„Kalchbrenner Károly” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sablon:Szinnyei forrássablon adjusztálása |
ÚMÉL-kontrol + tagolás a többi MTA-szócikkhez hasonlóan |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Kalchbrenner Károly''' ([[Petőfalva]], [[1807]]. [[május 5.]] – [[Szepesolaszi]], [[1886]]. [[június 5.]]) [[botanika|botanikus]], [[mikológia|mikológus]], [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] lelkész. Vidéki lelkészi hivatalából autodidakta módon emelkedett a 19. század közepének legelismertebb mikológusai közé |
'''Kalchbrenner Károly''' ([[Petőfalva]], [[1807]]. [[május 5.]] – [[Szepesolaszi]], [[1886]]. [[június 5.]]) [[botanika|botanikus]], [[mikológia|mikológus]], [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] lelkész, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. Vidéki lelkészi hivatalából autodidakta módon emelkedett a 19. század közepének legelismertebb mikológusai közé. [[Kalchbrenner József]] (1776–1834) evangélikus lelkész fia. |
||
== |
== Életútja == |
||
Gimnáziumi tanulmányait [[Győr]]ben, [[Pest]]en, [[Selmecbánya|Selmecbányán]], [[Pozsony]]ban és a szülőfalujához közeli [[Sopron]]ban végezte. Sopronban, majd három évig [[Halle|Halléban]] folytatott teológiai tanulmányok után 1831-től apja mellett volt Pesten segédlelkész |
Gimnáziumi tanulmányait [[Győr]]ben, [[Pest]]en, [[Selmecbánya|Selmecbányán]], [[Pozsony]]ban és a szülőfalujához közeli [[Sopron]]ban végezte. Sopronban, majd 1827-től három évig [[Halle|Halléban]] folytatott teológiai tanulmányok után 1831-től 1832-ig apja mellett volt Pesten segédlelkész. 1832-ben [[Szepesolaszi]]ba nevezték ki az evangélikus gyülekezet lelkészévé. Szabadidejében görög és római autorokat tanulmányozott és zsánerképeket festett. 1839-ben bekövetkezett szembaja miatt a festészettel felhagyott, s kertje művelése mellett 1847-től mind gyakrabban botanizált. A tizenhárom [[Szepes vármegye|szepesség]]i város esperessége 1858-ban alesperessé, 1870-ben főesperessé választotta. 1881-ben az esperesi hivatalból nyugalomba vonult. |
||
== Munkássága == |
== Munkássága == |
||
1847-ben kezdte feltérképezni a [[Szepes vármegye|Szepesség]] [[virágos növények|magvas növény]]eit, majd [[Hazslinszky Frigyes Ákos]] unszolására – akivel levelezés útján kapcsolatban állott – érdeklődése a [[florisztika|florisztikáról]] hamarosan a [[gombák]] felé fordult. Autodidaktából nemzetközileg elismert mikológussá vált, kapcsolatban állt kora legnagyobb gombakutatóival, például a svéd [[Elias Magnus Fries]]szel, az angol [[Miles Joseph Berkeley]]-vel, [[Mordecai Cubitt Cooke]]-kal, a skót [[Andrew Murray (botanikus)|Andrew Murray]]-vel, a német [[Gottlob Ludwig Rabenhorst]]tal, [[Leopold Fuckel]]lel, [[Ferdinand von Mueller]] rel, az olasz [[Giacopo Bresàdola|Giacopo Bresàdolával]], a dél-afrikai [[Leopold Richard Baur]]ral, [[Peter Mac Owan]]nel és másokkal. Élete során a számára a világ minden részéről küldött minták alapján mintegy 400 gombafajt írt le. |
1847-ben kezdte feltérképezni a [[Szepes vármegye|Szepesség]] [[virágos növények|magvas növény]]eit, majd [[Hazslinszky Frigyes Ákos]] unszolására – akivel levelezés útján kapcsolatban állott – érdeklődése a [[florisztika|florisztikáról]] hamarosan a [[gombák]] felé fordult. Autodidaktából nemzetközileg elismert mikológussá vált, kapcsolatban állt kora legnagyobb gombakutatóival, például a svéd [[Elias Magnus Fries]]szel, az angol [[Miles Joseph Berkeley]]-vel, [[Mordecai Cubitt Cooke]]-kal, a skót [[Andrew Murray (botanikus)|Andrew Murray]]-vel, a német [[Gottlob Ludwig Rabenhorst]]tal, [[Leopold Fuckel]]lel, [[Ferdinand von Mueller]] rel, az olasz [[Giacopo Bresàdola|Giacopo Bresàdolával]], a dél-afrikai [[Leopold Richard Baur]]ral, [[Peter Mac Owan]]nel és másokkal. Élete során a számára a világ minden részéről küldött minták alapján mintegy 400 gombafajt írt le. |
||
== Társasági tagságai és elismerései == |
|||
Tudományos eredményei elismeréseként 1864-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1872-ben rendes tagjává választotta. Levelező tagja volt az [[ausztrália]]i [[Új-Dél-Wales]] növénytani társaságának, a Linnean Societynek. Tiszteletére nevezték el 2002-ben az újonnan felfedezett ''Kalchbrenneriella'' [[zuzmó]]képző gombanemzetséget. |
