Lehoczky Éva
| Lehoczky Éva | |
 | |
| 1964-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1925. március 7. Debrecen |
| Elhunyt | 2016. december 6.[1] (91 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1949–1956) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera, operett |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | koloratúrszoprán |
| Díjak | Magyarország Érdemes Művésze díj (1980) |
| Tevékenység | opera-énekesnő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lehoczky Éva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lehoczky Éva (férjezett nevén Lammel Erichné) (Debrecen, 1925. március 7. – Budapest, 2016. december 6.) magyar opera-énekesnő (koloratúrszoprán), érdemes művész.
Élete
A lehotai Lehoczky családból származott, távoli rokonságban állt Lehotay Árpád színész-rendezővel és Lehoczky Zsuzsa operett-énekesnővel.
Családját a második világháború alatt kibombázták debreceni lakásukból, ezért Budapestre költöztek. Első nőként elvégezte a Zeneakadémia ütős szakát. A „felszabadulás” utáni években dzsessz- és szalonzenekarok dobosaként kereste kenyerét. Hangja felfedezése után újra a főiskolára került, 1949 és 1956 között Kapitánffyné Katona Magdolna énekestanítványa lett. Végzése után Gáspár Margit a Fővárosi Operettszínházhoz szerződtette primadonna szerepkörben. Igazgatócserekor meg kellett válnia a társulattól. Négy évre szabadúszó lett, legtöbbet a Tarka Színpadon szerepelt, majd 1962-tól az egri Gárdonyi Géza Színházban operettet és prózát vegyesen játszott. 1965-ben külföldre szerződött: a Karl-Marx-stadt-i opera vezető koloratúrszopránja lett. 1968-ban tért haza. Ekkor a Szegedi Nemzeti Színházba került. Két év múlva lett a Magyar Állami Operaház tagja, ahol már operettszínházi korszaka óta számtalanszor vendégszerepelt. 1984-ben innen vonult nyugalomba. 2017-ben posztumusz örökös tag címmel ismerte el az Opera.
Lehoczky Éva a koloratúrszoprán fogalmának ideális megtestesítője volt, lírai és drámai szerepeket egyaránt énekelt. Sok százszor előadott, emblematikussá vált alakítása volt az Éj királynője (Mozart: A varázsfuvola).
Halála
2016. december 6-án II. kerületi, kétszintes családi háza lángba borult, és a tűz halálát okozta.[2]
Szerepei
- Britten: Albert Herring – Miss Wordsworth
- Britten: Szent Iván-éji álom – Titánia
- Donizetti: Szerelmi bájital – Adina
- Donizetti: Lammermoori Lucia – címszerep
- Erkel: Hunyadi László – Gara Mária
- Erkel: Sarolta – címszerep
- Leo Fall: Sztambul rózsája – Kondzsa Gül
- Leo Fall: Pompadour – Pompadour marquise
- Gluck: Május királynője – Heléne
- Hegedüs Géza–Földes Mihály: A múzsák nyomában – énekesnő
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy – Farkasházy Antónia
- Huszka Jenő: Lili bárónő – Lili
- Jacobi Viktor: Leányvásár – Lucy
- Jacobi: Sybill – címszerep
- Kacsóh Pongrác: János vitéz – a francia királykisasszony
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Vereczkey Sylvia
- Kálmán Imre: A bajadér – Darimond Odette
- Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angela
- Madách: Az ember tragédiája – Hyppia
- Gian Carlo Menotti: A telefon – Lucy
- Mozart: Szöktetés a szerájból – Konstanza
- Mozart: Così fan tutte – Fiordiligi
- Mozart: A varázsfuvola – Az Éj királynője
- Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia; Giulietta; Antonia; Stella
- Rácz György: Játsszunk valami mást…! – az énekesnő
- Rossini: A sevillai borbély – Rosina
- Suppé: Boccaccio – Fiametta
- Szirmai Albert: Mágnás Miska – Rolla
- Verdi: Rigoletto – Gilda
- Wagner: Siegfried – az erdei madár hangja
Magyar Rádió
- Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Kőmivesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna - Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Filmjei
- Boccaccio (tv, 1978)
- Csalóka Péter (tv, 1979)
Diszkográfia
- Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019
Díjai, kitüntetései
- 1978 – a Magyar Rádió nívódíja
- 1980 – Érdemes művész
- 1984 – A Magyar Állami Operaház százéves fennállására emlékplakett
- 2017 – A Magyar Állami Operaház örökös tagja
Jegyzetek
- ↑ Harnisch Kitti: Tragédia: bennégett lakásában a legendás magyar opera-énekesnő. blikk.hu, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2016. december 6.)
- ↑ MTI/Index: MEGHALT LEHOCZKY ÉVA. szinhaz.org, 2016. december 6. [2017. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 6.)
Források
- Jánosi Ildikó: „Akit rögtön feldobnak a Himalája csúcsára, az onnan nem tud már feljebb jutni” – Interjú Lehoczky Évával = Opera-Világ 2010. december 8.
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Zeneműkiadó, Budapest, 1988 ISBN 9633306728
- László Zsuzsa: Több műfajban bizonyított. Lehoczky Éva köszöntése = Operamagazin III. évf. (2010) 2. sz. 36–37. l.
- Lehoczky Éva a Magyar Állami Operaház adatbázisában
- A Lehoczky család híres tagjai
