II)-hidroxid ötvözet természetes hasonmása egy nagyon ritka ásvány, az [[amakinit]], (Fe,Mg)(OH)<sub>2</sub>.
 A vas(II)-hidroxid alig oldható (1,43{{e|-3}} [[gramm|g]]/[[liter|l]]). A vas(II)-szulfát és hidroxidionok reakciójából így csapódik ki(egy oldható vegyületből, amiben hidroxidion van):