Tudományos eredményei elismeréseként 1864-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1872-ben rendes tagjává választotta. Levelező tagja volt az [[ausztrália]]i [[Új-Dél-Wales]] növénytani társaságának, a Linnean Societynek. Tiszteletére nevezték el 2002-ben az újonnan felfedezett ''Kalchbrenneriella'' [[zuzmó]]képző gombanemzetséget. |
||
== Főbb művei == |
== Főbb művei == |
||
*''A szepesi gombák jegyzéke |
*''A szepesi gombák jegyzéke.'' Pest, 1865–1867. |
||
*''A szepesi érczhegység növényzeti jelleme |
*''A szepesi érczhegység növényzeti jelleme.'' Pest, 1870. |
||
*''A magyar gombászat fejlődéséről és jelen állapotáról |
*''A magyar gombászat fejlődéséről és jelen állapotáról.'' Budapest, 1873. |
||
*''Magyarország hártyagombáinak válogatott képei I–IV. |
*''Magyarország hártyagombáinak válogatott képei I–IV.'' Budapest, 1873–1877. |
||
*''[[Dorner József]] emléke |
*''[[Dorner József]] emléke.'' Budapest, 1875. |
||
*''Szibériai és délamerikai gombák |
*''Szibériai és délamerikai gombák.'' Budapest, 1878. |
||
*''Új vagy kevésbé ismert szömörcsög-félék |
*''Új vagy kevésbé ismert szömörcsög-félék.'' Budapest, 1883. |
||
*''Új vagy kevésbé ismert hasgombák |
*''Új vagy kevésbé ismert hasgombák.'' Budapest, 1884. |
||
== Felhasznált forrás == |
== Felhasznált forrás == |
||
*{{Szinnyei|5||k/k10051.htm}} |
*{{Szinnyei|5||k/k10051.htm}} |
||
{{Mel}} |
{{Mel}} |
||
*{{ÚMÉL|3|679}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Kalchbrenner Karoly}} |
{{DEFAULTSORT:Kalchbrenner Karoly}} |
A lap 2010. február 7., 10:27-kori változata
Kalchbrenner Károly (Petőfalva, 1807. május 5. – Szepesolaszi, 1886. június 5.) botanikus, mikológus, evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Vidéki lelkészi hivatalából autodidakta módon emelkedett a 19. század közepének legelismertebb mikológusai közé. Kalchbrenner József (1776–1834) evangélikus lelkész fia.
Életútja
Gimnáziumi tanulmányait Győrben, Pesten, Selmecbányán, Pozsonyban és a szülőfalujához közeli Sopronban végezte. Sopronban, majd 1827-től három évig Halléban folytatott teológiai tanulmányok után 1831-től 1832-ig apja mellett volt Pesten segédlelkész. 1832-ben Szepesolasziba nevezték ki az evangélikus gyülekezet lelkészévé. Szabadidejében görög és római autorokat tanulmányozott és zsánerképeket festett. 1839-ben bekövetkezett szembaja miatt a festészettel felhagyott, s kertje művelése mellett 1847-től mind gyakrabban botanizált. A tizenhárom szepességi város esperessége 1858-ban alesperessé, 1870-ben főesperessé választotta. 1881-ben az esperesi hivatalból nyugalomba vonult.
Munkássága
1847-ben kezdte feltérképezni a Szepesség magvas növényeit, majd Hazslinszky Frigyes Ákos unszolására – akivel levelezés útján kapcsolatban állott – érdeklődése a florisztikáról hamarosan a gombák felé fordult. Autodidaktából nemzetközileg elismert mikológussá vált, kapcsolatban állt kora legnagyobb gombakutatóival, például a svéd Elias Magnus Friesszel, az angol Miles Joseph Berkeley-vel, Mordecai Cubitt Cooke-kal, a skót Andrew Murray-vel, a német Gottlob Ludwig Rabenhorsttal, Leopold Fuckellel, Ferdinand von Mueller rel, az olasz Giacopo Bresàdolával, a dél-afrikai Leopold Richard Baurral, Peter Mac Owannel és másokkal. Élete során a számára a világ minden részéről küldött minták alapján mintegy 400 gombafajt írt le.
Társasági tagságai és elismerései
Tudományos eredményei elismeréseként 1864-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-ben rendes tagjává választotta. Levelező tagja volt az ausztráliai Új-Dél-Wales növénytani társaságának, a Linnean Societynek. Tiszteletére nevezték el 2002-ben az újonnan felfedezett Kalchbrenneriella zuzmóképző gombanemzetséget.
Főbb művei
- A szepesi gombák jegyzéke. Pest, 1865–1867.
- A szepesi érczhegység növényzeti jelleme. Pest, 1870.
- A magyar gombászat fejlődéséről és jelen állapotáról. Budapest, 1873.
- Magyarország hártyagombáinak válogatott képei I–IV. Budapest, 1873–1877.
- Dorner József emléke. Budapest, 1875.
- Szibériai és délamerikai gombák. Budapest, 1878.
- Új vagy kevésbé ismert szömörcsög-félék. Budapest, 1883.
- Új vagy kevésbé ismert hasgombák. Budapest, 1884.
Felhasznált forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
Magyar életrajzi lexikon
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 679. o. ISBN 963-547-414-8